+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2018. október 7. vasárnap, 19:12
Hiába mondta mindenki, hogy szavazzanak, a románok nem szavaztak eléggé a melegeket és a csonka családokat is hátrányosan érintő „családvédő” népszavazáson. A romániai magyarok még annyira sem.

Helyi idő szerint este kilenckor lezárják az urnákat Romániában a család fogalmának újradefiniálásáról szóló népszavazás kapcsán. Bár a hivatalos eredményekre még várni kell, már a délutáni nyilatkozatokból is az látszott, hogy még a kezdeményezők is óriási bukásra számítanak.

 

És nem érdemtelenül: ekkora öngólt még sosem lőtt sem az egyház, sem az őket támogató politikai pártok, hogy egy kétnapos népszavazáson, ahol a 30 százalékos részvétel is elég lenne, a második nap délutánján csak 15,21 százalékos legyen a részvétel.

 

A referendum hetek óta lázban tartja a közvéleményt, és nem is volt kicsi a mozgósítás, a Mentsétek Meg Romániát pártot leszámítva minden parlamenti erő a részvételre buzdított, így a három magyar párt is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatalosan a részvétel pártján volt, de voltak a prominenseik között, akik elhatárolódtak a hivatalos állásponttól. A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt pedig az igennel való szavazásra buzdított, ezt megfejelték még Magyarországról érkező hangok is. (A fideszes Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például még vasárnap is a hagyományos család értékeiről beszélt a Kossuth Rádióban).

 

A népszavazással egyet nem értők aggodalma sem tűnt alaptalannak, ugyanis a CURS közvélemény-kutató intézet 34 százalékos részvételt jósolt. De hiába az egyházak és pártjaik erős kampánya, az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a rommagyar lakosságot a legkevésbé sem hatotta meg a népszavazás, 

 

a „székely megyékben” a legalacsonyabb a részvételi arány, olyannyira, hogy 13:00-kor már csak Kovászna (6,47 százalék) és Hargita (8,36 százalék) volt 10 százalék alatt az országban.

 

Nem csoda, hogy a népszavazást kezdeményező Koalíció a családért délutáni sajtótájékoztatóján támadó hangot ütött meg, és a nevében szociáldemokrata román kormánypártot, a PSD-t kezdte vádolni azzal, hogy nem szervezték meg rendesen a népszavazást. Valamint azt is állították, hogy a politikum bojkottálja az ország keresztényeinek kezdeményezését. Más kérdés, hogy

 

úgy néz ki, még azt a hárommillió embert is nehezen szedik össze, akik aláírták az ügyben indított polgári kezdeményezést.

 

Az jövőbeli elemzések izgalmas tárgya lesz, hogy miért nem sikerült mobilizálni a hagyományosan melegekkel szemben előítéletesnek tekintett romániai társadalmat, s mint ilyen, mennyi félnivalója van az egyházaktól a kegyeiket általában túlzottan is kereső pártoknak.

 

FRISSÍTÉS (21.45): A végleges szám 20,41 százalékos részvételt jelez, vagyis 3 731 704 szavazó jelent meg a népszavazáson. A legkevesebben a székelyföldi Kovászna megyében járultak az urnák elé: mindössze az ott lakók 8,50 százaléka tartotta fontosnak a népszavazást. A legtöbben a bukovinai Szucsáva megyében (30,67 százalék), a havasalföldi Dâmbovița megyében (28,98 százalék) és a magyar határ melletti Bihar megyében (28,92 százalék) mentek el szavazni.

 

FOTÓ: AFP

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás