2022-re kármentesíthetik teljesen az egykori Óbudai Gázgyár területét, bár azt még most sem tudni, hogy mekkora lesz ennek a költsége. A kármentesítésért felelő cég szerint a szenyezéssel kapcsolatban nincs ok az aggodalomra, a Greenpeace azonban nem ért egyet a megállapítással.
Bár már évtizedek óta lehet tudni, hogy az egykori Óbudai Gázgyár melletti Duna-szakasz szennyezett, még csak most zajlik a kármentesítés költségeinek meghatározása – derült ki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén. Az ügyre nemrégiben az Index hívta fel a figyelmet, mikor a Greenpeace-szel közösen méréseket végeztek a Dunába szivárgó szennyezett folyadék kapcsán, és azok rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki.
A fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén többek közt jelen voltak a kármentesítésért felelős NKM Földgázszolgáltató Zrt., a katasztrófavédelem, illetve az agrárminisztérium képviselői is.
Még számolják, mennyibe fog kerülni a kármentesítés
Halmai Orsolya, a kármentesítésért felelős NKM Földgázszolgáltató Zrt. részéről elmondta: a szennyezett talaj 185 ezer tonna körüli, de mivel bizonyos területeken tizenkét méter mélyen található, a rendezés tiszta föld megmozgatását is magába foglalja. 2009 és 2010 között egyébként történt már kármentesítés: elbontották a gáztartó alapokat és az ott taláható veszélyes hulladékot elszállították és ártalmatlanították, valamint az úgynevezett száraztisztító épület alapjaiból a veszélyes hulladékot kitermelték és elszállították.
sőt: bár az extrém alacsony vízállásnál a szennyezett csurgalék kifolyik a partfalból, az bizonytalan, hogy ez akkor is így van-e, amikor magas a Duna vízállása. Szerinte nagy valószínűséggel nincs ilyenkor kifolyás.
Halmai elmondta, hogy kedd reggel kaptak a katasztrófavédelemtől levelet, amelyből kiderült:
A terület jelenlegi tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat és a Graphisoft Park, a kármentesítésért pedig ugyebár az NKM Földgázszolgáltató Zrt. a felelős, a költségeket ők fizetik, erre tettek félre pénzt (de arról nem beszélt, hogy ez mekkora összeget jelent), illetve a korábbi tulajdonosok is hozzájárulnak majd jelentősebb összeggel.
A költségek meghatározása jelen pillanatban is folyik, mert kivitelezői közbeszerzési pályázatot akarnak kiírni (ahogy azt a közbeszerzési törvény is megkívánja). 2015-ben 9,5 milliárd forintra becsülték a kármentesítés költségét, ám a közbeszerzési pályázatra később csak egy ajánlat jött, ami jelentősen meghaladta ezt az összeget. A teljes kármentesítés határideje 2021-2022.
Az, hogy a Dunában nincs szennyezettség, nem jelenti azt, hogy nincs baj
Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóságától elmondta: bár a Dunában valóban nem állapítható meg szennyezettség, azonban a partoldali csurgalékvizekből megállapítottak naftalin, arzén, és benzol és benzolszármazékokra vonatkozó szennyezettséget, ezzel kapcsolatban kedden a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tart egyeztetést.
Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium kármentesítési referense pedig arról beszélt, hogy ez a történet rég ismert környezetvédelmi probléma, a gázgyár által 1913-ban használni kezdett technológia nyoma még mindig ott van a területen. Huszonhét hektáros a terület, az északi csücske az egyik legszennyezettebb, itt műemléki védettségű épület is található, ezért komoly kihívást jelent a beavatkozás.
A bizottság ülésén három vendég is felszólalhatott. Tömöri Balázs a Greenpeace-től arról beszélt, lehet, hogy a Dunából nem lehet kimutatni a szennyezést,
Több fokozattal kéne gyorsítani a kármentesítés befejezését
Burján Ferenc, az LMP óbudai önkormányzati képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Óbudán van veszély, mivel
A Párbeszéd önkormányzati képviselője, Béres András pedig arról beszélt a bizottság előtt: a probléma nem pártkérdés, mindenki egészségét egyformán veszélyezteti. Emlékeztetett: Bús Balázs jelenlegi Fidesz-KDNP-s polgármester 2009-ben még „harcosan kikelt” a probléma ellen, mikor még Demszky Gábor volt a főpolgármester, de azóta már eltelt nyolc év. Az egyébként még az ülés elején kiderült, hogy Bús Balázst is meghívta a bizottság a keddi alkalomra, ám ő nem kívánt élni a lehetőséggel.
Több száz olyan terület van az országban, ami ketyegő bombának tekinthető – ezt már Schmuck Erzsébet, a fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnöke nyilatkozta az Azonnali kérdésére, mely szerint a párt miért nem foglalkozott többet az üggyel, mikor régóta tudni lehetett a problémáról.
Vagyis szerinte ha idén nem lett volna ilyen alacsony a Duna vízszintje, lehet, a Greenpeace se vette volna észre, mennyire komoly a probléma. Schmuck elmondta, a bizottság a jövőben is fog tájékoztatást kérni a kármentesítés előrehaladásáról. „Nem hagyjuk elaludni az ügyet és próbálunk nyomást gyakorolni” – ígérte.
NYITÓKÉP: Az Index videójából, amit itt tudsz megnézni:
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.