Még csak most számolják, mennyibe kerülne az óbudai szennyezés kármentesítése

Szerző: Hutter Marianna
2018.11.06. 15:07

2022-re kármentesíthetik teljesen az egykori Óbudai Gázgyár területét, bár azt még most sem tudni, hogy mekkora lesz ennek a költsége. A kármentesítésért felelő cég szerint a szenyezéssel kapcsolatban nincs ok az aggodalomra, a Greenpeace azonban nem ért egyet a megállapítással.

Még csak most számolják, mennyibe kerülne az óbudai szennyezés kármentesítése

Bár már évtizedek óta lehet tudni, hogy az egykori Óbudai Gázgyár melletti Duna-szakasz szennyezett, még csak most zajlik a kármentesítés költségeinek meghatározása – derült ki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén. Az ügyre nemrégiben az Index hívta fel a figyelmet, mikor a Greenpeace-szel közösen méréseket végeztek a Dunába szivárgó szennyezett folyadék kapcsán, és azok rákkeltő anyagok többszörös határérték-túllépését mutatták ki.

A fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén többek közt jelen voltak a kármentesítésért felelős NKM Földgázszolgáltató Zrt., a katasztrófavédelem, illetve az agrárminisztérium képviselői is.

Még számolják, mennyibe fog kerülni a kármentesítés

Halmai Orsolya, a kármentesítésért felelős NKM Földgázszolgáltató Zrt. részéről elmondta: a szennyezett talaj 185 ezer tonna körüli, de mivel bizonyos területeken tizenkét méter mélyen található, a rendezés tiszta föld megmozgatását is magába foglalja. 2009 és 2010 között egyébként történt már kármentesítés: elbontották a gáztartó alapokat és az ott taláható veszélyes hulladékot elszállították és ártalmatlanították, valamint az úgynevezett száraztisztító épület alapjaiból a veszélyes hulladékot kitermelték és elszállították.

Nincs tudomásuk azonban arról, hogy felmerült volna az ivóvízzel kapcsolatos szennyezettség,

sőt: bár az extrém alacsony vízállásnál a szennyezett csurgalék kifolyik a partfalból, az bizonytalan, hogy ez akkor is így van-e, amikor magas a Duna vízállása. Szerinte nagy valószínűséggel nincs ilyenkor kifolyás.

Halmai elmondta, hogy kedd reggel kaptak a katasztrófavédelemtől levelet, amelyből kiderült:

a katasztrófavédelem által idén októberben vett minták, illetve a Greenpeace által vett vízmintavétel alapján nem lehet megállapítani a Duna szennyezettségét.

A terület jelenlegi tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat és a Graphisoft Park, a kármentesítésért pedig ugyebár az NKM Földgázszolgáltató Zrt. a felelős, a költségeket ők fizetik, erre tettek félre pénzt (de arról nem beszélt, hogy ez mekkora összeget jelent), illetve a korábbi tulajdonosok is hozzájárulnak majd jelentősebb összeggel. 

A költségek meghatározása jelen pillanatban is folyik, mert kivitelezői közbeszerzési pályázatot akarnak kiírni (ahogy azt a közbeszerzési törvény is megkívánja). 2015-ben 9,5 milliárd forintra becsülték a kármentesítés költségét, ám a közbeszerzési pályázatra később csak egy ajánlat jött, ami jelentősen meghaladta ezt az összeget. A teljes kármentesítés határideje 2021-2022.

Az, hogy a Dunában nincs szennyezettség, nem jelenti azt, hogy nincs baj

Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóságától elmondta: bár a Dunában valóban nem állapítható meg szennyezettség, azonban a partoldali csurgalékvizekből megállapítottak naftalin, arzén, és benzol és benzolszármazékokra vonatkozó szennyezettséget, ezzel kapcsolatban kedden a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tart egyeztetést.

Hasznos Gábor, az Agrárminisztérium kármentesítési referense pedig arról beszélt, hogy ez a történet rég ismert környezetvédelmi probléma, a gázgyár által 1913-ban használni kezdett technológia nyoma még mindig ott van a területen. Huszonhét hektáros a terület, az északi csücske az egyik legszennyezettebb, itt műemléki védettségű épület is található, ezért komoly kihívást jelent a beavatkozás.

A bizottság ülésén három vendég is felszólalhatott. Tömöri Balázs a Greenpeace-től arról beszélt, lehet, hogy a Dunából nem lehet kimutatni a  szennyezést,

de ezzel az erővel a Margit hídról is lehetne a Dunába csurgatni a szennyező anyagokat, mert a higítóhatás miatt már nem lehetne azokat egy híddal odébb kimutatni.

Több fokozattal kéne gyorsítani a kármentesítés befejezését

Burján Ferenc, az LMP óbudai önkormányzati képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Óbudán van veszély, mivel

az ürömi bányában is rakott le gázmasszát anno az Óbudai Gázgyár, ami a karsztvizeket veszélyezteti, és ezért lehet, hogy még veszélyesebb.

A Párbeszéd önkormányzati képviselője, Béres András pedig arról beszélt a bizottság előtt: a probléma nem pártkérdés, mindenki egészségét egyformán veszélyezteti. Emlékeztetett: Bús Balázs jelenlegi Fidesz-KDNP-s polgármester 2009-ben még „harcosan kikelt” a probléma ellen, mikor még Demszky Gábor volt a főpolgármester, de azóta már eltelt nyolc év. Az egyébként még az ülés elején kiderült, hogy Bús Balázst is meghívta a bizottság a keddi alkalomra, ám ő nem kívánt élni a lehetőséggel.

Több száz olyan terület van az országban, ami ketyegő bombának tekinthető – ezt már Schmuck Erzsébet, a fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnöke nyilatkozta az Azonnali kérdésére, mely szerint a párt miért nem foglalkozott többet az üggyel, mikor régóta tudni lehetett a problémáról.

Schmuck szerint nehéz eldönteni, hogy melyik ügy legyen a prioritás: amíg nem történik valamilyen esemény, se a politikában, se a médiában nem kapnak megfelelő figyelmet ezek a kérdések.

Vagyis szerinte ha idén nem lett volna ilyen alacsony a Duna vízszintje, lehet, a Greenpeace se vette volna észre, mennyire komoly a probléma. Schmuck elmondta, a bizottság a jövőben is fog tájékoztatást kérni a kármentesítés előrehaladásáról. „Nem hagyjuk elaludni az ügyet és próbálunk nyomást gyakorolni” – ígérte.

NYITÓKÉP: Az Index videójából, amit itt tudsz megnézni:

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek