+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2018. november 2. péntek, 16:44
A modern politika még egy jó sztorit sem talált ki azóta, hogy a liberalizmus meghalt. Feltámadhat a liberalizmus? Mit hoz az automatizáció? Milyenek lesznek a robotháborúk? És miért volt mindig is post-truth az emberiség? Az izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari új könyvének gondolataiból szemezgettünk.

Orbán Viktor és a fél világ kedvenc szerzője,

 

Yuval Noah Harari izraeli történész írásait mindenkinek meg kéne ismernie, aki csak egy félmondatos Facebook-kommentnyit is politizál.

 

A 21 lecke a 21. századra című idei könyve az Animus Kiadó gondozásában már magyarul is kapható.

 

A tájékozatlanabbakat – akik az Orbán-referencia miatt mindjárt valami illiberális-altrightos varázslónak képzelik alkotónkat – ki kell ábrándítanunk: bár ő a liberálisokról mindig harmadik személyben ír, saját alapállása bizony mégis nyugati-liberális-humanista.

 

Recenzió helyett pedig egy új megoldás, először, exkluzívan, csak az Azonnalin: kiemeltük a könyvből Harari huszonegy – szerintünk – legszellemesebb/legmeghökkentőbb/legizgalmasabb megállapítását.

 

Lesz köztük egészen kézenfekvő, és lesz váratlan vagy megbotránkoztató is.

 

Utóbbi esetben első felindulásból nyugodtan vegyük meg a könyvet, és nézzük meg részletesen, mire gondolt pontosan a szerző. Csak aztán jöhet a gyalázkodás!

 

+++

 

1. A modern politika száz éve még három nagy sztorit (fasizmus, kommunizmus, liberalizmus) tudott felmutatni. Ez mára, a liberalizmus utolsó verziójának kimúlásával nullára redukálódott.

 

2. A dolgozó emberek tömegei száz éve még a középpontban érezhették magukat: mindhárom sztori őket dicsérte. A mai, automatizációról, robotizációról szóló hírek viszont az ő feleslegességükről szólnak, ami eléggé lehangoló.

 

3. A liberálisok, akik Trump és a brexit kapcsán a világvégéről delirálnak, hasonlatosak az olyan hipochonderhez, aki az első fejfájásnál rögtön agyrákra gyanakszik.

 

A liberalizmus az első világháború során a mostaninál sokkal nagyobb krízist élt át, amiből végül egészen megerősödve került ki.

 

(A mostani válságot viszont mélyíti, hogy pont az informatika és a biotechnológia berobbanásával egy időben jelentkezik.)

 

4. De egyébként

 

még az illiberálisok is liberálisok, csak a liberalizmus áldásait saját határaikon belül akarják tartani,

 

a zavaró-élősködő külföldieket kirekesztve belőlük.

 

5. A liberalizmusnak szinte mindenre van jó válasza, csak a két legfontosabb kérdésre nincs: az ökológiai összeomlásra és a robbanásszerű technikai fejlődésre.

 

6. Az automatizáció biztosan meg fog szüntetni milliónyi munkahelyet, de lehet, hogy csinál helyettük újakat. Nem biztos, de lehet.

 

7. Míg az emberi munkaerő nem szervezhető hálózatba, a robotok és automaták viszont tökéletesen – ez az igazi előnyük és egyben a hátrányuk is.

 

Ha a világ összes orvosa egy hálózatba kötött algoritmus alapján működne, egy téves felismerés kiirthatná az emberiséget.

 

8. Mivel vannak atomfegyvereink, nem kísérletezhetünk a társadalmainkkal, túl nagy a kockázat: csak a biztosra mehetünk bármiféle tervezéssel vagy változtatással.

 

9. Az alapjövedelem gondolata annyi sebből vérzik, hogy felsorolni is sok. És a végén még sokkal nagyobb egyenlőtlenséget eredményezne.

 

10. Ha a demokrácia a racionális döntéshozatalról szólna, akkor semmi szükség nem lenne a választójogra.

 

11. A robothadseregek elterjedésével a háborúk csak még kegyetlenebbek lesznek,

 

a robotok ugyanis nem hezitálnak a legembertelenebb szituációkban sem, ahol az emberi harcosok sokszor azért meginognak.

 

12. Annyira keveset tudunk a tudatosságról, hogy képtelenek leszünk még jó ideig belefejleszteni a mesterséges intelligenciát hordozó termékeinkbe.

 

13. Nemzeti kötelékek nélkül nem egy liberális paradicsomban, hanem törzsi káoszban találnánk magunkat – a legsikeresebb liberális országok polgáraira eléggé jellemző a hangsúlyos patriotizmus.

 

 

14. Nem az erőszak korában élünk:

 

manapság kevesebb emberrel végez háborús erőszak, mint ahányan autóbalesetben vagy öngyilkosság következtében vesztik életüket,

 

1945 óta pedig alig volt erőszakos határmódosítás. A nemzetközi rendszer, ami ezt lehetővé tette, hatalmas civilizációs teljesítményünk, amit meg kell őrizni.

 

15. Ma már egyébként sincs sok értelme háborúzni. Az igazi óriásvagyonok ma már nem ásványkincsek és lelőhelyek formájában léteznek, hanem például tőzsdei kapitalizációban, ami olyan érték, amit egy háború eleve rögtön lenulláz.

 

16. Nemzetállami keretek között sem a klímakatasztrófa, sem a technológiai robbanás kérdése nem rendezhető – amit bizonyít, hogy eddig egyetlen nacionalista politikai erő sem próbálkozott meg vele. Inkább tagadják.

 

17. A tradicionális rasszizmus a világban eltűnőben van,

 

amit rasszizmusnak vélnek sokan, arra valójában új szó kéne, ami lehetne az, hogy „kulturizmus”.

 

18. Bár a szekularizmust azzal vádolják, hogy nincsen etikai mércéje, a valóság ezzel szemben az, hogy általában van, sőt, túlságosan is magasan van, és ez legalább akkora, ha nem nagyobb problémák okozója.

 

19. A szabadversenyes kapitalizmus elmélete tudományként indult, ma viszont csak egy dogma, amelynek hívői nem hajlandók reálisan értékelni a belőle fakadó iszonyatos veszélyeket.

 

20. Mindenfajta individualizmus mítosz. Az embert a csoportban való gondolkodás és a feladatok megosztása emelte ki az állatvilágból. És ahogy a specializáció fejlődik, úgy tudunk egyénenként arányaiban egyre kevesebbet és kevesebbet a bennünket körülvevő világról.

 

21. Az ember post-truth élőlény,

 

egész történelmünk sztorik kreálásáról és elhitetéséről szól,

 

a mostani korszak egyáltalán nem különbözik ebben az előzőektől.

 

Yuval Noah Harari könyvét korábban a Könyves Kálmán októberi könyvajánlójában is említettük. Nézz körül itt, ha érdekel, milyen izgalmas könyvek jelentek meg mostanában!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A cseh kommunistáknak 1989 óta először van tényleges beleszólásuk az ország dolgaiba, ki is használják rendesen.

Döntöttek a brit konzervatív parlamenti képviselők, Boris Johnson és Jeremy Hunt között dől el a harc a Konzervatív Párt és a kormány vezetéséért.

A lakásokban szerintük első sorban lakni kell, nem nyaralni.

Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Évek óta először indulhattak egyenlő esélyekkel a nők a japán orvosi egyetemek felvételijén, túl is teljesítették a férfiakat.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Buda mellett, és még mindig van rá jegy! Június 19-22.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás