+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2018. szeptember 26. szerda, 08:11
Az idén legtöbb pénzt hozó tíz mozifilmből kilenc vagy képregényfilm, vagy egy korábbi nagy sikerű film valahányadik folytatása, újrarendezése. Hogy miért? Nem a nézők a hülyék, hanem a stúdiók lusták!

Évről évre visszatérő probléma a filmiparban, hogy bár soha nem látott mennyiségű pénzt hoz Hollywood, egyre fogynak el az új ötletek a forgatókönyvíróknál. A moziban legtöbb pénzt hozó filmek között évek óta csak mutatóban vannak olyan darabok, amik minden előzmény nélkül csak úgy a semmiből születtek meg, idén pedig még keményebb a helyzet. 

 

Íme az idei év tíz legtöbb pénzt hozó filmje:

 

1. Fekete Párduc (700 millió dollár)

2. Bosszúállók: Végtelen háború (678 millió)

3. A hihetetlen család 2. (606 millió)

4. Jurassic World: Bukott birodalom (416 millió)

5. Deadpool 2. (318 millió)

6. Jumanji: Vár a dzsungel (235 millió)

7. Mission: Impossible - Utóhatás (218 millió)

8. A Hangya és a Darázs (215 millió)

9. Solo: Egy Star Wars-történet (213 millió)

10. Hang nélkül (188 millió)

 

Ahogy látható, a legtöbb pénzt hozó darabok közül négy is képregényfilm, melléjük fér egy sikeres rajzfilm folytatása (Hihetetlen család), egy 1995-ös klasszikus családi film dwaynejohnsonosított változata (Jumanji), Tom Cruise ugrálásának hatodik része (Mission: Impossible), egy újraindított franchise folytatása (Jurassic World) és persze a kötelező Star Wars-film is. Ez utóbbi azért is különleges, mert a kritikusok és a rajongók is utálták nagyrészt, de ez se tántorított el senkit a megnézésétől, hiszen a Star Wars név miatt kötelező programmá tudott válni. 

 

 

A listán egyetlen kakukktojás van, a Hang nélkül. John Krasinski filmjének nincs alapjául szolgáló könyve, nem kapott rá sok pénzt, nem kapcsolódik egyetlen filmes univerzumhoz sem, hanem elmesél egy történetet Emily Blunttal és két gyerekkel, aminek van eleje és vége is. Ráadásul ez se mondható drámának, hiszen egy ügyesen megcsinált sci-fi horrorról beszélünk abból a fajtából, amit hagyományosan moziban a legjobb nézni. A film számai arra utalnak, hogy komoly nézői igény van a saját lábukon is megálló mozifilmekre.

 

Ez annyit jelent, hogy nem a nézők a hülyék, hanem a stúdiók lusták.

 

Mióta a harisnyában verekedő szuperhősök átvették a hatalmat az ismert univerzum felett, megszületett a tökéletes biztonsági játék receptje is: sok CGI, minél több vendégszereplő, épüljön bele egy nagy univerzumba minden film, és soha ne legyen teljesen vége. Természetesen a Bosszúállók harmadik része a csúcsalkotása ennek, aminek összesen 19 előzményfilmjét kell ahhoz végignézni, hogy minden aprósággal képben legyünk, és még így sincs befejezve.

 

Ez azt jelenti, hogy mire jön a Végtelen háború folytatása, már bőven 20 előzmény felett fogunk járni, és nyilvánvalóan nem az lesz az utolsó nagy Marvel-film. Ezek a filmek tökéletesen aknázzák ki, hogy nem csak felnőtt és fizetőképessé vált több generáció, akik szerint már nem ciki szuperhősökért rajongani, még kifejezetten menő is lett geeknek lenni. Ha ennek a generációnak állítanak elő filmeket, akkor

 

nem csak a mozinak van meg a közönsége, de még azoknak a vloggereknek is, akik 15 percig képesek YouTube-on elemezni egy másfél perces trailert.

 

A filmek köré épített univerzumok kedveznek a kampányoknak, kedveznek az összeesküvés-rajongó fiataloknak, egyedül azoknak nem, akik még értik, mitől lettek kiemelkedő alkotások az olyan kultfilmek, mint az Aranypolgár, a Szárnyas fejvadász, vagy az első Rambó.

 

 

A fő bűnös első ránézésre a toplistán öt filmet is jegyző Walt Disney, ami magába szívva lassan az összes nagykiadót olyan monstrummá vált, amiben évekre előre hónaponként van lezsírozva minden megjelenés. Egy ekkora gépezet nem engedhet meg magának kísérletező kedvű rendezőket, akik véletlenül borítanák a jól körülhatárolható rajongói igényeket.

 

Amikor a cég 2012-ben megszerezte a Star Wars jogait, sokan fellélegeztek annak reményében, hogy végre értelmezhető folytatást kap a lézerkardozás, de mostanra ez sem ennyire egyértelmű. Az elmúlt négy évben egyedül az volt ugyanis fontos, hogy megjelenjen egy-egy Star Wars-film, amik azon kívül semmit nem tettek hozzá a történethez, hogy elpuffogtatták az összes kötelező közhelyet. 

 

Az eredeti ötletek kihalása egyébként nem csak a mozik elszuperhősösödésének köszönhető, hanem a Netflixnek, HBO GO-nak és társaiknak is,

 

amik miatt ma már a mozikba nem került sorozatok is legalább akkora figyelmet kapnak, mint a filmvászon. A sorozatok viszont eleve magukban hordozzák ugyanazt a hibát, mint a fent említett filmek: nincs igazából végük, és nem a nagyszabású befejezésért halad a történet hosszú éveken át, hanem azért, hogy a következő részt is megnézzük, aztán, hogy utána pár hónap szünet után a következő évadot is pirosbetűs ünnepként kezeljük.

 

Ugyanakkor ezek a szolgáltatók még így is gyakrabban teret adnak a kreativitásnak: elég csak a Netflixen megjelent, a gyerekkatonák világát bemutató Beasts of No Nationre vagy az HBO-n kijött A történetre gondolni. 

 

A teljes eliparosodás ellen egyelőre még csak megoldási javaslatok sem születtek, és ez egészen addig így fog maradni, ameddig a nagy stúdiók csak a kötelező köröket futják le. Addig marad az azon való örömködés, hogy 2018-ban újra született egy Predator-film.

 

CIKK FORRÁSAI: The Numbers, The Guardian, Real Clear

FOTÓK: Avengers: Infinity War, A Quiet Place, Solo: A Star Wars Story

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

Az osztrák állami vagyonkezelő igazgatójának mobilján nem csak azon kancellári üzeneteket találták meg, amelyek arról szóltak, "mindent megkapsz, amit akarsz“, de egy 2500 férfi nemi szerv fotóját is.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás