+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. október 24. szerda, 19:18
A bizottsági elnöknek épp egy magyar nemzeti ünnepen sikerült az európai történelem nagy pillanatának neveznie Erdély száz évvel ezelőtti egyesítését Romániával. Az Azonnali megkereste Junckert.

Minden, ami Romániát érinti, Európát is érinti, és ez viszont is igaz – így értette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor 

 

Erdély és Románia egyesítésének századik évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy ez nem csak egy román, hanem egy európai ünnep is, és nem csak a román, hanem az európai történelem nagyszerű pillanata is.

 

Legalábbis így magyarázta Juncker sajtófőnökhelyettese főnöke szavait az Azonnali megkeresésére, idézve az EB-elnök teljes beszédét, melyet a román államfő európai parlamenti látogatásának apropóján tartott Strasbourgban. Klaus Johannis az Európai Unió jövőjéről szóló plenáris ülésen szólalt fel, bemutatva vízióját az EU jövőjéről. Románia január elsejétől veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

 

Juncker meleg szívvel üdvözölte Johannist, akit még nagyszebeni polgármestersége idejéből ismer. A kettejük közötti barátságot igyekezett történelmi kontextusba helyezni, kijavítva azt a gyakori tévhitet, miszerint az erdélyi szászok a kelet-németországi tartományból, Szászországból érkeztek volna a mai Románia területére, hiszen ők – állítása szerint – valójában luxemburgiak eredetileg. Vagyis a mai Luxemburg, Flandria, Vallónia és Vesztfália területéről érkeztek Erdélybe, mint ahogy az a szász városok építészetén, különösen Nagyszebenen meg is látszik.

 

Junckertől – azon kívül, hogy pontosan hogyan is értette a nagy vihart kavart kijelentését – az Azonnali azt is szerette volna megtudni, hogy ha tényleg egy európai ünnepnek tekinti a román egyesítést, akkor meglátása szerint hogyan kéne azt európai szinten megünnepelni, szán-e erre uniós forrásokat, illetve részt vesz-e valamelyik december elsején tartandó állami ünnepségen Romániában.

 

Az EB-elnök sajtófőnök-helyettese, Mina Andreeva biztosította az Azonnalit arról, hogy boldogan értesítene minket, ha főnöke részt venne a román ünnepi megemlékezésen, de jelenleg nem tud ilyen részleteket megosztani velünk, sem jövőbeli eseményekkel kapcsolatos spekulációkba bocsájtkozni. Annyit azért hozzátett, hogy a román kormány decemberben meglátogatja az Európai Bizottságot, és az EU-biztosok januárban Bukarestbe utaznak a soros elnökség nyitányára, tehát bőven lesz alkalma Junckernek megünnepelni a centenáriumot, amennyiben így dönt.

 

Az Azonnali kérdésére, miszerint – ha már október 23-án sikerült így megnyilvánulnia az EB-elnöknek – legalább gratulált-e Magyarországnak a forradalom 62. évfordulója alkalmából, Andreeva kitérő választ adott, mondván nem tud ilyenről.

 

A román centenárium az Azonnali stábját is megihlette. Végigjártuk az országot, pontosabban az Erdélyen kívüli részét és erről videósorozatot is készítettünk. Itt felfedezheted Romániának azt az arcát, amit kevésbé ismernek a magyarok.

 

Szokásos heti kérdésünkben pedig Juncker kijelentésén felbuzdulva arra vagyunk kíváncsiak, hogy szerinted a román centenáriumon kívül mi legyen még európai ünnep? Szavazz!

 

Itt pedig megnézheted, mennyi minden jót kívánnak a magyar országgyűlési képviselők keleti szomszédunknak:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás