Lepjük meg Orbánt! És vele együtt Európát is!

2018.10.16. 07:05

Az európai parlamenti választásokon mindenki ott szavaz és indul, ahol be van jelentve. Magyarok tehát nyugodtan részt vehetnek más országok EP-választásán. És nem csak szavazóként, de jelöltként is! Induljanak hát magyar jelöltek a német, francia, lengyel vagy horvát pártok listáin! Ha Magyarország elvileg úgysem demokrácia, ezzel segíthetné a többi tagállam a szenvedő magyar népet. Schiffer Andrástól Puzsér Róberten át Jeszenszky Gézáig sokak szerezhetnének mandátumot más országok színeiben. Körképünkben bemutatjuk, kik!

Lepjük meg Orbánt! És vele együtt Európát is!

Sok jó dolog van az európai parlamenti választásban.

1. Jó, hogy abszolút arányos, listás szavazás van, így a kétharmad 66 százalékot jelent, nem pedig 49-et.

2. Jó, hogy az ellenzék pártjait ezért nem kényszeríti bele semmi az összefogásba, ezáltal önállóan is megmérettetnek (reméljük, ezt teszi majd a Fodor-párt is).

3. Jó, hogy egyre inkább a Nagy Európai Sorskérdésekre adott válaszok befolyásolják a szavazók preferenciáit, nem csak a különböző izmusok, az ilyen-olyan érdekek mentén összeollózott pártcsaládok, vagy ami a legrosszabb: a belpolitikai csatározások (Magyarországon utóbbiakat eleve nagyítóval kell keresni). Ezt az Azonnali még jobban ki is domborítaná.

4. Jó, hogy világos képet kapunk arról, hogyan gondolkodnak más EU-tagállamok állampolgárai egy adott konkrét időpontban. Valamennyien az Európai Unió állampolgárai vagyunk: jó, ha vannak alkalmak, amikor közösen tudunk lépni Lisszabontól Vilniusig.

5. És 2019-ben külön jó lesz, hogy Kína, Donald Trump kereskedelmi háborúja és a brexit miatt tétet is kényszerültek adni neki a politikusok Európa-szerte Manfred Webertől Emmanuel Macronon és Orbán Viktoron át egészen Janisz Varufakiszig.

6. Az meg csak a ráadás, hogy emiatt tömegek fognak szurkolni más országok politikusainak győzelméért és bukásáért. Olyan lesz, mint az Eurovízió, csak ebbe még a legkisebb, legeldugottabb falu szavazófülkéjéből is be lehet szállni. Ingyen.

Hogy is írta Ungár Péter? Húzzunk valami meglepőt!

Az EP-választásban a legjobb dolog nem is a fentiek valamelyike vagy összessége, hanem az a puszta tény, hogy az Európai Unió állampolgárai nem csupán akárhol szavazhatnak az EU-ban. Hanem akárhol el is indulhatnak. 

Miért ne indulhatnának a magyar ellenzék legjobbjai a velük baráti viszonyban lévő külföldi pártok listáin?

Ez a lépés márpedig mindenkit meglepne: nem csak a Fideszt, hanem a hazai baloldalt és annak nemzetközi elvtársait, de talán még az érintetteket is. Holott az EP-választás pont erről szól: hogy európaiak vagyunk, hogy van közünk egymáshoz, hogy felelősségünk is van egymásért. Ezért indult például Daniel Cohn-Bendit egyszer francia, másszor német színekben. Ezért rakta rá a Fidesz az erdélyi Tőkés Lászlót a magyarországi EP-listájára.

Magyarországon nem sok babér terem az Orbán-ellenes arcoknak. (A kormányzati gépezet egyrészt megnehezíti, hogy mondanivalójuk eljusson a Fidesz-szavazókhoz – ha el is jut, csak durva torzításokkal. Így lett bevándorláspárti Soros-erő a Jobbik, így lett a Sargentini-jelentés támogatója a szöveg végszavazásán részt sem vevő LMP-s EP-képviselő, és eleve így szól a komplett Sargentini-ellenes országgyűlési határozat a migrációról.) Ettől rögtön hülyeség lenne, amit mondanak? Ugyan!

A magyar-német barátság csapata

Jávor Benedek hiába az egyik legjobban dolgozó magyar EP-képviselő, pártja, a Párbeszéd csak azért létezik, mert 2018 tavaszán sikeresen hozzánőtt a szocialistákhoz. A csökkenő támogatottságú MSZP-P alakulat az EP-választáson reálisan 2-3 mandátumot hozhat, azért pedig az MSZP jelenlegi EP-képviselői, Ujhelyi István és Szanyi Tibor körömszakadtukig meg fognak harcolni, nem beszélve pár további éhes szájról a párt környékén. Minden magyar érdeke, hogy kimentse a karmaik közül Jávort. A német Zöldek listájára pont rá is férne.

Lendvai Ildikót nagyon szokás utálni jobboldalon, azt azonban el kell ismerni, hogy hiába vonult vissza az aktív, napi szintű pártpolitikától, kapcsolatrendszere és intellektusa mai napig kiemeli az MSZP többi arca közül. A magyar baloldal szégyene, hogy egy ilyen sokoldalú, művelt, nagy tapasztalattal rendelkező politikust nem küld el az Európai Parlamentbe megküzdeni Magyarországért. De sebaj, erre van a német szociáldemokrata SPD, ők legalább annyira utálják Orbán Viktort, mint egy átlagos Népszava/444-olvasó.

Szerencsésebb országokban nem csak szélsőjobboldal, hanem szélsőbaloldal is van. Németország ilyen ország.

A Die Linke óriási szívességet tenne az igazi magyar baloldal ügyének, ha Tamás Gáspár Miklóst rátenné a 2019-es listájára.

Rossz látni, milyen nyelvtudással bírnak azok, akik most magyar színekben EP-képviselők, velük szemben TGM maga a jó értelemben vett Európa.

Team Paris

Emmanuel Macron EU-párti bal- és jobbliberálisokat egyaránt egyesíteni akar. Ha annyira páneurópai, akár fel is vehetné a listájára Fekete-Győr Andrást, akit Mráz Ágoston a Momentum-elnök egykori francia barátnője miatt amúgy is francia patriotizmussal vádolt meg.

A Momentum pedig úgyis a magyar En Marche – mármint abban az értelemben, ahogy a Balaton-felvidék a magyar Provence.

Gondolt már bárki arra Kardos Gábort hallgatva, hogy miért nem adott még valaki ennek az embernek hatalmat és pénzt, hogy végre megcsinálhassa mindazt, amiről évek óta beszél, jelesül egy élhető vidéket? Ha lenne magyar Mediapart, annak ő lenne a főszerkesztője, ha az LMP tényleg rámenne a vidékre, annak ő az egyik arca, ha pedig a Balaton végre egy nagy várost alkotna, annak ő a főpolgármestere. A francia Zöldek igazán megadhatnák az esélyt a Párizsban végzett, doktorált filozófusnak, egykori református lelkésznek, hogy megmutassa: Magyarország is bőven lehet olyan jó hely, mint Franciaország.

A francia klasszikus baloldal romokban hever: a szocialisták megsemmisültek, már a tíz százalékot se fogják elérni, a kommunisták pedig egy-két százalékos teljes jelentéktelenségbe csúsztak. Igen ám, de ott van a porondon Jean-Luc Mélenchon! Az egykori szocialista miniszter, aki minden tekintetben a régi elitből jön, hihetetlenül ügyesen tudta magát az elmúlt években – amint a mozgalma neve is mutatja – a „lázadó Franciaország“ vezetőjévé tenni. A politikus antikapitalizmusa, anticionizmusa, Amerika-ellenessége, EU-kritikája szélsőbalos fiatalokat, bevándorló muszlimokat ugyanúgy megszólít, mint szélsőjobbosokat, akiknek szintén nem tetszik a kapitalizmus és az EU. Az Orbán-rendszer sebezhetőségeit kutató Böcskei Balázs megérett már a politikai pályára: itt épp ráférne egy befutó helyre.

Marine Le Pen is indulni fog persze. Mindazt, amit Melenchon nyújt, ő is adja, csak még egyszerűbben. Nem osztálystruktúrákat üt, hanem konkrét embereket: a muzulmánokat, a bevándorlókat. Magyar részről már csak személyes és külsődleges hasonlóságok alapján is – kissé telt, szőkére festett hajú, gazdag családból származó, de a prolik nyelvén (is) beszélő nők – Morvai Krisztina is indulhatna Marine mellett. A Jobbik egykori politikusára, mint érdekes jelenségre, már 2009-ben azonnal felfigyelt a párizsi Le Figaro konzervatív napilap is. Azaz a francia konzervatív nagypolgárság számára, ahonnan sokan olvassák a Figarot és szavaznak titokban Marine-ra, nem lehet annyira ismeretlen Morvai Krisztina neve. Személyiségét és mondanivalóját pedig egyenesen kajálnák az észak-francia munkanélküliek, a párizsi újjobbos filozófusok és a provence-i fasiszta öregurak.

Morvai Krisztina az utóbbi időben annyira eltávolodott a Jobbiktól, hogy a Fidesz alfelében van már benne. Számára – már csak a nyugdíjjárandóság miatt is – a legkifizetődőbb az lenne, ha a Fidesz tolná be őt 2019 után az EP-be. Ez azonban mégiscsak arcvesztéssel járna, elvégre az egyetemi docens asszony egykoron éles kritikusa volt Orbán Viktornak. Ha az EP-ben ezért francia mandátummal tudna maradni, akkor a nyugdíjjárandósága és az arca is megmaradna.

Ciao, bella!

Szeret ordítani és mindent meg tud magyarázni – Beppe Grillo receptje bevált, alig tíz év alatt mozgalmát hatalomba vezette. Az olasz nép nem sokban különbözik a magyartól, a funkcionális analfabéták között eleve elég erős esélye van egy Öt Csillag-jellegű pártnak. Valahogy Magyarországon még nem született ez meg, ezért először Olaszországban kell tesztelni – mégpedig értelemszerűen Puzsér Róberttel, aki mondanivalóban, testalkatban és hangerőben nem tér el Grillotól. Azt pedig a Family Guyból is tudhatjuk, hogy olaszul úgyis mindenki képes beszélni. A grillóistáknak eleve nincs még ütős európai listavezetőjük – Puzsér jó lesz, a jövő évi főpolgármester-jelölti kampányt ezzel remekül fel is tudná vezetni. 

Puzsérnak elég a színpadon ordítania bármit és hadonásznia, legalább öt-hat millió olasz voksára máris mindenképp számíthat.

A Demokrata Párt (PD) listáján Gyurcsány Ferenc indulhatna. Matteo Renzihez hasonlóan ígéretes: sok jót akar, de valahogy a sportszeletes csávóhoz hasonlóan kivitelezte, kicsit lotyaszájú is. Renzi az olasz politikában ma az, ami Gyurcsány Magyarországon: jobb- és baloldal egyaránt utálja. Renzi az istennek se akarna Brüsszelbe menni, ő marad az olasz porondon. Gyurcsány viszont talán bevállalna egy olasz jelöltséget. Az európaizás és demokratázás az olasz mérsékelt baloldali, festett hajú, római öreg hölgyek között is ugyannyira cukinak számít, mint az Újlipótvárosban. Imádnák a Francescot!

K und K listán

Az osztrák szocdem SPÖ mára csak egykori önmagának árnyéka. A párt igazán Bruno Kreisky alatt volt nagy, meg a még őt ismerő Franz Vranitzky idejében. Magyarországon a fél MSZMP külpolitikai osztálya jól ismerte és tisztelte Kreiskyt – ami kölcsönös volt.

Az MSZP ezért odaadhatná nagy öregjét, Kovács Lászlót az osztrákoknak: alatta az MSZP még jelentős volt. Az MSZP-n már ő sem tudna segíteni, de az SPÖ-n talán még igen.

Ráadásul Herr Kovácsnak sok barátja van a bécsi elvtársak között, nevét pedig bármely bécsi szavazó is könnyen kiejti.

Az osztrákoknál a Zöldek 2017-ben kiestek a parlamentből, de a párt excentrikus képviselője, a korrupcióellenességéről, nőügyeiről, politikai inkorrektségérő ismert baloldali zöld Peter Pilz saját pártjával bejutott a parlamentbe. Élvezi, ahogy saját baloldalát is tudja idegesíteni EU- vagy muzulmán-kritikus, patrióta véleményekkel. Schiffer Andrással való hasonlósága többrétű és egyértelmű. Az egyetlen indok, amiért nem tudna Schiffer András indulni a Pilz Listán, hogy két ilyen személyiség nem férne meg egy pártban. Schiffer, a magyar jobboldal kedvenc baloldalija így legfeljebb egy Schiffer Listát vezethetne – de e feladat vélhetően Magyarországon vár rá.

Lengyel-magyar

Lengyelországban a Polgári Platform (PO) az, ami az MDF-fel nem jött össze a magyar neokonzervatívoknak: USA-barát, Moszkva-ellenes külpolitika, konzervatív társadalompolitika, liberális gazdaságpolitika, antikommunizmus. E listán azonnal több magyar is indulhatna – de legyen mondjuk Jeszenszky Gézáé az elsőbbség. Bod Péter Ákos, Mellár Tamás vagy Széky János is kaphatna azonban akár befutó helyet.

Cseheknek is kellhetnek

Csehország is tudna találni magyar jelölteket. A jobboldal simán át tudna venni embereket: az arisztokratikusan liberális-konzervatív TOP 09 a párt egykori elnökének, Karel Schwarzenberg hercegnek a rokonát, Habsburg Györgyöt indíthatná. A Kereszténydemokrata Unió pedig, amely ott egy tényleg független és karakán politikai erő, bevehetné azt a Giczy Györgyöt, akinek Magyarországon nem sikerült egy hasonló KDNP-t csinálnia.

Horvát-magyar perszonálunió

A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) listáján biztosíthatná magának továbbra is az európai uniós nyugdíjjárandóságot Navracsics Tibor (Tibor Navračić) EU-biztosi mandátuma lejártát követően. A magyar kormány által tavaly lesorosbérencezett politikus horvát családból származik, jól beszéli a horvát nyelvet, és erősítené az egyre gyengülő plenkovićista szárnyat a HDZ-n belül.

Ahol pedig azonnal rögtön egy egész listát is tudna Magyarország küldeni, az az Élő Fal Párt: attól függően, hogy a horvát EU-kritikus antiglobalisták éppen jobbosabb vagy balosabb kedvükben vannak-e, indíthatnák Pogátsa Zoltánt (Zoltan Pogača), Misetics Bálintot (Valentin Mišetić) vagy Kásler Árpádot; utóbbi felvehetné az ottani Árpád nevet, és Trpimir Kašler néven indulhatna el.

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek