A BKK-vezér kemény: az eredmény az, hogy csúszik az elektronikus jegyrendszer

Szerző: Hutter Marianna
2018.11.07. 12:01

Bizonytalan ideig még biztos nem lesz elektronikus jegyrendszer a BKV-nál. A projekt azért is késhet, mert Dabóczi Kálmán kemény, és ellenáll az üzleti érdekeknek – mondta saját magáról Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója. Dabóczi szerint a BKK korábban „elcseszett” szerződést kötött.

A BKK-vezér kemény: az eredmény az, hogy csúszik az elektronikus jegyrendszer

Vajon mikor lesz elektronikus jegyrendszer Budapesten? Mint szerdán kiderült: nem mostanában készül el a Rigó névre elkeresztelt projekt. Hogy miért? Adjuk át a szót a BKK vezérigazgatójának, Dabóczi Kálmánnak:

„Miért csúszik a projekt? Nagyon egyszerűen tudnék úgy is fogalmazni: egész addig, amíg Dabóczi Kálmán kemény, és beleáll, és nem hajlandó a főváros érdekei ellenére gazdasági és üzleti érdekeket érvényesíteni,

addig bizony keményen bele fogunk állni és olyan elemeket fogunk csak beeengedni a szállítói szerződés módosításába, ami jogcím tekintetétben, megalapozottság tekintetétben vállalható minden szereplő számára” – mondta a vezérigazgató saját magáról egyes szám harmadik személyben a főváros városfejlesztési bizottságának rendkívüli ülésén szerdán.

Elmondta: a projekt elhúzódó újratervezése miatt a szállító cég, a Scheidt&Bachmann szerződésszegő állapotba került, bizonyos bankgaranciákat nem újított meg olyan ütemben, ahogy azt kellett volna, és az erre való felszólító levelek ellenére sem teljesítette a kötelezettségét, aminek október vége lett volna a határideje.

„Ez nem a szerződés felbontását jelenti jelen állapotban, hanem azt, hogy ezzel kapcsolatos előkészítő egyeztetéseket, konzultációkat a hitelszerződésben rögzített módon a BKK megkezdi”

– mondta, hozzátéve, hogy ezt a BKK az elkövetkező egy-két hétben megkezdi, és ennek sokféle kimenete lehet. Például akár szerződésbontásra (ami több éves jogvitát eredményezhett) és szállítóváltásra is sor kerülhet, de ezt a BKK szeretné elkerülni, „mert az a projekt eredeti futamában elég komoly törést tudna eredményezni, de a főváros érdekei az elsődlegesek”.

Ki kötötte az „elcseszett” szerződést?

Dabóczitól beszámolója után többek közt megkérdezték, hogy „ezt az elcseszett szerződést ő kötötte-e meg, vagy ezt már megörökölte”.

„Azt a kifejezést nem használtam, bár tartalmilag egyetértek vele, valóban, ez nem egy előnyös szerződésrendszer, ami kialakult” – válaszolta a BKK vezérigazgatója. Példaként említette, hogy a projektet hitelező EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) olyan szerződésmódosításokat szeretne az általa jóváhagyott szerződésben érvényesíteni, amelyeket korábban nem kért. A szerződést egyébként nem ő kötötte, mostanra viszont összeállt egy olyan átfogó módosítójavaslat-csomag, ami az anomáliákat rendezi.

„Én se sikerként élem meg, bevallom, nekem is egy hihetetlen terhes folyamat, hogy egy szállítóval ilyen nehéz egyezkedni”

– mondta további kérdésre.

Azzal folytatta, hogy az a jó híre, hogy az ő kompetenciahiányát a főváros most elkezdte kipótolni, mivel Tarlós István főpolgármester is érzékelte, hogy nyáron eljutottak arra a pontra, ahol Dabóczi már „nem tudja tovább tolni” és nem tudja hatékonyabban egyedül érvényesíteni a főváros érdekeit. Ezért Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes vezetésével létre jött egy öttagú bizottság, ami nagyobb súlyt adva próbálja képviselni a fővárost a szállítókkal szemben. „Én se szeretem a kudarcos történeteket, ezért vért izzadva mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy mentsük legalább ezt a szerződéses állapotot”.

És hogy mikor használhatják a budapestiek az elektronikus jegyrendszert? Arra konkrétumot nem tudott mondani: arról beszélt, a mostani forgatókönyv szerint 2019 feburájára ígérték a BKK-nak szállítói szinten, hogy egy szűkebb kör által használható tesztrendszerrel kész lesznek,

és 2019 őszétól lehetne olyan funkciója a rendszernek, ami sokkal tágabb utazóközönségnek is elérhető lenne.

Ám ezeket a határidőket nyilván befolyásolhatja, ha lesz szállítóváltás. Hogy a város mikor tud teljes körű rendszert látni, erre a választ a hármas metró felújítása végén tudják megadni, mert addig nem lehetséges a teljes körű zártkapus rendszer bevezetése. Sőt, például a hármas metró felújítása miatti pótlás azt eredményezi, hogy „nem lehet csak úgy kiszedegetni száz járművet, hogy mi most szerelünk egy nagy futamban”, hanem azt csak nagyon fegyelmezetten lehet megtenni. Ráadásul a járműszereléssel kapcsolatos előírások is megszigorodtak időközben (például a veronai buszbaleset miatt).

De Dabóczi szerint olyan dolgok sem könnyítik meg a projekt kivitelezését, mint hogy a szállító még korábban sosem végzett ilyen komplex fejlesztési projektet, vagy az, hogy olyan nemzetközi partnereket is bevont, például ázsiai partnert,

ahol az időeltolódás miatti kommunikációs nehézség sem könnyítette meg a projekt dolgát.

Ugyanakkor elmondta: olyan forgatókönyv nincs, hogy az egészet „kikukázzuk” és újrakezdjük a projektet, annál sokkal több „értékesen hasznosuló rendszerelem” készült el.

Az Azonnali szerette volna Dabóczi Kálmánt kérdezni a bizottsági ülés után, de a BKK vezetője azt mondta, nem nyilatkozhat, csak a BKK kommunikációs osztályán keresztül lehet tőle interjút kérni.

NYITÓKÉP: BKK / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek