+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2018. október 7. vasárnap, 10:43
Hiába hagyta ott újabb három képviselő a Jobbik frakcióját, a jelenlegi házszabályi rendelkezések szerint nem alapíthatnának frakciót a Mi Hazánk Mozgalom színeiben. Ugyanakkor a Jobbik állítja: a mi hazánkos Dúró Dóra már egyeztetett a vonatkozó szabályok módosításáról Kövér László házelnökkel. Dúró az Azonnalinak cáfolta ezt.

Kövér László már egyeztetett a Jobbikot korábban otthagyó Dúró Dórával arról, hogy ha találnak maguk mellé még néhány képviselőt, a fideszes parlamenti többség úgy alakítja át a házszabályt, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak frakciója lehessen – erről írt levélben a jobbikos tagságnak Sneider Tamás, a Jobbik elnöke szombaton. Sneider szerint ha ez így van, az „megmagyarázza, milyen csatatérre tartanak a távozók: olyanra, ahol ők és a Fidesz egy oldalon állnak”.

 

Az ügyben kereste az Azonnali Dúró Dórát, de először nem sikerült utolérnünk.

 

Dúró Dóra a cikkünk megjelenése után telefonon cáfolta, hogy tárgyalna Kövérrel a Mi Hazánk frakcióalakításáról.

 

Mint az Aonnalinak elmondta, a köszönésen túl nem beszél a házelnökkel, és annak ismeretében, hogy a Fidesz hogyan áll az ellenzéki kezdeményezésekhez, felesleges is lenne ilyesmiről tárgyalniuk. 

 

A Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László viszont csütörtökön este még lebegtette a frakcióalakítást, mikor úgy fogalmazott az ATV-ben:

 

számít arra, hogy további kilépések történnek az ellenzéki frakciókból, és „majd meglátjuk, a házszabály mit tesz lehetővé, de akár frakciónk is alakulhat”.

 

Meglepően kevés idő kellett ahhoz, hogy Toroczkai jóslata beválljon, ugyanis péntek reggel már attól volt hangos a kormánypárti sajtó: a Jobbik alelnöke, Volner János levelet írt a választókerületi elnököknek és szervezőknek, melyben jelezte: kezdeményezi az elnökség feloszlatását és új tisztújító kongresszus összehívását, mert szerinte a Jobbik össze akar borulni a „balliberális” LMP-vel.

 

Még alelnök, de már nem frakciótag

 

Ennek az lett a vége, hogy Volnert egy hosszadalmas, rendkívüli frakcióülést követően kizárták a frakcióból, emiatt pedig két másik jobbikos képviselő, Apáti István és Fülöp Erik is vele tartott. Volner ettől függetlenül azt kommunikálja: nem akar a Jobbikból kilépni, inkább a párt elnöke szeretne lenni, hogy változtasson annak irányvonalán.

 

Erre papíron még van lehetősége, ugyanis

 

még csak a Jobbik frakciójából zárták ki Volnert, a pártból nem, annak még jelenleg is alelnöke.

 

Ennek az vethet véget, hogy – ahogy várható volt – a politikus szombaton bejelentette: a Szent Koronára tett esküjük ellenére sem ő, sem pedig Apáti és Fülöp nem adják vissza a mandátumukat. Emiatt pedig már etikai eljárást indíthat Volnerék ellen a Jobbik, aminek következményeképp jó eséllyel hamarosan alelnöki posztját is bukja, vagyis ezt követően nyíltan közeledhet a jobbikos szakadárok által nyáron megalapított Mi Hazánkhoz.

 

Mire ad lehetőséget a házszabály?

 

A jelenlegi szabályozás szerint frakció alakítására a megelőző választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz (vagy annak jogutódjához) tartozó képviselők jogosultak. Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat, illetve három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.

 

Ezek alapján

 

a Mi Hazánknak a mostani szabályok szerint nem lehetne frakciója, hiszen még nem is létezett az idei áprilisi választásokon,

 

és nyilvánvalóan a Jobbik jogutódjának sem tekinthető. Ugyanakkor a Fidesznek érdekében állhat tovább aprózni az ellenzéket, vagyis nem lenne meglepő, ha módosítanák a házszabályt. 

 

Mások is profitálhatnának egy esetleges módosításból

 

Nemcsak a volt jobbikosok járnának jól egy esetleges módosítással.

 

Jelenleg ugyancsak függetlenként ül a parlamentben a liberálisokhoz tartozó Bősz Anett, az LMP-t faképnél hagyó Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs.

 

Persze az is elképzelhető, hogy a kormánypártok úgy variálnak a hatályos szabályokon, hogy csak a volt jobbikosok tudjanak frakciót alakítani, a többi független pedig nem. A házszabály jelenleg hatályos verzióját egyébként épp a Fidesz alakította ilyenre: 2013-ban így az LMP-ből távozó, párbeszédessé lett, valamint az MSZP-t otthagyó DK-s képviselők nem alakíthattak frakciót. (Más kérdés, hogy a minimális létszám alá csökkenő LMP-s képviselőcsoport egy módosításnak köszönhetően megmaradhatott.)

 

A lépést éppen azzal indokolta Gulyás Gergely, a Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, hogy azok a pártok jogosultak frakcióalakításra, akik elindultak a választásokon.

 

A frakció alakítása egyébként több előnnyel is jár. Például a frakciók számára kötelező minden parlamenti bizottságban helyet biztosítani, de pozitív hozadék lehet az is, hogy míg a független képviselők nem szólalhatnak fel napirend előtt, addig a képviselőcsoportok tagjai igen.

 

FOTÓ: Mi Hazánk Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás