Ne legyetek Amerika gyarmata! Német politikusok a lengyelekről

Szerző: Bukovics Martin
2018.10.03. 08:58

Miért kezdenek félni Németországtól a lengyel diplomaták? Miért ne bízzon Donald Trumpban a lengyel kormány? Miért nem akar eleget tenni az USA hadi kiadásokra vonatkozó követelésének Németország? Mi a közös a lengyelekben és a magyarokban? Erről beszélgettek német szociáldemokrata politikusok Varsóban lengyel közönségnek. Meg az Azonnalinak!

Ne legyetek Amerika gyarmata! Német politikusok a lengyelekről

Miközben az utcán éppen a Świętokrzyska (ejtsd: svjentokzsiszka) metrómegálló felé igyekezett a dolgozó nép, Varsó egyik félfelhőkarcolójában a német-lengyel kapcsolatot tárgyalta ki válogatott lengyel közönség előtt pár német szocdem politikus. A kilátás remek volt: a komplett emeletet betöltő üvegablakon át a Kultúrpalotát és a varsói belváros déli részét is végig lehetett pásztázni, ha esetleg unatkozott volna valaki a német egység ünnepének előestéjén rendezett beszélgetésen.

Bár CDU-s EP-képviselők váltig állítják, hogy a német külpolitikát Angela Merkel határozza meg egyszemélyben, azért külügyminisztere is van Németországnak, Heiko Maas, aki a szociáldemokrata SPD tagja. A párt azon része, amely tagja a német parlament Lengyelországgal foglalkozó delegációjának, most ellátogatott Varsóba. És ha már ott voltak, beszélgettek is a lengyel-német viszonyról. Valami félédes, rajnairizling-szerű fehérbort is felszolgáltak utána. Az Azonnali pedig nemes egyszerűséggel csak úgy ott volt.

Rosszabbak lettek a kapcsolatok. De miért?

Közmegyezésszerű tény, hogy 2015, vagyis a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS, ezt vezeti Jarosław Kaczyński) hatalomra kerülése óta bőven a potenciálja alatt van a német-lengyel kapcsolat. Dietmar Nietan – aki az SPD-s képviselőség mellett a németországi Német-Lengyel Társaság elnöke is – Varsóban elmesélte: a varsói külügyben a PiS hatalomra kerülésének idején még folyton azon gondolkodtak az ott dolgozók, hogyan tudnának közös projekteket kezdeményezni, egymást kölcsönösen pozitív színben feltüntetni a németekkel, ám ezek a kezdeményezések a legfelső szinten rendre elakadtak.

A lengyel külügy dolgozóinak nagy része ma már ott tart, hogy nem akarnak munkát fektetni a német-lengyel kapcsolatok javításába, hátha ez rossz színben tünteti fel őket vezetőik előtt.

Ellenségeskedés nincs, tanácstalanság és ijedtség viszont van: senki nem akar németbarátnak tűnni a lengyel diplomáciában, mert előfordul, hogy ezzel elveszíti a varsói politikai vezetés bizalmát. „Lepaktálnak Németországgal! Jó színben akarják feltüntetni a hegemón hatalmat!” – ilyen reakcióktól félnek ezek a diplomaták a német politikus tapasztalata szerint.

Dietmar Nietan

Csakhogy ezzel együtt a németek bizalma is elveszik, figyelmeztett Nietan, mert Németország nincs egyedül azzal a véleményével, hogy a PiS által vezetett Lengyelországban számos uniós alapjog sérül. Ha ezt kimondjuk, az nem támadás, hanem őszinte, konstruktív baráti kritika, amiben lehet, sok hülyeség is van – fűzi tovább gondolatmenetét Nietan –, de ennek figyelmen kívül hagyása hosszú távon jobban károsítja Lengyelországot, mint Németországot.

A beszélgetés egyik moderátora egy jobbos külpolitikai újságíró, Aleksandra Rybińska, aki rögtön felhozza: nem lehet-e, hogy pont az új lengyel kormány bevándorlásellenessége miatt lett ilyen rossz a viszony a két szomszéd között?

Erre a török származású Aydan Özoğuz, aki idén került be a német parlament lengyel-német munkacsoportjába, a kérdést profin megkerülve arról beszélt: a lengyel a legrégebb Németországban élő kisebbség. Az előző nagykoalíciós kormány integrációs felelőseként számos alkalma volt arra, hogy németországi lengyelekkel is beszéljen. Mint felidézte, egyszer elmondták neki, hogy

nem szabad hinni a bevándorlásellenes politikusok heccelésének, miszerint a régóta itt élő kisebbségekkel nincs gond, az csak az újonnan jövő közel-keleti migránsokkal van: „Amikor mi jöttünk ide, velünk se beszéltek szebben.”

Özoğuz úgy látja, a 2015-ös menekültválságot követően érezhetően megváltozott a hangulat Kelet-Európa számos országában, ezért igenis fontos nyíltan kibeszélni a problémákat. Szerinte most, amikor épp nagyon kevés az EU-ba érkező menekült, pont megfelelő alkalom van erre.

De milyen közös nevezőt találhat Lengyelország és Németország az EU megújításában?

Hozzá tud-e tenni valamit Varsó a francia-német tandemhez? – vetődött fel a kérdés.

Többet kell költeni biztonság- és védelempolitikára, szögezi le a német parlament külügyi bizottságágában is dolgozó Dietmar Nietan. A lengyel kormánynak szerinte e téren például lehetnek lehetőségei, mondjuk ha komolyabb pénzt tesz a PESCO-ba, az állandó strukturált európai együttműködésbe. Mégsem ezt teszi, épp ellenkezőleg, a NATO konkurenciájaként tekint erre az együttműködésre. Szerinte nem érdekkülönbségek alkotják a problémát – ilyenek mindig is voltak –, hanem

a lengyel kormány retorikája, amely belpolitikai megfontolások miatt démonizálni igyekszik Németországot, német vezetésű államszövetségként beállítva az Európai Uniót.

Nietan szerint a PiS-kormány legijesztőbb rémálma, hogy egyszer majd ki kell mondania: vannak kérdések, amelyekben Lengyelország együtt tud működni Németországgal. A jelenlegi irányvonal ugyanis borzasztó módon elszigeteli Varsót. Holott Lengyelország követelését, miszerint legyen erősebb NATO-jelenlét a Baltikumban, pont Berlin támogatja a leginkább, emlékeztett a politikus.

Ki kinek a gyarmata?

A lengyel moderátor erre visszakérdezett, hogy mindez igencsak egyoldalú sztori, hiszen miért is kéne Varsónak bíznia abban a Németországban, amely a lengyel érdek teljes figyelmen kívül hagyásával pénzeli a Németországot Oroszországgal az Északi-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2-t? Nietan igazat ad a moderátornak abban, hogy Lengyelországot kihagyták az Északi Áramlat-bulikból, őt ezt kifejezetten zavarja is, szerinte most az a teendő, hogy a gázvezetékkel rosszul járó országok kárait minimalizálják.

Majd tovább folytatta a lengyel biztonságpolitika ekézését: szerinte – ezzel Varsó PESCO-val szembeni kételyeire utalt –

aki a NATO-ban jobban bízik, mint az EU-ban, az egy kiszámíthatatlan, Kim Dzsongunt a nemzetközi színtéren szalonképessé tevő Donald Trump jóakaratában és jószándékában bízik meg.

Szerinte ha hirtelen azt mondaná minden egyes ország Trumphoz hasonlóan, hogy Germany first, Hungary first, Poland first, az nagyon gyorsan nacionalizmushoz, és ezáltal háborúhoz vezetne, vette elő a szokásos martinschulzi érvkészletet (ami nem meglepő, tekintve hogy Nietan korábban Schulz munkatársaként is dolgozott).

Nietan szerint Trumpra az EU adekvát válasza az, hogy megerősíti magát nemzetközi színtéren: 

„Nem hinném, hogy az lenne a lengyel érdek, hogy Lengyelország Amerika valamelyik sokadik gyarmata legyen!” 

A politika nem nulla összegű játék, hanem a kompromisszum művészete, ide kéne visszatérni mindenkinek, mondja.

Kell az bárkinek, hogy a német hadsereg a világ harmadik legerősebbje legyen?

Aydan Özoğuz az amerikai elnök követelését, miszerint minden NATO-tag igenis rakja be a NATO-közösbe GDP-jének 2 százalékát, úgy kommentálta, hogy

ha Németország tényleg komolyan venné ezt a 2 százalékos hozzájárulást a NATO-hoz, azzal a német hadsereg a Föld harmadik legerősebb hadereje lenne, vagyis erősebb, mint az orosz.

Ezt azért sokan nem akarják, nekünk érthető történelmi okokból még a választóink se, fejtegette a politikus.

Özoğuz szerint fontos látni, hogy Németország nem egyedül alkotja az EU-t, ahogy Franciaország sem, pláne nem a kettő együtt. Lengyelország nélkül nincs EU, és bár mindenki érti a lengyelek érzelmi alapú politizálását, és ebből fakadó kivagyiságát, de erre, valamint mások kárhoztatására politikát alapozni nem szerencsés. 

Egy, a közönség soraiban helyet foglaló szocdem Bundestag-képviselő ehhez hozzátette: ő azon dolgozik, hogy ne csak német-francia tandem legyen az EU-ban, hanem létrejöjjön egy német-lengyel is. Hozzáfűzte: a választói Hamburgban valamiért mégsem erről beszélnek neki, hanem arról, hogy

Lengyelország Magyarország után a legjobban profitál az EU-ból, fejenként a legtöbb uniós pénzt kapja, mégis, a migráció kérdésében mindketten cserben hagyták Merkel kormányát.

Nekem ezt mondják a szavazóim – fejtegette a politikus – hozzátéve a kérdést: vajon tényleg az-e az európai szellemiség, amit ők [mármint Magyarország és Lengyelország kormányai] mondanak a migráció ügyében?

A beszélgetés másik moderátora, Agnieszka Łada, a Lengyel Közpolitikai Intézet programigazgatója rákérdezett arra is, hogy lehetnek-e egyetértési pontok a két ország között a migráció terén. Aydan Özoğuz szerint ha józanul nézzük Lengyelország esetét, akkor azt látjuk, ugyanazt csinálja a bevándorlás terén, mint amit minden olyan ország, amelynek munkaerőre van szüksége: behozza a munkaerőt. Ha nem is Szíriából, de Ukrajnából. (Magyarország dettó.)

Ez az agyelszívás az EU-n belül is működik sajnos, mint mondja, Bulgáriában rendszeresen megkapja, hogy nincsenek orvosaik, mert mindegyik Németországban praktizál. 

Az EU-nak ezért ezt a belső migrációt is sürgősen kezelnie kell. Özoğuz úgy látja, a lengyel PiS-kormány éppen ezért jól teszi, amikor pluszpénzt fizet a gyermekvállalásért a családoknak.

Ha már belső migráció: azt is megtudtuk, hogy kifejezetten jó a kapcsolat az Odera két oldalán élők között. Annyira, hogy az, hogy a Szczecin/Stettin melletti, keletnémet viszonyokhoz képest is kifejezetten szegény-elmaradott brandenburgi Uckermark régió nem néptelenedett el, pont az odaköltöző lengyeleknek köszönhető. Ennek oka, hogy míg a lengyel határvárosban 80 ezer euróba (ez 26 millió forint) kerül egy 60 négyzetméteres lakás, ennyi pénzért onnan 30 kilométerrel nyugatra 300 négyzetméteres házat kapni. És veszik is őket.

FOTÓK A CIKKBEN: Bakó Bea / Azonnali

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek