+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. október 18. csütörtök, 14:45
Írország, a Benelux-államok, Németország és Lengyelország népessége akar a leginkább tagja maradni az Európai Uniónak. És a többiek? Mutatjuk!

Az Eurobarométer huszonhétezer európai állampolgár megkérdezésvel készített friss, reprezentatív felmérése szerint az Európai Unió támogatottsága rekordmagasságot ért el: a megkérdezettek 60 százaléka támogatja az EU-s tagságot. Az alábbi, a Europe Elects által készített térképen az is látható, hogy mely tagországok állampolgárai mekkora arányban támogatják, hogy az EU tagjai legyenek.

 

 

Az EU-s tagság legelkötelezettebb hívei az írek, akiknek 92 százalékuk maradna az EU-ban, és csupán 8 százalékuk lépne ki.

 

Az eredmény mögött a brexit állhat: a nehézkes, és talán eredményre sem vezető tárgyalások megerősíthették az Észak-Írországgal határos állam lakosággában, hogy az EU-s tagság jövedelmezőbb, mint a kilépés mellett dönteni.

 

Nagy-Britanniára is hathattak valamelyest a több, mint döcögős brexittárgyalások, ahol egyértelmű többségbe kerültek a maradáspártiak. Míg a 2016-os brexit-népszavazáson a 49,9 százalék szavazott a maradásra, addig az Eurobarométer felmérése szerint már a társadalom 60 százaléka gondolja úgy, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban lenne a helye. 

 

Az írekhez hasonlóan Németországban is magas az EU-s tagság támogatottsága: a németek 89 százaléka maradna az EU-ban, és csupán 11 százalékuk lépne ki. 

 

Hasonlóan magas értékeket találunk Románia esetében is: a román lakosság 81 százaléka pártolja az EU-tagságot, míg 19 százalék szerint jobb lenne az országnak az EU-n kívül. Ezt azonban árnyalja, hogy

 

bár a románok döntő többsége az EU-ban képzeli az ország jövőjét, viszont 51 százalékuk így is negatívan vélekedik az EU-tagságról.

 

Ez azt is jelenti, hogy míg korábban a tagságot pozitívan értékelő románok a társadalom 59 százalékát tették ki, addig ez mostanra 49 százalékra csökkent. Klaus Johannis román elnök szerint ez utóbbi eredmény nem jó hír, ugyanakkor hozzátette: „Amint tudjuk, egy nemzet mindig inkább saját belügyei, mint az európai problémák alapján vélekedik az európai ügyekről.

 

A bizalom csökkenéséhez vélhetően a PSD-ALDE-koalíció által keltett zavar vezetett,

 

az átláthatóságot nélkülöző törvényalkotás, az igazságügyet érintő, véget nem érő viták, amelyekben a PSD-ALDE szintén a lakosság és az európai partnerek elvárásaival teljesen ellentétes módon lépett fel, kiváltva ezzel utóbbiak elégedetlenségét." 

 

Klaus Johannis ezért úgy véli, az Eurobarométer felmérése által kimutatott bizalomvesztés csupán átmeneti állapot, és amint „a kormányzás ismét a kormányzottak érdekeit szolgálja”, újfent 50 százalék fölé fog ugrani azoknak az aránya Romániában, akik pozitívan tekintenek az Európai Unióra.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Karácsonyék szerint rengeteg pénzt vonnak el jövőre a fővárostól, ezért mielőtt leül a kormánnyal, meg akarja várni a június 10-re esedékes belügyminiszteri egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel.

Jó hír: már nem kell sem negatív koronavírus-teszt, sem pedig kéthetes karantén akkor, ha Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába utazunk.

Ugyan sajnos három krónikus beteg ismét elhunyt, de összesen 2245 fő meggyógyult.

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás