Segítene-e az ellenzék a bíróknak a Handó Tünde elleni harcban?

Szerző: Hutter Marianna
2018.10.12. 12:49

Hiába hozta nyilvánosságra az Országos Bírói Tanács a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal megregulázásáról szóló javaslatait, a Fidesz-frakció még nem foglalkozott vele. Az LMP azt ígéri: napokon belül beterjesztik a javaslatot. A Jobbik és az MSZP támogatná ezt, bárki nyújtja is be. A Mi Hazánk szerint a magyar embereket nem igazán érdeklik az ilyen hatalmi harcok.

Segítene-e az ellenzék a bíróknak a Handó Tünde elleni harcban?

Az ellenzéki pártok többsége támogatná, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) megfékezze az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) elnöklő Handó Tündét  – derül ki az Azonnali körkérdéséből. Mint az Azonnali megírta, az OBT többek közt úgy módosítana a jelenlegi jogszabályokon, hogy ne ülhessenek az OBH-t felügyelő OBT-ben Handó kinevezettjei, citálhassa az OBT Handót a parlament igazságügyi bizottsága elé, és kapjon az OBT külön pénzt, amit Handó nélkül is elkölthet.

Az LMP még múlt héten jelezte: nevére veszi az törvényjavaslatot. Ungár Péter országgyűlési képviselő – aki egyben az Azonnali többségi tulajdonosa –  azt közölte kérdésünkre:

napok kérdése, és az LMP beterjeszti a javaslatot az Országgyűlés elé.

Bárki nyújtja be, támogatják

„Az OBT jogszabály-módosítási javaslata nem érkezett meg a Fidesz-frakcióhoz, így ebben a kérdésben képviselőcsoportunk nem is foglalt állást” – hangzott a rövid válasz a kormánypárttól. Ezzel ellentétben az ellenzéket már aktívan foglalkoztatja a kérdés.

Az OBT javaslata teljes mértékben támogatható, a Jobbik többször is terjesztett be hasonló tartalmú törvénymódosítást, egyes pontok nem egy esetben szinte azonosak voltak az OBT mostani javaslatával – válaszolta a jobbikos Staudt Gábor kérdésünkre. Hozzátette:

amennyiben az LMP mégsem nyújtaná a javaslatokat, a Jobbik meg fogja tenni. „De bárki is hozza az Országgyűlés elé, támogatni fogjuk!”

– mondta Staudt.

Amennyiben az OBT javaslatai önálló törvényjavaslat formájában a parlament elé kerülnek, az MSZP frakciója támogatni fogja azok elfogadását, már csak azért is, mert ezek jelentős részét – lassan egy hónapja – ők maguk már benyújtották, közölte a párt sajtóosztálya az Azonnali kérdésére. A szocialisták emlékeztettek: már a Sargentini-jelentés előtt is érkeztek uniós észrevételek a bíróságok átalakítása kapcsán.

Egyébként az OBT javaslatából nem úgy tűnik, mintha azt pont a Sargentini-jelentés motiválta volna, inkább az általuk a gyakorlatban tapasztalt visszásságokat akarják orvosolni.

„Bíróparlament” és „bírókormány”

A Párbeszéd szerint is támogathatóak az OBT javaslatai. Azt pedig, hogy támogatják-e azt, ha az LMP benyújtja ezeket, akkor fogják eldönteni, ha látták a párt által benyújtott javaslatot. A Párbeszéd egyébként bízik benne, hogy a kormány közben maga is megfontolja az OBT javaslatait, és annak megfelelően maga kezdeményezi a szükséges törvénymódosításokat.

Az ellenzék nagy részéhez hasonlóan a már független képviselők többsége is segítené az OBT javaslatainak megvalósulását. Szél Bernadett szerint az OBH és az OBT viszonyának rendezése sürgős és fontos feladat, az ellenőrzésre hivatott testület számára pedig olyan feltételeket kell biztosítani, hogy munkáját ténylegesen és hatékonyan végezni tudja. „Az érintett szervezet által kidolgozott javaslatok ezt a célt szolgálják, javaslatként benyújtva támogatni fogom” – írta Szél hozzátéve, hogy ugyan a végső normaszöveget még nem látta, de feltételezi, hogy az LMP anyaga jelentős mértékben nem fog eltérni a testület által kidolgozott anyagtól.

„Az OBT a »bíróparlament«, az OBH a »bírókormány«. Ami most folyik, az az, hogy

a valódi kormányhoz mélyen lojális bírókormány el akarja lehetetleníteni a bírák maradék függetlenségét védő bíróparlamentet, ami nonszensz”

– írta az Azonnalinak Hadházy Ákos. Szerinte az OBT javaslata ezt hivatott megakadályozni, plusz Handó „egészen durva” kinevezési és pályázatérvénytelenítési gyakorlatát orvosolná. Így a politikus támogatná, ha az LMP benyújtja ezt törvényjavaslatként.

Szabó Szabolcs szerint a kormányzat az elmúlt években a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét gyakorlatilag teljesen felszámolta, az OBH elnöke és az OBT konfliktusai hónapok óta jórészt nyilvánosan zajlanak. Úgy vélte, az ellentmondás ugyanabból a helyzetből, a kvázi ellenőrző funkció tényleges gyakorlásából, illetve annak kísérletéből fakad. „A demokrácia érdekét az szolgálja, ha bármely ellenőrzési jogkörrel rendelkező szerv szabadon gyakorolhatja a rá ruházott jogokat, és ehhez rendelkezésre áll a megfelelő jogszabályi háttér és feltételrendszer.” Egyébként Szabó is csak akkor fogja tudni eldönteni, hogy támogatja-e az LMP javaslatát, ha már annak tartalmát megismerte.

A Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője, Bősz Anett teljes egészében támogatja az OBT által kidolgozott javaslatcsomagot, szerintük a demokratikus jogállam egyik legfontosabb alappillére a független bíróság, az OBT javaslata pedig éppen a függetlenség megerősítését szolgálná. Ezért amennyiben az LMP benyújtja a törvényjavaslatot, Bősz Anett támogatni fogja azt.

Nem is érdekli a magyar embereket

Ha az LMP tényleg benyújt majd valamilyen javaslatot, arról ki fogjuk alakítani pontos álláspontunkat – reagálta Dúró Dóra független országgyűlési képviselő, aki egyben a Mi Hazánk Mozgalom politikusa.

„A magyar embereket nem igazán érdekli, hogy az igazságszolgáltatás milyen hatalmi harcok tárgya, az viszont annál inkább, hogy az eljárások rendkívül hosszúak, drágák, és az ítéletek szakmailag gyenge minőségűek.”

Ezért szerinte az egész rendszer alapvető és azonnali reformjára lenne szükség.

Az ügyben hiába kerestük a DK-t és a KDNP-t, egyik párttól sem kaptunk választ, ahogy más független országgyűlési képviselőktől, vagyis Volner Jánostól, Fülöp Eriktől és Apáti Istvántól sem.

A fideszes parlamenti többség eddigi gyakorlatát ismerve nem lehet túl sok sikert jósolni ellenzék által támogatott javaslatok elfogadásának, ráadásul az OBT-t és az OBH-t szabályozó törvény számos rendelkezése sarkalatos, tehát kérharmados támogatást igényel. 

Mindeközben valakik megpuccsolták az OBT póttagválasztását

Egyébként épp a héten tartották volna meg az OBT póttagválasztását, ami azért lett volna szükséges, mert – a korábbi OBT-elnök szerint felső nyomásra – több OBT-tag is lemondott májusban. Handó erre hivatkozva illegitimnek kiáltotta ki az OBT-t, de azért nem sietett pótolni a kiesett tagokat. Az OBT tagjait megválasztó küldöttgyűlést csak októbberre hívták össze, de az egész kudarcba fulladt, ugyanis a küldöttértekezlet elé terjesztett előzetes jelöltlistán szereplők közül végül senki sem vállalta a póttagságot. Azokat pedig, akik a küldöttgyűlésen felálltak azzal, hogy elvállalnák a jelöltséget, a többség nyílt szavazással akadályozta meg a póttagjelöltté válásban – számolt be róla az OBT a honlapján.

Az OBT szerint „talán nem véletlen”, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt,

és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. Mint írták, az elnökök közül többen felkerültek az előzetes jelöltlistára, de a póttaggá válást mégsem vállalták, míg más bírák jelölétté válását pedig blokkolták a küldöttgyűlésen.

„Emlékeztetünk rá, hogy az Országos Bírói Tanács az Alaptörvénynek megfelelően pont annak a személynek a munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.”

Az OBT hangsúlyozta: tizenegy taggal továbbra is működőképesek, és a jövőben is folytatják a munkájukat.

FOTÓ: Flickr

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek