+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. október 28. vasárnap, 20:39
A Bata cipőtől kezdve Karel Gotton át a Beneš-dekrétumok, avagy mit adott nekünk Csehszlovákia, amely idén ünnepelhetné a századik születésnapját, ha közben nem esett volna ketté? Készíts be egy Kofolát és kattints, a Kisvakond már vár!

Nem túl hangos a magyar közbeszéd a centenáriumi év kapcsán: lassan száz éve a világ fellélegzett, véget ért a nagy háború. Persze Magyarország a vesztesek között volt, talán ezért nem jó szívvel emlékezünk a sok évfordulóra, ami most jön, és amelyek jó része a szomszédos államokban – amelyek részben vagy egészben a történelmi Magyarország területeinek elszakításával jöttek létre – ünnep.

 

1918 októberében például létrejött egy állam, amely aztán egészen 1993-ig létezett is. Ez az állam Csehszlovákia volt, amely eredeti formájában a főként szlovákok és magyarok lakta egykori Felvidék, a vegyes etnicitású Kárpátalja, illetve a Monarchia osztrák államrészéhez tartozó, főleg csehek és németek által lakott Csehország és Morvaország összeolvadásával jött létre.

 

Gondoljunk erről bármit, az eleinte valamiféle polgári demokráciának induló, majd a második világháború után kommunistává váló csehszlovák állam nyomot hagyott a történelemben.

 

Vegyük hát sorra: mit adtak nekünk a csehszlovákok?

 

1. Bata cipő

 

Bár még az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában, 1894-ben alapította meg Tomáš Baťa testvérével a Bata cipőgyárát, a cég legszebb időszakát mégis már a Monarchia felbomlása után és a második világháború előtt, Csehszlovákiában élte.

 

Baťa első sikereit úgy érte el, hogy Amerikában tanulmányozta a tömeggyártási technológiákat, amelyeket aztán ő maga is bevezetett Zlín városában található gyárában.

 

Az első világháború alatt a cég egy sor katonai megrendelést kapott, de a következő, válságos időszakban sem bukott be: Tomáš Baťa megfelezte a cipői árait (ezt reklámozza a lenti plakát; a munkások pedig beleegyeztek abba, hogy negyven százalékkal csökkentik a fizetéseket; ugyanakkor a Bata volt az egyik első cég, ahol a profitból a dolgozók is részesülhettek.

 

Bata cipő

Baťa húzása bejött, olcsó cipőire óriási kereslet volt, nem csak Csehszlovákiában, hanem világszerte; a cég pedig maga is terjeszkedett Európában, egyre több iparágba szállva be. A második világháború után a cég története elszakadt a kommunistává váló Csehszlovákiától, központja Kanadába, majd Svájcba költözött.

 

2. Rajzfilmek: Kisvakond, Rumcájsz

 

Ha már cipő, jöjjön egy egykori cipész: a csehszlovák mesék közül elég sok megtalálta az útját Magyarországra is. Köztük volt a Rumcájsz, a városból az erdőbe költözött suszter, akiből végül gazdag emberek eszén mindig túljáró zsivány lesz. A rajzfilmet 1967 és 1974 között vetítették eredetileg.

 

 

Aztán ott volt a Kisvakond, Zdeněk Miler rajzfilmje, ami 1957-ben indult útjára, és amelyet talán mindenki ismer.

 

Az első részt, amit az 1957-es Velencei Filmfesztiválon mutattak be, itt fent meg is tudod nézni.

 

3. Karel Gott

 

Az ember, aki nélkül Korda Györgyöt nem lehetne – teljesen alaptalanul – a magyar Karel Gottnak nevezni. A plzeňi születésű, idén hetvenkilenc éves táncdalénekesnek több száz lemeze jelent meg eddig, és

 

negyvenegyszer választották meg a legjobb cseh(szlovák) férfihangnak – legutóbb éppen tavaly.

 

 

Gott különösen népszerű német nyelvterületen, 1968-ban például Ausztriát képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon a Tausend Fenster (Ezer ablak) című dallal.

 

4. Václav Havel

 

Havel volt az ember, aki alatt megszűnt Csehszlovákia, de ez ne tévesszen meg minket: őt is Csehszlovákiának köszönhetjük. Havel azonban nem csak Csehszlovákia utolsó és Csehország első elnöke volt, hanem elismert író, aki a kommunista rendszer elleni aktivizmusa miatt többször ült börtönben is.

 

 

Idézzünk is tőle egy szép gondolatot: 

 

„A demokrácia természetes hátránya, hogy azok kezét, akik tiszteletben tartják, megköti, s azoknak, akik nem veszik komolyan, mindent megenged.”

 

5. Milan Kundera

 

Egy bölcsész vagy bölcsészlány táskájából sem hiányozhat Milan Kundera valamelyik műve! Az örök Nobel-díj esélyes szerző 1929-ben született, idén tehát nyolcvankilenc éves lesz, és Brnoban született. 1975-ben disszidált Franciaországba, 1981 óta francia állampolgár.

 

 

Ha valakit érdekelnek a hatvanas-hetvenes évek csehországi történései, a prágai tavasz eseményei és hatásai, akkor lapozza fel A lét elviselhetetlen könnyűségét – nem fogja megbánni!

 

6. Kofola

 

Ittál már Kofolát? Nem? itt az ideje, hogy kipróbáld! Olyan, mint a kóla, de igazából egyáltalán nem olyan.

 

Nehéz ezt elmagyarázni. Ezen a videón amerikaiak próbálják ki az italt:

 

 

7. Miloš Forman

 

Most fel lehetne sorolni legalább három tucat csehszlovák filmet, de ez egy minimalista lista, így maradjunk Miloš Formannál, a Száll a kakukk fészkére, az Amadeus és a Hair rendezőjénél. Az idén áprilisban elhunyt rendező 1932-ben született, és egészen 1968-ig élt Csehszlovákiában. Estére legyen itt egy könnyed, énekes rész a Hairből:

 

 

8. A „robot” szó

 

Gondolatad volna? A manapság mindenfelé használt, angolba nagyon szépen beépült szó egy csehszlovák science-fiction színdarabból származik. Karel Čapek írta, R. U. R. a címe, és 1920-ban jelent meg először. A történetet 1923-ra már harminc nyelvre fordították le.

 

 

Čapek először a laboři szót akart használni, ami a latin munka szón alapszik, de testvére, Josef ezt túl műnek találta, és a roboti szót javasolta, ami csehül kemény munkát, szlovákul pedig simán munkát jelent.

 

9. Gépek: Bzmot-vonat, Škoda

 

Szerte az országban járnak, én leginkább bakonyi kirándulásokon találkoztam vele: 1977-től érkeztek Magyarországra a csehszlovák gyártmányú Bzmot vonatok.

 

 

Elképesztő dolognak hangzik a rendszerváltás után, a fogyasztói társadalom kellső közepébe született emberként azt hallani, hogy egykor csak meghatározott számú autóból lehetett választani, és még úgy is várni kellett rá éveket, mire megkaptad. Az egyik ilyen autó volt a Škoda 120-as, amelyik 1976-ban debütált.

 

 

10. Beneš-dekrétumok

 

Mi sem lehetne derűsebb befejezése a listának, mint az a száznegyvenhárom elnöki rendelet, illetve azon belül is az a tizenhárom jogszabály, ami konkrétan kimondta 1945-ben az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét. A jogszabályokat a rendszerváltás után, illetve az EU-csatlakozás előtt sem vizsgálták felül, azokat

 

az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti,

 

a szlovák parlament pedig 2007-ben meg is erősítette azok sérthetetlenségét.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás