+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Csütörtök délelőtt választja meg Helsinkiben tartott éves kongresszusán jelöltjét az Európai Bizottság élére a jobboldali-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt. Két Spitzenkandidat-jelölt van: a nem túl esélyes finn Alexander Stubb, országának korábbi miniszterelnöke, és az esélyesnek számító bajor Manfred Weber, aki az Európai Parlamentben a Néppárt frakcióját vezeti, és esélyes a CSU irányítására is egy Horst Seehofer utáni korszakban. Hogy hogyan kampányol a két jelölt, arról itt írtunk az Azonnalin.

 

De kik választják meg őket?

 

Az Európai Néppártban 734 delegált szavaz.

 

633-at a tagpártok, mint mondjuk a német CDU, a magyar Fidesz vagy a felvidéki Híd-Most delegálnak. 47-et magas beosztású, nemzetközi és EU-s szervezeteknél (Régiók Bizottsága, NATO, Európa Tanács) dolgozó néppárti tisztségviselők delegálnak. 40-et különböző néppárti csoportosulások (nőtagozat, ifjúsági tagozat) delegálnak, és van még 14 EP-képviselő is, aki szavazhat.

 

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nemrég a Pesti Srácoknak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP az ötödik legnagyobb frakció Helsinkiben, úgyhogy nézzük, melyik tagpárt hány vokssal rendelkezik!

 

 

Látható, hogy vannak országok, ahol több párt is tagja az Európai Néppártnak, tehát nézzük meg országonkénti bontásban is ugyanezt!

 

 

Mi lesz a jelölttel, ha megválasztja a Néppárt?

 

Akkor ő lesz az Európai Néppárt csúcsjelöltje, vagyis Spitzenkandidatja (ez egy német szó, ugyanazt jelenti, mint az előtte szereplő magyar kifejezés, hiszen ebből fordítottuk) az Európai Bizottság élére. Az Európai Parlament nagyobb frakció megegyeztek ugyanis abban, hogy csak olyan embert hajlandóak megszavazni az Európai Bizottság elnökének, aki indul az EP-választáson, és ezáltal rendelkezik demokratikus legitimációval. Ez a megegyezés egyébként

 

jogilag nincs garantálva, inkább egyfajta politikai gentlemen's agreement csak, de működni szokott.

 

Vagyis amennyiben a 2019. május 23-26. közötti EP-választáson az Európai Néppárt tagpártjai nemzeti szinten jól szerepelnek, és nekik lesz a legnagyobb fős frakciójuk a 705 fős Európai Parlamentben, Webernek jó esélyei lesznek arra, hogy a Bizottság élére, a leköszönő (egyébként szintén néppárti) Jean-Claude Juncker helyére kerüljön.

 

A nagy frakció azonban nem elég, Webernek többség is kell majd ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen: a 705 EP-képviselőből legalább 353-at maga mögött kell tudnia. Valószínűleg a Frans Timmermans bizottsági alelnököt Spitzenkandidatjának választó balközép S&D-frakció kel majd a segítségére.

 

Ámde és viszont!

 

Csakhogy az EU-tagországok miniszterelnökeit (egyes esetekben államelnökeit) tömörítő, Donald Tusk elnöklete alatt működő Európai Tanács nem érzi úgy, hogy meg kellene kötnie a kezét az Európai Parlament választott képviselői által. Az EU szabályai szerint ugyanis az Európai Tanács tesz javaslatot a bizottsági elnök személyére, akit aztán az Európai Parlament vagy megszavaz, vagy nem.

 

Az Európai Tanács olyan embert javasolhat az Európai Bizottság élére, aki minősített többséget szerez ott: vagyis a jelöltet a tagállamok 72 százaléka kell, hogy támogassa, úgy, hogy ezen tagállamok egyúttal legalább az EU népességének 65 százalékát reprezentálják.

 

Mint azt a Politico megjegyzi: ha tehát Manfred Weber lesz a befutó az Európai Néppárt helsinki kongresszusán, és a bajor politikust ajánlja a Bizottság élére a konzervatív pártcsalád, az még nem garancia arra, hogy a végén tényleg ő lesz Juncker utóda.

 

FOTÓ: Manfred Weber / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Jon Worth még áprilisban, a brexit határidejének legutóbbi kitolásakor rakta össze egy ábrára, hogy mi történhet. Hol vagyunk most? És mi jöhet még?

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás