Merkelnek annyi, ha bukik a CDU Hessenben

2018.10.26. 08:46

Ha a vasárnapi hesseni tartományi választáson leszerepel a kereszténydemokrata CDU és a szociáldemokrata SPD is, annyi lehet a vegetáló nagykoalíciónak, ezzel Angela Merkel kancellárságának is. A CDU főtitkára már új szövetségi választásokat emleget.

Merkelnek annyi, ha bukik a CDU Hessenben

Most vasárnap választ Németország hatmillió lakosú Hessen tartománya, amely Bajorország, Baden-Württemberg és Hamburg mellett a negyedik tartomány, amely a többi tizenkettőt a befizetéseivel eltartja. Itt van Európa gazdasági központja, Frankfurt is. (A főváros nem Frankfurt, hanem az elegáns-nagypolgári Wiesbaden.)

Hessen a végletek tartománya: hagyományosan az itteni CDU mindig is az egyik legkonzervatívabb szervezet volt (Alexander Gauland, a mostani AfD-társelnök a hesseni CDU-ban szocializálódott, meg is látszik rajta), miközben itt kerültek először a Zöldek kormányra: emlékezetes kép volt, amikor 1985-ben Joseph (Joschka) Fischer tornacipőben és kitérdesedett farmerben lett a tartomány környezetvédelmi minisztere. Itt lett 2008-ban majdnem egy tisztán balos kormány az SPD, a Zöldek és a Linke között, de az SPD végül megijedt, és buktatta saját miniszterelnök-jelöltjét, Andrea Ypsilantit. És itt kormányoz teljes békében és alapvetően sikeresen lassan öt éve egy CDU-Zöldek-kormány.

A két héttel ezelőtti bajor tartományi választás megmutatta, hogy a kereszténydemokrata CDU testvérpártja, a bajor CSU simán el tudja veszíteni az abszolút többségét, ha a belharcok annyira látványosak a választók előtt, és ha az sem teljesen egyértelmű, minek vannak benne egy nagykoalícióban Berlinben, ha ott ellenzéket játsztanak. Vasárnap egészen biztos, hogy Hessenben is átalakulnak az erőviszonyok.

Adieu, Schwarz-Grün!

Amennyiben bejönnek a közvélemény-kutatók számításai, ez azt jelentheti, hogy

a jelenleg kormányzó CDU-Zöldek-koalíciónak annyi, mert nem lesz már meg a többségük.

A várható zuhanás akkor látható a legjobban, ha a a legutóbbi eredményeket nézzük. 2013-ban a kereszténydemokrata CDU 38,3 százalékot kapott, a szociáldemokrata SPD 30,7-et, a Zöldek 11,1-et, a polgári-liberális FDP 5-öt, a szélsőjobboldali AfD pedig 4,1-et. A felmérések szerint a CDU, noha továbbra is első helyen áll, több mint tíz százalékot zuhan. Az SPD pedig jelenleg a második helyért versenyez a bajorok után is hihetetlenül jól hajrázó Zöldekkel. Mivel a CDU-nak és a Zöldeknek a továbbiakban nem lenne meg a többségük, ezért két lehetőségük van.

1. Vagy beveszik a jobboldali liberális FDP-t és a szövetségi szinten tavaly ősszel elbukott Jamaika-koalíciót próbálják ki. Azért Jamaika, mert a hármas felállás pártszínei ugyanazok, mint Jamaika zászlójának színei: fekete (CDU), zöld (Zöldek), sárga (FDP). Ez a legvalószínűbb opció.

2. Vagy pedig az SPD bevállal egy baloldali kormányt: a Zöldeknek, a szocdemeknek és a baloldali populista Die Linkének ugyanis szintén meglehet a többsége a wiesbadeni parlamentben. A felmérések szerint ez éppen hogy összejöhet.

Nagy kérdés, hogy a Zöldeknek lesz-e annyira jó az eredménye most vasárnap, hogy kisakkozzák a tartomány miniszterelnöki pozícióját a karizmatikus Tarek al-Wazirnak,

a jemeni apától származó, és a Közel-Keleten sok időt eltöltő politikusnak. Al-Wazir a jelenlegi CDU-zöld koalíciós tartományi kormányban miniszterelnök-helyettesi posztot tölt be. Ő lenne a második zöld tartományi vezető, hiszen a déli, svábok lakta Baden-Württembergben 2011 óta párttásra, a Zöldek egyik legkonzervatívabb figurája, a Merkelért is imádkozó Winfried Kretschmann a tartományi vezető. Hessen amúgy is sok erős zöld politikust szabadított már rá Európára, elég, ha csak Joschka Fischer volt német külügyminiszterre vagy Daniel Cohn-Benditre gondolunk.

Bukik a nagykoalíció?

A német sajtó már jó ideje írja, hogy országos következményei is lesznek a választásnak. Gabor Steingart német újságíró ma reggeli hírlevelében jól szemlélteti mindezt: „Berlinben már ma érezni a félelem szagát. Nem sorsdöntő választás ez, és nem Angela Merkel kancellársága a tét, mondja Volker Bouffier, a CDU listavezetője, hesseni miniszterelnök. Ha a férfinek hazugságdetektor lenne a kezében, tűzpirosan izzana. A valóság ugyanis az, hogy ha Bouffiert el sikerül mozdítani, bukik Merkel. Ha az SPD tovább zuhan, meg vannak számlálva Andrea Nahles napjai is.”

A bajor eredmények óta ugyanis egyre többet rebesgetik, hogy az CSU elnöke, Horst Seehofer le fog mondani. Amennyiben a merkeli-seehoferi jobboldal Hessenben is leszerepel, a rebesgetés valósággá válhat, így

sokan attól tartanak (és sokan remélik), hogy a nagykoalíció nagyobb pártjai, a CDU és a szociáldemokrata SPD közötti ingatag viszony rosszabbodni fog, és akár országos politikai válság is ki fog alakulni Hessen után.

Vagy ahogy azt Gabor Steingart írta ma reggel: „Hessenben döntik el, hogy a mindkét politikai táborban népszerűtlen berlini nagykoalíció tovább vegetálhat, vagy hogy leszedik az őt életben tartó eszközökről. A választó keze van a kapcsolón. A nagykoalíció pártokon belüli kritikusai már régóta felfedezték rajta az agyhalál jeleit. Ha vasárnap a CDU és az SPD is rekordmélységbe zuhan, már az oxigénellátás is veszélybe kerül.”

Az SPD az elmúlt húsz évben véghez vitte Németország legbrutálisabb neoliberális, szegényellenes reformcsomagját, majd hatalomba segítette és utána kétszer is hatalomban tartotta Angela Merkelt. Az SPD ugyanazt a hibát követte el, mint a magyar ellenzék: rétegproblémákba akadt bele, de nem volt egy nagy története. Az SPD-t vélhetően a német baloldalon a Zöldek válthatják – ami persze annak jele: Németországban (elvileg) olyan nagy a jólét és a polgárosodás, hogy még a baloldalt is egy polgári párt fogja uralni. Munkáspártra eszerint érdeklődés hiányában láthatóan nincs szükség; igaz, kínálat sincs belőle jó tizenöt éve, elszoktak hát a német választók tőle.

Alexander Dobrindt, aki a CDU/CSU-frakción belül a CSU-s képviselők vezetője a Bundestagban, nemrég előre figyelmeztette az SPD-t, hogy ne hagyják ott a nagykoalíciót, hiszen „egy felelősség elől való megszökés sosem emelte fel valakinek a népszerűségi mutatóit”. Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-főtitkár viszont inkább arról beszélt, hogy

ha felbomlik a nagykoalíció, nincs más út előre, mint új szövetségi választást kiírni.

Az Azonnali itt már végigvette, kik követhetik Merkelt.

FOTÓ: Volker Bouffier / Facebook

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek