Hiába írták alkotmányba, hogy tilos a hajléktalanság, van értelme AB-hoz fordulni!

Szerző: Hutter Marianna
2018.10.21. 13:34

Mi értelme petíciózni a hajléktalanság betiltása ellen? Hogyan tudja garantálni, hogy csak ügyvédek lesznek az aláírók? Mit tehetnek a bírók ahelyett, hogy elítélik a hajléktalanokat? Interjú Ésik Sándorral, a hajléktalanság üldözése ellen petíciót kezdeményező ügyvéddel.

Hiába írták alkotmányba, hogy tilos a hajléktalanság, van értelme AB-hoz fordulni!

Online petíciót indított kollégái számára Ésik Sándor ügyvéd, miután a kormány betiltotta a hajléktalanságot, és emiatt már meg is büntettek hajléktalanokat a héten. A petíció szövege kimondja: „a hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés” és azt is, hogy a „jogalkotó rossz szabályt alkotott”. A kezdeményezéshez eddig több száz ügyvéd csatlakozott, erről is kérdezte az Azonnali Ésik Sándort, aki korábban már megírta itt a véleményét a kérdésről.

Hogyan garantálja, hogy csak ügyvédek írják alá a petícióját?

Sehogy. Viszont korábban már volt hasonló nyílt levelünk, és akkor nagyon nagy munka volt nyilvántartani, hogy akkor most ügyvéd vagy nem az aláíró. Amikor az interjú készül, kb. 380 aláírásnál tartunk,

átlapoztam, bő háromszáz ügyvéd van köztük.

Hány aláírással lenne elégedett?

Nincs ilyen célom. Tisztában vagyok vele, hogy sokan tartózkodnak az ilyen típusú véleménynyilvánítástól, és az is teljesen természetes, hogy nem mindenki ért ezzel így ebben a formában egyet. Az a cél, hogy felhívja a figyelmet a problémára, és a bírók és az ügyvédek is gondolkodjanak arról, hogy jó-e ez így, vagy felmerülnek alkotmányossági gondok. Szerintem felmerülnek.

A módosítás belekerült az alaptörvénybe, a bírók most ezt hajtják végre.

Az alaptörvénybe az utcán élés tilalma került be. De emellett vannak a büntető (és szabálysértési) eljárásokra vonatkozó elvek, amelyeket be kell tartani.

Alkotmánybírósági döntés van arról, hogy a hajléktalanság szociális probléma, melyet nem a büntetőjog eszközeivel kell megoldani.

Felmerül, hogy a büntetőjogi/szabálysértési jogi értelemben vett „társadalomra veszélyesség” egyáltalán fennáll-e. Az AB eddigi döntései szerint nem. Ezért kell az ügynek oda kerülni. Ez úgy történhet meg, ha az eljárás során a védő jelzi a problémát, hogy a jogszabály nem fér össze alkotmányos alapelvekkel, mert

ennek alapján a bíróság dönthet úgy, hogy az előtte levő ügy elbírálását felfüggeszti, és az AB-hez fordul.

Ha pedig az ügy az AB elé kerül, akkor az aláírások számától függetlenül a dolog elérte a célját. Ez a jogállami út, és a jogászoknak elsősorban ezt az utat kell bejárni, mielőtt bármi másra gondolnának.

Pedig úgy tűnik, ez a megoldás eddig nem merült fel az eddigi tárgyalásokon.

A véleményem az, hogy egy ilyen új ügytípust az ezzel foglalkozó szervezeti egység vezetőjének vagy legalább egy tapasztalt bírónak kellett volna tárgyalnia, és aztán szabad csak bírósági titkárok kezébe adni. Ez így fiatal, még kevesebb tapasztalattal rendelkező kollégák magára hagyása egy új és problémás ügyfajtával.

Gond az is, hogy például ebben az ügyfajtában írja elő először a törvény a videókonferencia használatát a tárgyaláshoz. Ez önmagában egy modern, előremutató dolog, amely azonban ebben a helyzetben negatív élt kapott és lehet olyan eredménye, hogy a bíróság olyan ügyekben, amikor majd nagyon jól jönne, tart a használatától. Ilyen, a jelen ügyön messze túlmutató következményei is lehetnek ezeknek a tárgyalásoknak.

A bojkott ötletét is említi a petícióban, vagyis hogy az ügyvédek mondják azt, hogy oldja meg a bíróság nélkülük a kötelezően védő ügyvédes ügyeket, ha tudja. Életszerű, hogy valaha eljusson idáig az ügy? Hogy látja, egyáltalán hajlandóak lennének erre az ügyvédek?

A bojkott végső eszköz. Ezért mondtam, hogy előbb végig kell járni a jogállami utakat,

mielőtt az ügyvédség megszegné a rá vonatkozó szabályokat és bojkottálna. Nem tudom, hogy lennének-e „sztrájktörők”, nem szeretnék ezen gondolkozni.

Milyen tisztségért fog indulni a Budapesti Ügyvédi Kamarában és ha nyer, tud-e többet tenni az ügy érdekében?

A kamarai tisztújításon több tisztségért is indulok, de a két ügy nem függ össze. Ha lesz belőlem kamarai tisztségviselő, ott az ügyvédek munkakörülményeinek javítása lesz a cél. A kamara egy belső fórum,

ha esetleg a kamara konkrét ügyekben megnyilvánul (ami egyébként kívánatos lenne) az a kamara vezető szerveinek döntése, nem azon múlik, hogy egy nyílt levelet író ügyvéd mit akar.

Fontos, hogy az ügyvédi kamara minden ügyvéd kamarája, azoké is, akik adott esetben teljesen eltérő álláspontot képviselnek. Vagy éppen azoké, akik például multicég megbízójuk policy-ja alapján tartózkodnak minden közéleti megnyilvánulástól. Az ügyvédi kamarának ezt tiszteletben kell tartania, és különös gonddal kell mérlegelnie, mikor szólal meg.

Ha nem lesz elég a petíciózás, hogy az AB elé kerüljön az ügy, lesz más kezdeményezése is?

Nem tudom, egyelőre az első egy-két eljáráson vagyunk túl. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb eljut az ügy az AB elé.

FOTÓ: Gondos Mária-Magdolna

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek