Ezt a huszonhárom könyvet érdemes lesz csekkolni novemberben!

2018.11.01. 09:48

Új fordításban jelenik meg Isaac Asimov klasszikus sci-fi trilógiája, az Alapítvány, miközben Hatos Pál az őszirózsás forradalmat festi le nekünk, Pethő Tibor a Magyar Nemzet nyolcvan éves történetét, Schiffer András pedig az elmúlt évtized politikai fordulópontjait. Itt a november, itt a friss könyvajánlónk a hónapra!

Ezt a huszonhárom könyvet érdemes lesz csekkolni novemberben!

Nem vágod, mi az az új könyv, amiről minden haverod azt hazudja, hogy olvasta? Amit a romkocsma szomszéd asztalánál fitymál le éppen egy sálas bölcsészhallgató? Ugyan nem szoktál olvasni, de könyvet vennél ajándékba? Egyszerűen kikapcsolódnál egy kicsit? Vagy tényleg művelt, olvasott polgárrá szeretnél válni, de semmi kedved a könyvesboltokban nézelődni?

Jó helyen vagy: ez itt a Könyves Kálmán, az Azonnali havi könyvajánlója, ahol minden kérdésedre választ kaphatsz.

Ajánlónk persze nem teljes körű, bármikor átszaladhat a szemünk egy remekművőn; s ugyanígy garanciát sem tudunk adni sem a minőségre, sem a menőségre, hiszen nem olvastunk minden könyvet.

Nyakunkon a karácsony, ez a kiadási szezonban már a véghajrá, hiszen hamarosan minden magyar elkezd ajándékokat vásárolni.

Ennek megfelelően erős hónap lett október után a november is.

+++

Stanisław Lem: Az ​Úr hangja (Helikon)

Magyar film készült a klasszikus lengyel sci-fi író, Stanisław Lem könyvéből, amit ismerői közül sokan megfilmesíthetetlennek tartanak. Pálfi György mégis vállalkozott a feladatra: a film decemberben jön, a könyv pedig új kiadásban érkezik a Helikonnál novemberben.

Itt a film előzetese:

James Comey: Magasabb rendű hűség (Alexandra)

James Comey, az FBI volt igazgatója akkor lett először világhírű, amikor újranyitotta az amerikai elnökválasztás hajrájában Hillary Clinton email-ügyét; másdoszor meg akkor, mikor Donald Trump váratlanul kirúgta. Az életét nagyrészt közszolgálatban eltöltő Comey ebben a könyvben először számol be arról, mit tapasztalt a legkritikusabb helyzetekben az amerikai kormánynál töltött két évtizedes karrierje során.

Comey megvizsgálja, milyen a jó, etikus vezetés, és hogyan lehet ésszerű döntéseket hozni. 

A beszámolója a kiadó szerint példa nélküli betekintést nyújt a hatalom kulisszáiba, és értékes leckét ad arról, mitől lesz valaki hatékony vezető.

Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság (Jaffa)

Elég súlyos centenáriumokra kéne emlékeznünk idén, jövőre, na meg az után; mégis oly nagy a csend! Pedig történelmi munkák jelennek meg azért a különféle témákban.

Hatos Pál például az őszirózsás forradalmat dolgozta fel a hónapban megjelenő könyvében.

„Ez az olvasmányos könyv utólagos igazságtevés helyett a források izgalmasan sokrétű beszámolóit szembesítve hozza közel ennek az alapvető eseménysornak, az őszirózsás forradalomnak a főbb személyiségeit, és teszi jól megfoghatóvá az egyre radikálisabb és anarchikusabb történetét egészen az 1919. március 21-i kommunista hatalomátvételig, elősegítve, hogy árnyaltabban és mélyebben gondolkozzunk azokról a dolgokról is, amelyek azóta történtek velünk” – áll a fülszövegben.

Alan Moore: V mint Vérbosszú (Fumax)

Egy képzeletbeli, diktatórikus Angliában, egy szabadságát és hitét vesztett országban fehér maszkot viselő, titokzatos férfi bukkan fel és hirdet harcot az elnyomók, a reménytelenség, közöny, a lélekölő sötétség ellen. A titokzatos múltú, arc nélküli „V” kifogástalan úriember, félelmetes igazságosztó és zseniális stratéga, aki változást akar hozni egy elfajzott, borzalmas új világba. Egyetlen szövetségese van: egy fiatal nő, Evey Hammond. Ám Evey-nek fogalma sincs róla, mire vállalkozik…

Alan Moore és David Lloyd korszakalkotó képregénye egyszerre képes érzékeltetni az elnyomó rendőrállam fojtogató atmoszféráját és megmutatni az ellene lázadó emberi szellem megváltó erejét.

A Fumax idén nagyon begyújtotta a képregényes rakétákat, a Watchmen újrakiadása és egy sor egyéb izgalmas cím Magyarországra hozása után most ezt a magyarul eddig nem olvasható klasszikust adják ki.

Schiffer András: Zöld jelzés (Pesti Kalligram)

Hiába várjuk évek óta Gyurcsány Ferenc kurva jó könyveit a magyar baloldal történetéről. Novemberben ehelyett be kell érnünk Schiffer Andrással, akinek legfontosabb közéleti írásait gyűjtötte egy csokorba a Pesti Kalligram, köztük – ha minden igaz – pár írással az Azonnaliról.

„Az előző évtized döntő helyzeteit is megidéző kötetben az olvasó olyan létfontosságú ügyekben olvashatja a szerző meglátásait, mint a zengői lokátorépítés, a köztársasági elnök szerepe vagy éppen Magyarország uniós csatlakozása – emellett a olyan alapkérdéseket, fogalmakat tisztáz, mint a demokrácia vagy éppen a politikai felelősség kérdése” – áll a fülszövegben.

Brunhilde Pomsel, Thore D. Hansen: Goebbels ​titkárnője voltam (Európa)

A ​náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels titkárnője több mint százévesen őszintén nyilatkozott mindarról, amit Hitler közvetlen környezetében átélt. Kikötötte, hogy az interjú egy része csak halála után jelenhet meg, például arról a kényszerabortuszról, mellyel elvették a zsidó szerelmétől fogant gyermekét.

Nyáry Krisztián: Írjál és szeressél (Corvina)

Nyárytól az irodalomtörténészek minimum fele tépheti titokban a haját, de irodalomnépszerűsítőnek, vagy éppenséggel irodalmárnépszerűsítőnek kiváló, a közönség csak úgy falja a könyveit, mióta megjelent az Így szerettek ők.

Az Írjál és szeressél is hasonló fogadtatásra számíthat, tekintve, hogy százötven híres magyar szerelmes leveleit szemlézi.

Adott hát a két összetevő: híresség és szerelem, minden mezei marketinges elégedetten csettintene erre. Aki pedig kíváncsi, ki hogyan volt szerelmes Csokonaitól Latinovitsig, az kapja kézhez a könyvet. Az irodalomtörténészek meg igyanak valami töményet.

George R. R. Martin: Tűz és vér (Alexandra)

Több évszázaddal a Trónok harca eseményei előtt a Targaryen-ház – a Valyria végzetét egyedül túlélő sárkányúr család – Sárkánykőt tette meg székhelyéül. A Tűz és vér a Vastrón megalkotójától, Hódító Aegontól veszi fel történetük fonalát, és a legendás trón megtartásáért küzdő Targaryenek nemzedékein át egészen a dinasztiát majdnem végleg széttépő polgárháborúig regéli el Westeros sorsfordító eseményeit.

Mi történt valójában a Sárkányok tánca alatt? Miért vált Valyria oly halálos hellyé a Végzet után? Honnan származik Daenerys három sárkánytojása?

Ezekre és még rengeteg más fontos kérdésre ad választ a Fellegvár egy tanult mestere által írt kihagyhatatlan krónika, melyet a neves rajzoló, Doug Wheatley több mint nyolcvan fekete-fehér illusztrációja gazdagít.

Pethő Tibor: A Magyar Nemzet története, 1938-2018 (Jaffa)

Ha bárki azt gondolná, hogy ez a kötet csupán azért készült el, mert áprilisban utolsó tulajdonosa bezárta a Magyar Nemzetet, az téved. A kötetet ugyanis jóval korábban elkezdte összeállítani volt kollégám, Pethő Tibor, a lap eredeti alapítójának unokája, a Magyar Nemzet Magazin munkatársa – az egésznek pedig csak szomorú aktualitást adnak az áprilisi események.

A második világháború előtt alapított újság túlélt három diktatúrát, hogy aztán végül áldozatául essen a rendszerváltás utáni mocskos politikának, ahol a sajtó egyszerű játékszerré degradálódott: ezt a történeti ívet vázolja fel Pethő Tibor, minden bizonnyal a tőle megszokott alapossággal és érzékenységgel.

Kordos Szabolcs: Hungary ​by night (XXI. Század)

Luxushotel, Hungary nagy sikerű szerzője ezúttal a hazai gazdagok és hatalmasok éjszakai útjait követi a budai magánpartiktól a VIP-termeken át egészen a belvárosi szállodai lakosztályokig.

Hogyan élnek valójában a magyar elit tagjai, hol szórakoznak, és mire költik a pénzüket?

Milyen titkos, zártkörű klubok üzemelnek a város szívében? Mi történik a pesti éjszaka bugyraiban, ahol a pénz egyáltalán nem számít?

Kari Hotakainen: Az ismeretlen Kimi Räikkönen (Helikon)

Kimi Räikönnen nevét az is ismeri, aki életében nem nézett Forma 1-et: markáns beszólásai vannak, jó sok részeg videó kering róla a neten, és persze hihetetetlenül jó pilóta.

Csak éppen nem tudni sokat róla, mindig félszavakban válaszolgat az újságírók kérdésére. Kari Hotakainen pedig elsősroban szépíró, szóval nem mondhatni, hogy itt hagyományos sportkönyvről, portréról lenne szó,

de hogy pontosan mi sült ki a finn író és a morcos sofőr találkozásából, azt kíváncsian várjuk. 

Wohlleben, Peter: A fák titkos élete (Park)

Az erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják.

A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz!

Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin.

Kele Fodor Ákos: A szív vége (Tea Kiadó)

Legyen egy verseskötet is, gondoltuk, amikor elkezdtük összeállítani a listát. Nem mintha Kele Fodort olyan egyszerű lenne költőnek nevezni, hiszen legutóbbi kötetét például technóval volt ajánlatos olvasni/nézni.

Multimediális szó-kép-hangzsonglőrködés helyett a szerző most a magyarországi cigányság mítoszainak nyomába eredt, és éveken keresztül gyűjtötte őket.

Persze ebben sem csak mesék szerepelnek, már a könyv piros cérnával való kötése is izgalmas; nem beszélve arról, hogy Bán Sarolta egyszerre szürrealistának és realistának is ható fotói vibrálnak még benne.

Frank Schätzing: A ​pillangó zsarnoksága (Athenaeum)

Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal.

Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig.

Alexandr Szolzsenyicin: A Gulag-szigetvilág 1-3. (Helikon)

1973-ban látott napvilágot Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag-szigetvilág című nagyszabású regénye, minek következtében a szerzőt a szovjet vezetés rövid úton megfosztotta állampolgárságától és kiutasította az országból.

A Helikon most huszonöt év után újra a teljes, három kötetes művet adja ki Soproni András fordításában.

A Gulag-szigetvilág nem pusztán a sztálini munkatáborok poklának aprólékos feltérképezése - melynek bugyrait a szerző maga is megjárni kényszerült -, hanem egy egész korszak embertelensége felett mondott monumentális, a láger- és dokumentumregény műfaji határait szétfeszítő vádirat is. Megkerülhetetlen alapmű a megannyi, máig eleven traumát hátra hagyott XX. század történelmének megértéséhez.

Elena Ferrante: Aki megszökik, és aki marad (Park)

Ha valaki pontosan érti, hogy minek köszönhető, hogy Elena Ferrante Umberto Eco óta az első olasz szerző, akiért a fél olvasóközönség odavan, akkor az magyarázza el nekünk is: mindenesetre erőteljesen női sorsokra fókuszál az álnéven író szerző, és a köztudatba igazán berobbant Nápolyi regények harmadik része most jelenik meg magyarul.

Stephen King, Owen King: Csipkerózsikák (Európa)

Valamikor a jövőben (amely olyan valóságos, hogy akár napjainkra is felcserélhető lehetne) a nőket elalvás közben beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya, olyan, mint a selyemgubó. Ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébesztik, vagy bármi módon megsérül a gubójuk, akkor állatiasan vadak és erőszakosak lesznek.

Alvás közben viszont egy másik, a miénknél jobb világba jutnak, ahol harmónia uralkodik, és szinte nincsenek konfliktusok.

Egy isten háta mögötti helyen, a nyugat-virginiai Dooling női börtönében azonban van egyvalaki, egy titokzatos idegen, bizonyos Eve Black, aki normális módon elalszik és felébred.... A magukra maradt, egyre inkább ősi ösztöneikre hallgató férfiak egymással vetélkedő frakciókra szakadnak: ki megölni, ki megmenteni akarja Eve-t.

George R. R. Martin: Éjvadászok (Agave Könyvek)

George R. R. Martint manapság a fantasy doyenjeként tartjuk számon, A tűz és jég dala ciklusából rendkívül sikeres sorozat készült. Az Éjvadászok George R. R. Martin sokak számára ismeretlen sci-fi oldalát mutatja be egy pattanásig feszült rémtörténeten keresztül, amit saját szavaival úgy jellemez, hogy a Psycho az űrben.

A kisregény Martin egyik legjobb tudományos-fantasztikus története, amelyből most tévésorozatot is forgattak

A mű új fordításban található a kötetben, egy kisregény (A Féreg Házában) és további négy novella társaságában, melyek korábban nem jelentek meg magyarul. Mind Martin Ezer világ nevű sci-fi univerzumában játszódnak, ami a Trónok harca világraszóló sikere óta háttérbe szorult, pedig nem kevésbé eredeti és izgalmas történetek helyszíne.

Edward St Aubyn: Patrick Melrose 2. – Ami kell, Végül (Jelenkor)

A Booker-shortlistjére is felkerült negyedik elbeszélés, az Ami kell, és a Végül ismét a családi kastélyban játszódik, ahol Patricknek szembe kell néznie a gyermeknevelés nehézségeivel, felesége hűtlenségével, miközben anyja eutanáziát fontolgat, és elveszítik családi otthonukat.

Edward St Aubyn megmutatja a hanyatló brit arisztokrácia, a tökéletes dekadencia, erkölcstelenség, kapzsiság, sznobizmus és kegyetlenség világát.

A Patrick Melrose-regényfolyamot két kötetben adjuk közre. Az első három kisregényt (Nincs baj, Baj van, Van remény) augusztusban, az utolsó kettőt (Létszükséglet, Végül) pedig ősszel vehetik kezükbe magyarul az olvasók.

Tom Sweterlitsch: Letűnt ​világok (Agave Könyvek)

“Shannon ​Moss a Haditengerészeti Nyomozóiroda egyik titkos részlegének az ügynöke, aki már többször vett részt űrutazással vagy időutazással járó küldetéseken. A Mélyűr felfedezésével az expedíciók egyrészt az emberiség számára alkalmas bolygókat keresnek. A Mélyidőben történő ugrásokkal pedig lehetséges jövőkbe utaznak, hogy a jelenben megoldhatatlannak bizonyuló eseteket göngyölítsenek fel.

Az ugrásokkal azonban vigyázni kell: korábbi expedíciók felfedeztek egy, az ismert világ végső pusztulásával járó eseményt, a Terminust, ami egyre több lehetséges jövőben fordul elő, és az időbeli bekövetkezése minden egyes ugrással közeledik a jelenhez.

„Tom Sweterlitsch hajmeresztő elképzelésekkel játszadozik ebben a fordulatos és meghökkentő regényben, ráadásul minden ötletét olyan természetességgel tárja az olvasó elé, hogy egy pillanatra sem kételkedünk bennük. De a tudományos-fantasztikus alaphelyzet ellenére a Letűnt világok egy rendkívül emberi történet a felfoghatatlan megértéséről. Igazi mestermű, amely a popkultúra olyan remekeit idézi fel, mint a Twin Peaks, az Eredet és a True Detective” – áll a fülszövegben.

Száraz Miklós György: Székelyek – Történelemről és hagyományról (Scolar)

Nem tudni, el lehet-e még mondani bármi újat a székelyekről, vagy Száraz Miklós György el tud-e, mindenesetre

nem kis fába vágódik az a szekerce most: ki kell kerülni a mitizálást, a Tündérkert-effektust, a fölös humoroskodást.

A fülszöveg azt ígéri, hogy nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. Hát, sok sikert! Tényleg nem egyszerű.

Imogen Hermes Gowar: A ​hableány és Mrs. Hancock (XXI. század)

1785 szeptemberében egy este türelmetlen kopogtatás hallatszik Jonah Hancock, a kereskedő ajtaján. Egyik hajóskapitánya toporog a küszöbön, miután eladta Jonah hajóját egy hableányért. A hír végigsöpör a dokkokon, kávéházakon, szalonokon és bordélyokon, minden áldott lélek Mr. Hancock csodálatos teremtményét akarja látni.

A hableány érkezése kizökkenti a kereskedőt a hétköznapok világából, és a legelőkelőbb körökbe kínál számára belépőt.

Így ismerkedik meg egy pazar estélyen Angelica Neallel, a neves kurtizánnal, s egyben a legvonzóbb asszonnyal, akit valaha látott... A találkozásuk mindkettőjük életét veszedelmes, új vizekre sodorja. Vajon képesek lesznek-e megküzdeni a sellőknek tulajdonított, pusztító erők hatalmával?

Isaac Asimov: Alapítvány-omnibusz (Gabo SFF)

A science fiction egyik legnagyobb klasszikusa dr. Sámi László új fordításában, csinos omnibusz kiadásban érkezik a polcokra novemberben. Befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő.

Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, és sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit?

Isaac Asimov meghatározó trilógiájából pedig hamarosan sorozat készül.

+++

A cikkhez a könyvek fülszövegeit használtuk fel. Könyves Kálmán könyvajánlóiért és a havi megjelenéseket gyűjtő listákért ide kattints!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől
Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek