Sikerült jelentéktelenné tenni az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét

Fekő Ádám

Szerző:
Fekő Ádám

2018.10.06. 08:07

Egy állandóan harcoló külügyminiszterrel a hátunk mögött fel se tűnik, amikor kivételesen oka is van a harcnak. Pedig az ukrán nyelvtörvény kapcsán most van neki.

Csütörtökön szép csendben elfogadták az új ukrán nyelvtörvényt, ami „ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szól, és kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalosan elismert nyelv az ukrán. Az államnyelv nyilvános elhanyagolása, illetve megsértése büntetőjogi felelősséget von maga után, a büntetési tétel a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet, A filmeket szinkronizálni, de minimum feliratozni kell, a sajtó pedig megjelenhet két nyelven is, de azok közül egyiknek mindenképp ukránnak kell lennie. 

Menczer Tamás, a külügyminisztérium sajtófőnöke azt mondta az MTI-nek: Ukrajnában kormányzati, állami háttérrel zajlanak a magyarság elleni támadások, amire bizonyíték, hogy Szijjártó Péter azt követően került fel egy Ukrajna ellenségeit felsoroló ukrán szélsőséges honlap listájára, hogy kritizálta Petro Porosenko ukrán elnököt. 

Most épp ott tartunk, hogy Ukrajna hazazavarta a beregszászi magyar konzult, amire válaszként mi is hazazavartunk egy ukrán konzult,

Szijjártó pedig azt mondta, Magyarország a jó kapcsolatokban érdekelt minden szomszédos országgal, de az elmúlt hónapokban Ukrajna folyamatosan élezte a konfliktust Magyarországgal.

Azon lehet vitázni, ki ellen írták a legrosszabb időket idéző törvényt, mert a mi részünkről tényleg csak annyi a fontos, hogy a kárpátaljai magyarok az eddiginél is jobban megszívják.

Márpedig ha valahol vagdossák a magyar kisebbségek jogait, akkor az Magyarország fontos ügye. Ezért most Szijjártó Péter és a magyar állam reakciói teljesen érthetőek és jók,

mondhat erre bármit a legnagyobb szerencsénkre lassan talán eltűnő DK-s Bauer Tamás.

A magyar diplomácia helyzetébe nem mennék bele mélyebben, leginkább azért, mert nem értek hozzá, viszont valami feltűnt, miközben olvastam a Chelsea-Videoton meccs tálalásait.

Az, hogy semmi nem változott. 

A magyar kormány kommunikációja már minimum öt éve olyan háborús hangulatot teremtett, hogy olvasóként igazából fel sem tűnik, ha véletlenül tényleg történik valami. Szijjártó Péter

pontosan ugyanabban a hangnemben beszél Soros Györgyről, Brüsszelről, Norvégiáról meg a többi kitalált ellenségéről, mint ahogy most tette a beregszászi konzul kiutasítása miatt.

Csak ameddig az egyik egy kissé nevetséges, de nagyon hatásos kampányfogás, addig a másik egy komoly és megoldandó probléma.

A kormány szócsövének számító kiadványokban egyszerűen nincs tényleges eltérés a tömegesen erőszakoló migránsokról adott hírek és aközött, hogy a szomszédunkban épp nem annyira népszerű kormánypárt a kisebbségek elleni hangulatkeltéssel akar szavazatokat szerezni, hiszen az Origóban és társaiban összeguberált világban a magyarok amúgy is állandó harcban állnak valami hatalmas elnyomó erővel. 

Érdemes felidézni, 2017 nyarát, amikor Szijjártó a legköszönő holland nagykövettől, Gajus Scheltemától búcsúzott: „Örülünk annak, hogy a holland nagykövet hazamegy, remélhetőleg ezt minél előbb megteszi. Ilyet ne engedjen meg magának senki Magyarországgal, a magyar emberekkel szemben!” A akkor épp leköszönő Schemelta a 168 órának adott interjújában nem a magyar embereket szidta, nem nehezítette meg nagyjából 150 ezer magyar mindennapi életét, egyszerűen csak elmondta, hogy szerinte a magyar kormány és az iszlamista szélsőségesek hasonló elvek mentén kreálnak maguknak ellenségeket. 

Idén augusztusban a svéd nagykövetet kérette be azért, mert szerinte „Svédország beavatkozott a Brüsszel és Magyarország közötti perbe, amelyben Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert átláthatóságot vár el a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetektől.”

Ezek mellett szinte nem is tűnik különleges eseménynek, hogy most az ukránokkal vitázgatunk éppen, hiszen ez is csak egy újabb front.

Sajnos a magyar közvélemény ingerküszöbe már egész máshol jár, az állandó izmozásnak köszönhetően pedig ez a történet is egy polcra kerül a szokásos hablatyolásokkal. Pedig igazából nem mindegy, hogy havonta 80 migránsról vagy 150 ezer magyarról van szó.
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek