Hol a legmagasabb az EU-s tagság támogatottsága? Mutatjuk!

Szerző: Petróczi Rafael
2018.10.18. 14:45

Írország, a Benelux-államok, Németország és Lengyelország népessége akar a leginkább tagja maradni az Európai Uniónak. És a többiek? Mutatjuk!

Hol a legmagasabb az EU-s tagság támogatottsága? Mutatjuk!

Az Eurobarométer huszonhétezer európai állampolgár megkérdezésvel készített friss, reprezentatív felmérése szerint az Európai Unió támogatottsága rekordmagasságot ért el: a megkérdezettek 60 százaléka támogatja az EU-s tagságot. Az alábbi, a Europe Elects által készített térképen az is látható, hogy mely tagországok állampolgárai mekkora arányban támogatják, hogy az EU tagjai legyenek.

Az EU-s tagság legelkötelezettebb hívei az írek, akiknek 92 százalékuk maradna az EU-ban, és csupán 8 százalékuk lépne ki.

Az eredmény mögött a brexit állhat: a nehézkes, és talán eredményre sem vezető tárgyalások megerősíthették az Észak-Írországgal határos állam lakosággában, hogy az EU-s tagság jövedelmezőbb, mint a kilépés mellett dönteni.

Nagy-Britanniára is hathattak valamelyest a több, mint döcögős brexittárgyalások, ahol egyértelmű többségbe kerültek a maradáspártiak. Míg a 2016-os brexit-népszavazáson a 49,9 százalék szavazott a maradásra, addig az Eurobarométer felmérése szerint már a társadalom 60 százaléka gondolja úgy, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban lenne a helye. 

Az írekhez hasonlóan Németországban is magas az EU-s tagság támogatottsága: a németek 89 százaléka maradna az EU-ban, és csupán 11 százalékuk lépne ki. 

Hasonlóan magas értékeket találunk Románia esetében is: a román lakosság 81 százaléka pártolja az EU-tagságot, míg 19 százalék szerint jobb lenne az országnak az EU-n kívül. Ezt azonban árnyalja, hogy

bár a románok döntő többsége az EU-ban képzeli az ország jövőjét, viszont 51 százalékuk így is negatívan vélekedik az EU-tagságról.

Ez azt is jelenti, hogy míg korábban a tagságot pozitívan értékelő románok a társadalom 59 százalékát tették ki, addig ez mostanra 49 százalékra csökkent. Klaus Johannis román elnök szerint ez utóbbi eredmény nem jó hír, ugyanakkor hozzátette: „Amint tudjuk, egy nemzet mindig inkább saját belügyei, mint az európai problémák alapján vélekedik az európai ügyekről.

A bizalom csökkenéséhez vélhetően a PSD-ALDE-koalíció által keltett zavar vezetett,

az átláthatóságot nélkülöző törvényalkotás, az igazságügyet érintő, véget nem érő viták, amelyekben a PSD-ALDE szintén a lakosság és az európai partnerek elvárásaival teljesen ellentétes módon lépett fel, kiváltva ezzel utóbbiak elégedetlenségét." 

Klaus Johannis ezért úgy véli, az Eurobarométer felmérése által kimutatott bizalomvesztés csupán átmeneti állapot, és amint „a kormányzás ismét a kormányzottak érdekeit szolgálja”, újfent 50 százalék fölé fog ugrani azoknak az aránya Romániában, akik pozitívan tekintenek az Európai Unióra.

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek