+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2018. október 7. vasárnap, 10:43
Hiába hagyta ott újabb három képviselő a Jobbik frakcióját, a jelenlegi házszabályi rendelkezések szerint nem alapíthatnának frakciót a Mi Hazánk Mozgalom színeiben. Ugyanakkor a Jobbik állítja: a mi hazánkos Dúró Dóra már egyeztetett a vonatkozó szabályok módosításáról Kövér László házelnökkel. Dúró az Azonnalinak cáfolta ezt.

Kövér László már egyeztetett a Jobbikot korábban otthagyó Dúró Dórával arról, hogy ha találnak maguk mellé még néhány képviselőt, a fideszes parlamenti többség úgy alakítja át a házszabályt, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak frakciója lehessen – erről írt levélben a jobbikos tagságnak Sneider Tamás, a Jobbik elnöke szombaton. Sneider szerint ha ez így van, az „megmagyarázza, milyen csatatérre tartanak a távozók: olyanra, ahol ők és a Fidesz egy oldalon állnak”.

 

Az ügyben kereste az Azonnali Dúró Dórát, de először nem sikerült utolérnünk.

 

Dúró Dóra a cikkünk megjelenése után telefonon cáfolta, hogy tárgyalna Kövérrel a Mi Hazánk frakcióalakításáról.

 

Mint az Aonnalinak elmondta, a köszönésen túl nem beszél a házelnökkel, és annak ismeretében, hogy a Fidesz hogyan áll az ellenzéki kezdeményezésekhez, felesleges is lenne ilyesmiről tárgyalniuk. 

 

A Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László viszont csütörtökön este még lebegtette a frakcióalakítást, mikor úgy fogalmazott az ATV-ben:

 

számít arra, hogy további kilépések történnek az ellenzéki frakciókból, és „majd meglátjuk, a házszabály mit tesz lehetővé, de akár frakciónk is alakulhat”.

 

Meglepően kevés idő kellett ahhoz, hogy Toroczkai jóslata beválljon, ugyanis péntek reggel már attól volt hangos a kormánypárti sajtó: a Jobbik alelnöke, Volner János levelet írt a választókerületi elnököknek és szervezőknek, melyben jelezte: kezdeményezi az elnökség feloszlatását és új tisztújító kongresszus összehívását, mert szerinte a Jobbik össze akar borulni a „balliberális” LMP-vel.

 

Még alelnök, de már nem frakciótag

 

Ennek az lett a vége, hogy Volnert egy hosszadalmas, rendkívüli frakcióülést követően kizárták a frakcióból, emiatt pedig két másik jobbikos képviselő, Apáti István és Fülöp Erik is vele tartott. Volner ettől függetlenül azt kommunikálja: nem akar a Jobbikból kilépni, inkább a párt elnöke szeretne lenni, hogy változtasson annak irányvonalán.

 

Erre papíron még van lehetősége, ugyanis

 

még csak a Jobbik frakciójából zárták ki Volnert, a pártból nem, annak még jelenleg is alelnöke.

 

Ennek az vethet véget, hogy – ahogy várható volt – a politikus szombaton bejelentette: a Szent Koronára tett esküjük ellenére sem ő, sem pedig Apáti és Fülöp nem adják vissza a mandátumukat. Emiatt pedig már etikai eljárást indíthat Volnerék ellen a Jobbik, aminek következményeképp jó eséllyel hamarosan alelnöki posztját is bukja, vagyis ezt követően nyíltan közeledhet a jobbikos szakadárok által nyáron megalapított Mi Hazánkhoz.

 

Mire ad lehetőséget a házszabály?

 

A jelenlegi szabályozás szerint frakció alakítására a megelőző választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz (vagy annak jogutódjához) tartozó képviselők jogosultak. Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat, illetve három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.

 

Ezek alapján

 

a Mi Hazánknak a mostani szabályok szerint nem lehetne frakciója, hiszen még nem is létezett az idei áprilisi választásokon,

 

és nyilvánvalóan a Jobbik jogutódjának sem tekinthető. Ugyanakkor a Fidesznek érdekében állhat tovább aprózni az ellenzéket, vagyis nem lenne meglepő, ha módosítanák a házszabályt. 

 

Mások is profitálhatnának egy esetleges módosításból

 

Nemcsak a volt jobbikosok járnának jól egy esetleges módosítással.

 

Jelenleg ugyancsak függetlenként ül a parlamentben a liberálisokhoz tartozó Bősz Anett, az LMP-t faképnél hagyó Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs.

 

Persze az is elképzelhető, hogy a kormánypártok úgy variálnak a hatályos szabályokon, hogy csak a volt jobbikosok tudjanak frakciót alakítani, a többi független pedig nem. A házszabály jelenleg hatályos verzióját egyébként épp a Fidesz alakította ilyenre: 2013-ban így az LMP-ből távozó, párbeszédessé lett, valamint az MSZP-t otthagyó DK-s képviselők nem alakíthattak frakciót. (Más kérdés, hogy a minimális létszám alá csökkenő LMP-s képviselőcsoport egy módosításnak köszönhetően megmaradhatott.)

 

A lépést éppen azzal indokolta Gulyás Gergely, a Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, hogy azok a pártok jogosultak frakcióalakításra, akik elindultak a választásokon.

 

A frakció alakítása egyébként több előnnyel is jár. Például a frakciók számára kötelező minden parlamenti bizottságban helyet biztosítani, de pozitív hozadék lehet az is, hogy míg a független képviselők nem szólalhatnak fel napirend előtt, addig a képviselőcsoportok tagjai igen.

 

FOTÓ: Mi Hazánk Mozgalom / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás