+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. október 4. csütörtök, 17:50
Kis híján negatív rekordot döntött a Duna vízszintje a nyáron. Ennek okairól is beszélt Szávoszt-Vass Dániel geográfus Az élet, meg minden podcastben.

Szávoszt-Vass Dániel történelem-földrajz szakos tanárként végzett, de nem szeretett volna pedagógus lenni, mert nem erőssége az élőbeszéd. Helyette geográfusnak adta a fejét, és a környezet védelmét tette meg missziójának. Az élet, meg minden podcast hetedik adásában Tóth Szabolcs Töhötöm a szakértővel beszélgetett. Szávoszt-Vass a Dunai Szigetek nevű blogján teszi közzé ismeretterjesztő bejegyzéseit, illetve többedmagával a Pangea blogon jegyez földtudományi írásokat.

 

A szakértő megerősítette, hogy idén nyáron történelmi viszonylatban is kifejezetten alacsony volt a Duna vízszintje: az mindössze tíz-húsz centivel maradt el az 1948-as budapesti, valaha mért legalacsonyabb vízállástól. 

 

„De például az ország déli részén meg is dőltek ezek a negatív rekordok.”

 

Akkor sem lehetünk nyugodtak, ha a főváros határain belül maradunk. Előbukkant a víz alól példának okáért a Gellért-hegy lábánál található Ínség-szikla, ami éppen arról kapta nevét, hogy az csak „ínség idején”, nagyon alacsony, kilencvenkét centis vízállás esetén lesz látható. 

 

És bár ez máskor is megtörtént, Szávoszt-Vass Dániel szerint mindenképpen intő jel, hogy az utóbbi időben egyre többször találkozhatunk ehhez hasonló, alacsony vízszinttel. A Duna vízállását egyébként 1876 óta mérik.

 

Azóta az összes kisvizes nap – amikor a Duna vízszintje kilencvenkét centiméter alá csökkent – negyvenöt százaléka esett a 2002 óta tartó időszakra, míg az azt megelőző százhuszonhat évre az ötvenöt százaléka.

 

„Ez egy nagyon jelentős csökkenés” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: az alacsony vízállás évről évre egyre korábban jelentkezik. Ennek oka, hogy egyre korábban apadnak ki az Alpok természetes víztározói, magyarán a gleccserek és a patakok. 

 

A beszélgetés során – többek között – szóba került még a medermélyülés, a kavicskitermelés és a motorcsónakok keltette állandó hullámzás hatása, a Dunán tartott céges bulikon tapasztalható szemetelés, valamint a Római-part, illetve az ott tervezett mobilgát ügye is.

 

Akit bővebben érdekel a beszélgetés, az itt, vagy akár cikkünk alatt is meghallgathatja Az élet, meg minden adását. Szávoszt-Vass Dániel Dunai Szigetek blogja itt, a Pangea blog pedig itt érhető el.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás