Huszonhét könyv, amit nem hagyhatsz ki októberben

2018.09.29. 17:53

Új verseskötet Szabó T. Annától és Simon Mártontól, különleges válogatás Jorge Luis Borgestől, kisregényválogatás Joe Hilltől, és egy csokor novella a legjobb magyar fantasztikus íróktól. Ezen túl Shirley Jackson egy kísértetházba, Kim Stanley Robinson a Holdra, Dragomán György pedig a múltba, a jelenbe és a jövőbe kalauzol minket. Könyves Kálmán huszonhét könyvet ajánl októberre!

Huszonhét könyv, amit nem hagyhatsz ki októberben

Nem vágod, mi az az új könyv, amiről minden haverod azt hazudja, hogy olvasta? Amit a romkocsma szomszéd asztalánál fitymál le éppen egy sálas bölcsészhallgató? Ugyan nem szoktál olvasni, de könyvet vennél ajándékba? Egyszerűen kikapcsolódnál egy kicsit? Vagy tényleg művelt, olvasott polgárrá szeretnél válni, de semmi kedved a könyvesboltokban nézelődni?

Jó helyen vagy: ez itt a Könyves Kálmán, az Azonnali havi könyvajánlója, ahol minden kérdésedre választ kaphatsz.

Ajánlónk persze nem teljes körű, bármikor átszaladhat a szemünk egy remekművőn; s ugyanígy garanciát sem tudunk adni sem a minőségre, sem a menőségre, hiszen nem olvastunk minden könyvet.

Az év eleji könyves fesztiválokat követő holtszezon után az előző hónapban beindult az élet a könyvpiacon, de októberben fordulnak igazán komolyra a dolgok: ebben a hónapban lesz a Margó Irodalmi Fesztivál, és ezen túllépve is elég sok könyv érkezik, hiszen nyakunkon a karácsonyi szezon. (Ugyanitt érdemes még egyszer átfutni a szeptemberi ajánlót, hiszen például Ursula K. Le Guin, vagy David Foster Wallace könyve, illetve a Maus a jelek szerint átcsúszott októberre.)

+ + +

 

Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 (Gabo SFF)

Hazugságokból emelt város, halála után vezeklő festő, kifordított mesék, fonák Magyarországok, háborúzó mesterséges intelligenciák. Volt már jó pár hazai fantasztikus novellákat gyűjtő kötet, de ilyen még kevés: a Gabo SFF antológiájában

a ma alkotó legfontosabb fantasztikus írók jelentős része képviselteti magát egy-egy novellával.

Köztük van Veres Attila, Brandon Hackett, Farkas Balázs, László Zoltán, Gaura Ágnes, Dragomán György, Moskát Anita, Takács Bogi, Sepsi László és Lőrinczy Judit, de helyet kapnak a pályázaton bejutó, ismeretlenebb nevek is, mint Kiss Gabriella, aki szeptember elején a Fantasztikus Kéziratok Éjszakájának is első helyezettje lett

A kiadó valószínűleg helyesen gondolja, hogy jó metszetet adnak ezzel arról, hogy hol tart a hazai fantasztikum – értve ez alatt egyszerre a sci-fit, a horrort és a fantasyt is.

Sarah Perry: Melmoth (21. Század)

Helen ​Franklin húsz évvel ezelőtt szörnyű bűnt követett el, amit azóta sem tud magának megbocsájtani: lelkében a felejtés és az emlékezés erői küzdenek. Furcsa kézirat kerül a kezébe. Az emberi történelem legsötétebb fejezeteiről szóló dokumentumokat tartalmazza, melyek egy fekete ruhás, könnyező szemmel és vérző lábakkal megjelenő árnyalak legendájáról szólnak.

Ő Melmoth, a Tanú, egy különös szellem, aki a Földet járja szüntelen a bűn és bűnhődés megtestesítőjeként. Akinek Melmoth megjelenik, választania kell: vagy együtt él bűnével, vagy megsemmisül, és az időtlen magány és sötétség kárhozatába vezet útja…

Horváth Viktor: Möbion (Magvető)

Mi lenne, ha a gonosz meggondolná magát, és úgy döntene, hogy inkább visszamegy, és bocsánatot kér? Mit szólnának Birodalma lakói, amikor kiderülne uralkodójuk és főpapjuk árulása? És mi lenne a Birodalmával nélküle?

Horváth Viktor Dante nyomdokain haladva-ugrándozva kutatja az esszenciát,

főhősében pedig felsejlik Bulgakov Wolandja is a maga fenséges komolyságával és feneketlen alpáriságával. Disztópia, álom és fantázia, világvízió, a sci-fi és a groteszk műfajai keverednek ebben a pokloktól a mennyekig tartó, elképesztően vicces és izgalmas utazásban.

David Lynch – Kristine McKenna: Aminek ​álmodom (Athenaeum)

Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit.

Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak

– ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket.

Kate Atkinson: Élet az élet után (Geopen)

1910-ben, a hóba süllyedt vidéki Angliában megszületik egy kislány, de az orvos elakad a hóban, a baba pedig meghal, mielőtt levegőt vehetne. Még ugyanezen az éjszakán a doktor mégis megérkezik, hogy időben megmentse az újszülöttet, és ezzel megkezdődik Ursula Todd különleges élete, amelyben tragikus halálai szerencsés menekülésekkel váltakoznak. De életei vajon felvértezik-e Ursulát azzal erővel, amellyel megmentheti a világot? S ha igen, megtenné-e?

Temesi Ferenc: 49/49 (Scolar)

A gimnazista Márk és Ilona szerelmének alakulása – felnőtté válásuk, ismerkedésük a szerelemmel és beteljesületlen testi kapcsolatuk – rányomta bélyegét a fiatalok jövőjére. Noha Ill már évtizedek óta Norvégiában él (gyermekei születtek, megözvegyült...), a földrajzi távolság sem akadályozhatja meg, hogy Márk és Ilona szerelme közel ötven évnyi álom után felébredjen, és végre beteljesüljön. Eltérő élettapasztalataikkal, csalódásaikkal maguk mögött sokkal erőteljesebben tudnak kötődni egymáshoz, mint fiatalkorukban - és már kíméletlenül őszinték mernek lenni egymáshoz.

Ha van szerző, aki experimentalista a magyar prózában, akkor Temesi az.

Ez nem csak annyit jelent, hogy ő írta ez első szótárregényt itthon, vagy hogy tarot-kártyákra és sakkjátszmákra is írt már regényt, hanem témáiban és stílusában is annyira eklektikus, és mégis következetes, hogy minden körülmények között öröm olvasni. Külön érdekes lesz, hogy mit kezd egy egészen klasszikus szerelmi témával.

Simon Márton: Rókák esküvője (Jelenkor)

Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást – írja a kiadó.

Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár.

Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.

Vajon lesz-e a haramadik kötet ugyanakkora lépés ez előzőhöz képest, mint volt a Polaroidok? Simon az egyik legjellegzetesebb hanggal tört utat magának a magyar lírába Dalok a magasföldszintről című kötetével, aztán jött a slam, majd jöttek a tőmondatos versek. Simon tehát erőteljesen oszcillál stÍlusok, megszólalásmódok között: kíváncsiak vagyunk, hová jutott el vele.

Al Ghaoui Hesna: Holli, a hős, aki megtanult bátran félni (Bookline Könyvek)

Szerinted ki az igazán bátor? Például az, aki bár fél, meg meri tenni azt, amitől tart. Amikor egy szikla szélén állsz, vagy egy sötét szobába lépsz, esetleg nagy közönség előtt kell szerepelned – teljesen természetes, hogy félsz. De a félelem, bármilyen furcsán is hangzik, fontos és hasznos érzés. Sőt, a segítségedre lehet, ha megtanulod kezelni!

Al Ghaoui Hesna, a haditudósításairól híres, immár kétgyermekes riporter, saját rajzaival illusztrált könyvében egyszerű gyakorlatok és egy könnyen megjegyezhető bátorságinduló segít erőt meríteni a gyerekeknek a nehéz helyzetekben, hogy bátran és magabiztosan nézhessenek szembe a kihívásokkal.

Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő? (Typotex)

Tim O’Reilly 40 éve a tech ipar pionírjaként figyeli és alakítja a Szilícium-völgy aktuális trendjeit, amelyek évről évre végigsöpörnek a világon, gyökeresen megváltoztatva mindennapjainkat. A szerző új könyvében a mesterséges intelligencia által gerjesztett kihívásokra és aggodalmakra ad gyakorlati válaszokat.

Kim Stanley Robinson: Vörös Hold (Agave Könyvek)


Az amerikai Fred Fredericks először utazik a Holdra, azzal a szándékkal, hogy üzembe állítson egy kommunikációs eszközt a kínai Holdi Természettudományos Alapítvány számára. De néhány órával a megérkezése után egy gyilkosság tanúja lesz, és rejtőzködésbe kényszerül.
Ta Sunak, a híres műsorvezetőnek is ez az első útja a Holdra. Neki vannak kapcsolatai, befolyásos embernek számít, de ő is úgy találja, hogy a Hold sok veszedelmet rejteget bármelyik odautazó számára.

És végül ott van Csan Csi is, a kínai pénzügyminiszter lánya, akinek a sorsát érthető módon figyelemmel kísérik a hatalom birtokosai. Ő magánjellegű indokból utazik a Holdra, de amikor titokban vissza akar térni a Földre, az ezt követő események láncolata mindent megváltoztat – mind a Földön, mind a Holdon. A Vörös Hold a New York Times bestseller-szerző Kim Stanley Robinson legújabb nagyszabású története a világűr felfedezéséről és a politikai forradalmakról.

Szabó T. Anna: Ár (Magvető)

Szabó T. Anna új kötete a látható és láthatalan világ összefüggéseit keresi, a szenvedély és a szenvedés váltólázának ritmusában mutatja meg, miképpen ragaszkodunk a csapdáinkhoz, milyen kétségbeesetten függünk a hitünktől, mennyire szorosan kötődünk a nyelvhez.

A szerző nemrég tett egy kanyart a próza felé is (azaz a felnőtt próza felé, mert gyerekprózái már eddig is voltak) a Törésteszt című kötetével, de örülünk, hogy újra a líra talaján lépdel!

Eksztázis és gyász, odaadás és kiszolgáltatottság, áhítat és keserűség, vonzás és taszítás – ebből a kétpólusú világból keresnek a versek kiutat, újra meg újra nekirugaszkodva próbálnak szabadulni a kontaktusok fojtogató áradatából, ahol mindennek ára van.

Hans Rosling – Ole Rosling – Anna Rosling Rönnlund: Tények (Libri)

Íme: tíz ösztönös késztetés, amely eltorzítja az érzékelésünket, és amely miatt tévesen és rosszul ítéljük meg a világot, amelyben élünk. Az a probléma, állítják a szerzők, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk, és még a feltételezéseinket is az öntudatlan előítéleteink határozzák meg.

Ha azonban félretesszük ezeket a vélekedéseket, és helyette a tényeket nézzük, rájövünk, hogy a világ sokkal jobb hely, mint gondolnánk. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne bőven aggódnivalónk. A problémák megoldása azonban csak akkor lehetséges, ha ismerjük a tényeket, és ezáltal fel tudjuk mérni, mely veszélyek fenyegetnek bennünket leginkább.

Karl Ove Knausgård: Játék (Magvető)

Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgård. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére.

A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít.

Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgård végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

Shirley Jackson: Hill House szelleme (Gabo SFF)

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk –

a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket.

A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot. (Borító még nincs – ha lesz, pótoljuk.)

Joe Hill: Furcsa időjárás (Gabo SFF)

Egy a Szilícium Völgyben élő kamaszfiú megismerkedik egy Föníciai nevű tetovált férfival, aki Polaroid fényképezőgépével képes ellopni mások emlékeit. Egy biztonsági őr hősiesen megakadályoz egy lövöldözést, amivel a fegyverviselést pártoló amerikaiak példaképe lesz, a férfit elvakító reflektorfényben azonban elkezd szétesni a sztorija, és vele együtt ő maga is.

Egy fiatalember nekiveselkedik élete első ejtőernyős ugrásának, és egy lehetetlenül szilárd felhőn köt ki, páragomolyagok prosperói szigetén, amelynek mintha saját akarata lenne. 

A coloradói Boulder utcái felett megnyílnak a felhők, majd kristályszögek kezdenek belőlük záporozni, és egy huszonéves lány a rengeteg áldozattal járó felfordulás közepette útnak indul, hogy értesítse szerelme édesapját lánya tragikus haláláról.

Az 1972-ben született Joe Hill népszerű, többszörös díjnyertes író, A szív alakú doboz, a Szarvak, a NOS4A2 és a Spóra című regények, valamint számos novella és képregény szerzője. Furcsa időjárás című új kötete négy kisregényt, vérfagyasztó és társadalomkritikus történeteket kínál napjaink Amerikájáról. (Borító még nincs – ha lesz, pótoljuk.)

Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai (Jaffa)

2016-ban egy véletlennek köszönhetően Ungváry Krisztián hozzájutott Rákosi Mátyás irathagyatékának több mint háromszáz darabos kollekciójához.

Ennek eredetéről csak annyit lehet tudni, hogy egy műbőr táskába csomagolva került elő Ciprus szigetén egy szállodai szobából.

Ez az izgalmas és olvasmányos könyv erre a különleges iratanyagra támaszkodik, és egyedülálló bepillantást enged egy olyan ember mentalitásába és döntéseibe, akitől egy egész ország sorsa függött. A könyvből jobban megérthetjük továbbá azt a kommunista szubkultúrát is, ami számára magától értetődő közeg volt szinte egész felnőtt élete során, és ami oly sok időn át nyomta rá a bélyegét Magyarország történelmére.

György Péter: Faustus Afrikában – Szerződés a valósággal (Magvető)

György Péter új esszékötetében a hidegháborús években létrejött művészeti világ összeomlását veszi szemügyre; emellett a képzőművészettől független esettanulmányokon keresztül mutatja be az azokkal egykor párhuzamosan létezett, a valósággal kötött kulturális szerződések működését. A könyv egyik fő kérdése: „Miféle esztétikai, művészetnek tekintett legitimációs segítséget kaphat a politikai hatalom az elittől az elnyomás rendszereinek fenntartásában, miféle hamis pénzt és ígéretet a politikai emancipáció évtizedes elmaradásának elfedésére?”

Jorge Luis Borges: Jól ​fésült mennydörgés (Jelenkor)

Borges-ből sosem elég: bár az életmű jó része megjelent magyarul, ezt a szép kötetet érdemes lesz a polcra tenni. A Jól fésült mennydörgés ugyanis különleges kötet; először olvashatók benne Jorge Luis Borges összegyűjtött novellái, az azokhoz készült, különböző kiadásokban megjelent elő- és utószavakkal; valamint szerző önéletírása, melyet a The New Yorker hasábjain 1970-ben publikált.

Dacre Stoker, J. D. Barker: Dracul (Agave Könyvek)

Elkészült a Drakula hivatalos előzményregénye. 1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek… 

A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek.

A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.

Dragomán György: Rendszerújra (Magvető)

Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei.

Múlt, jelen, jövő.

Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Erdős Virág: Ötven ​plusz (Magvető)

Erdős Virág ötvenedik születésnapja alkalmából gyűjtötte össze több mint ötven új versét. Csalóka instaversek, saját fotókba ágyazott rímes szövegek: pillanatfelvételek az országból, ahol élünk.

Amire biztosan számítani lehet: ritmus, forma és az a bizonyos keserűség, ami a könnyedség mögött meg szokott húzódni. Különben biztosan sokat készült „az emberi élet útjának felén” erre a válogatásra.

Mary Beard: SPQR (Kossuth)

A római történelem ezer esztendejét átfogó SPQR megkapó részletességgel mutatja be:

hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává? 

Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról. 

Lengyel László: Kis ​politikai erkölcstan (Helikon)

A Kis politikai erkölcstan, a KPE a nagyon kis politikusok nagyon kis erkölcséről és mindnyájunk erkölcsi kereséséről szól. És szól a politikai énünkről, amelyet napról napra szülünk, és amelyet hatalmak kijelölnek nekünk. A politikai megromlásról és megjavulásról, a politikai halálról, a trumpi és az orbáni ember születéséről.

Mit tegyünk, amikor apánk, anyánk, fiunk, lányunk, testvérünk vagy barátunk visszaél, zsarnokoskodik a hatalommal, lopni kezd, besúgóvá válik, politikai okból szakít velünk?

És amikor mi áruljuk el magunkat, engedünk a kísértéseknek, elhallgattatjuk saját belső kételyeinket. Amikor egy ország csak polgárainak egymás iránti gyűlöletében létezik. Honnan merítsünk politikai erkölcsi értékeket? Istenhitből, társadalmi szerződésből, nemzetállamból, nagy nemzeti vezetőből – önmagunkból? A KPE szerint úgy kell élned, hogy „egy politikai rendszer századokig is eltarthat akár, de van, hogy csütörtök délutánra összeomlik”.

Romsics Ignác: A ​Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak (Helikon)

2018-2019 a magyar emlékezetkultúrában többszörösen kerek évforduló. Száz évvel ezelőtt, 1918 őszén fejeződött be az első világháború, amely addig nem tapasztalt mértékű anyagi és emberi veszteségekkel járt.

Életműsorozatának harmadik kötetében Romsics Ignác a 20. századi magyar történelem eme sorsdöntő eseményeivel foglalkozik

– a tőle megszokott tárgyilagossággal és kiegyensúlyozottsággal. A könyv néhány tanulmánya még a rendszerváltás előtt, az 1970-es években született, míg a többi – így például a Nagy Háborúval foglalkozó és a Magyarország 1918-1919-ben című írása – az utóbbi években.

Yuval Noah Harari: 21 ​lecke a 21. századra (Animus)

Lényegtelen információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket? Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben.

Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia?

Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal?

Dan Simmons: Dermesztő ​nyár (Alexandra)

Apró kitérő: ugyan Dan Simmons bármelyik könyvének megjelenése öröm; ez a mostani megjelenés a körülményei miatt mégsem felhőtlen, sőt, egyenesen kellemetlen. A több szempontból botrányos hátterű Alexandra ugyanis az évek óta az Agave Könyvek által gondozott szerzőt eléggé etikátlanul lenyúlta a kiadótól, ahogy arról az Agave Könyvek itt be is számolt. Sok rajongó emiatt úgy döntött, hogy nem fogja a kiadótól megvásárolni a könyvet.

1960 nyarán az illinois-i ElmHaven kisvárosában öt tizenkét éves fiú olyan szoros köteléket kovácsol, melyet az élet semmilyen fordulata nem képes szétszakítani. Azonban a fenyegető erődként föléjük tornyosuló Régi Központi Iskola szívében, melyet beleng a koporsók mahagóniillata, láthatatlan gonosz támad új életre. Különös és rémisztő események dúlják fel a mindennapokat, terjesztik el a rettegést az egykor oly békés közösségben. Mike, Duane, Dale, Harlen és Kevin ki akarják söpörni a városból ezt az ősi rettenetet, ezért véres háborút indítanak a titokzatos erő ellen, mely az egész éjszakát uralja.

Conan ​kegyetlen kardja​

A '70-es évek közepén, az újrafelfedezett Conan, a barbár lehengerlő sikere után a képregényes világ színe-javának közreműködésével született meg a rendkívül népszerű, felnőtteknek szánt Savage Sword of Conan magazin.

A kötetben olvasható történeteket maga Roy Thomas, a Marvel egykori főszerkesztője adaptálta képregényre.

Conan kalandjai többek közt olyan legendás rajzolók képein elevenednek meg, mint John Buscema, Barry Windsor-Smith, Gil Kane, Alfredo Alcala, vagy Jim Starlin. Most végre a magyar olvasóközönség is méltó formában élvezheti ebben a hiánypótló gyűjteményben Robert E. Howard és követői rendkívüli hatású, klasszikus történeteit eredeti megjelenésük sorrendjében.

+++

A cikkhez a könyvek fülszövegeit használtuk fel. Könyves Kálmán könyvajánlóiért és a havi megjelenéseket gyűjtő listákért ide kattints!

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől
Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek