+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. október 24. szerda, 19:18
A bizottsági elnöknek épp egy magyar nemzeti ünnepen sikerült az európai történelem nagy pillanatának neveznie Erdély száz évvel ezelőtti egyesítését Romániával. Az Azonnali megkereste Junckert.

Minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti, és ez viszont is igaz – így értette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor 

 

Erdély és Románia egyesítésének századik évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ez nem csak egy román, hanem egy európai ünnep is, és nem csak a román, hanem az európai történelem nagyszerű pillanata is.

 

Legalábbis így magyarázta Juncker sajtófőnökhelyettese főnöke szavait az Azonnali megkeresésére, idézve az EB-elnök teljes beszédét, melyet a román államfő európai parlamenti látogatásának apropóján tartott Strasbourgban. Klaus Johannis az Európai Unió jövőjéről szóló plenáris ülésen szólalt fel, bemutatva vízióját az EU jövőjéről. Románia január elsejétől veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

 

Juncker meleg szívvel üdvözölte Johannist, akit még nagyszebeni polgármestersége idejéből ismer. A kettejük közötti barátságot igyekezett történelmi kontextusba helyezni, kijavítva azt a gyakori tévhitet, miszerint az erdélyi szászok a kelet-németországi tartományból, Szászországból érkeztek volna a mai Románia területére, hiszen ők – állítása szerint – valójában luxemburgiak eredetileg. Vagyis a mai Luxemburg, Flandria, Vallónia és Vesztfália területéről érkeztek Erdélybe, mint ahogy az a szász városok építészetén, különösen Nagyszebenen meg is látszik.

 

Junckertől – azon kívül, hogy pontosan hogyan is értette a nagy vihart kavart kijelentését – az Azonnali azt is szerette volna megtudni, hogy ha tényleg egy európai ünnepnek tekinti a román egyesítést, akkor meglátása szerint hogyan kéne azt európai szinten megünnepelni, szán-e erre uniós forrásokat, illetve részt vesz-e valamelyik december elsején tartandó állami ünnepségen Romániában.

 

Az EB-elnök sajtófőnök-helyettese, Mina Andreeva biztosította az Azonnalit arról, hogy boldogan értesítene minket, ha főnöke részt venne a román ünnepi megemlékezésen, de jelenleg nem tud ilyen részleteket megosztani velünk, sem jövőbeli eseményekkel kapcsolatos spekulációkba bocsájtkozni. Annyit azért hozzátett, hogy a román kormány decemberben meglátogatja az Európai Bizottságot, és az EU-biztosok januárban Bukarestbe utaznak a soros elnökség nyitányára, tehát bőven lesz alkalma Junckernek megünnepelni a centenáriumot, amennyiben így dönt.

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint – ha már október 23-án sikerült így megnyilvánulnia az EB-elnöknek – legalább gratulált-e Magyarországnak a forradalom 62. évfordulója alkalmából, Andreeva kitérő választ adott, mondván nem tud ilyenről.

 

A román centenárium az Azonnali stábját is megihlette. Végigjártuk az országot, pontosabban az Erdélyen kívüli részét és erről videósorozatot is készítettünk. Itt felfedezheted Romániának azt az arcát, amit kevésbé ismernek a magyarok.

 

Szokásos heti kérdésünkben pedig Juncker kijelentésén felbuzdulva arra vagyunk kíváncsiak, hogy szerinted a román centenáriumon kívül mi legyen még európai ünnep? Szavazz!

 

Itt pedig megnézheted, mennyi minden jót kívánnak a magyar országgyűlési képviselők keleti szomszédunknak:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A dél-tiroli autonóm tartományban hosszab ideig maradhatnak az éttermek nyitva, mint Olaszország-szerte, a színházak és mozik pedig eleve nem is fognak bezárni.

Célt értek a hétvégén Nápolyban gyújtogató szélsőbaloldaliak: a régió elnöke módosította az étterem- és bárlátogatás szigorúbbra tervezett szabályait.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

Tovább szigorodnak a járványhelyzet miatti korlátozások.

Noha Németország Európa legnépesebb országa, itt az egyik legkisebb az egymillió lakosra jutó új koronavírus-fertőzöttek száma. Fotókon mutatjuk, hogyan néz ez ki!

Jelenleg kéthetente duplázódik a kórházban kezeltek száma, emiatt a Kiskunhalason felépített mobil járványkórház már szinte be is telt.

Az eredeti terv szerint állítólag Mikulásné és a karácsonyi manók is korai hozzáférést kaptak volna a vakcinához.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás