+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2018. szeptember 22. szombat, 20:10
Orbán Viktorék és a szélsőjobbosok beájulhatnak: transznemű nő szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. A Zöldeknél politizáló flamand Petra De Sutter szerint több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

Először az unió történetében egy transznemű jelölt is indulna az Európai Bizottság elnöki pozíciójáért. Az LMP-t is magába foglaló Európai Zöld Párt jelöltjének induló 55 éves flamand Petra De Sutter politikájának középpontjában leginkább a környezeti, egészségi, bioetikai és kisebbségi jogok állnak.

 

Így például kiemelten foglalkozik az európai minimumjövedelem kérdésével, a gyermekgondozási szabadsággal, a munkavállalói jogokkal és a szegénység felszámolásával.

 

Ami a migráció kérdését illeti, szeretne legális és biztonságos útvonalakat kidolgozni a migránsoknak, és humánus fogadtatást biztosítani a menekülteknek.

 

Honlapján egyébként így ismerteti jelölti vízióját Európáról: „Európa válaszúthoz érkezett. Ha engedjük, hogya jobboldali, populista euroszkeptikusok nyerjenek jövőre, a jelenlegi negatív tendenciák megszilárdulnak, ami tovább erodálja az európai projektet.” Így De Sutter szerint is meg kell védeni az emberi jogokon, illetve a társadalmi-környezeti értékeken alapuló európai értékeket.

 

A migrációval kapcsolatban pedig arra is kitér a zöld politikus, hogy több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

 

De Sutter politikai karrierje előtt nőgyógyászként dolgozott, a termékenység kérdése a szakterülete volt, így nagyon foglalkoztatják a technikai fejlődés következtében előálló etikai dilemmák is.

 

Az emberi jogokkal kapcsolatban pedig saját példáját is említi: mint írja, transzgender nőként tudja, milyen kisebbséghez tartozni és diszkriminálva lenni a szexuális orientációja és genderidentitása miatt. „A politikai munkámban kiállok minden kisebbségért, bármi is legyen a diszkrimináció alapja.” A politikus bár férfitestben született, mindig is nőnek érezte magát, a nemváltoztatást 2004-ben kezdte el.

 

 

Kivel kell majd megküzdenie?

 

De Sutter nem egyedül indul a Zöldek pártcsaládján belül a jelöltségért, rajta kívül három másik politikus is megmérettetné magát: a bolgár Atanas Schmidt, a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. Hogy ki lesz végül a zöld Spitzenkandidat, november legvégén derül majd ki.

 

A Zöldeken kívül még három olyan európai pártcsalád van, amely Spitzenkandidatot, magyarul csúcsjelöltet jelöl, azaz az Európai Bizottság leendő elnökét a választók által is megmérettetné – eddig jellemzően a tagállamok kormányfői tárgyalták meg sötét szivarszobákban, ki vezesse a Bizottságot. (Hogy pontosan mi ez az egész Spitzenkandidat-cucc, itt olvashatod el.)

 

Az Európai Néppárt az EP-beli frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert jelöli, a balközép pártokat tömörítő S&D-ben eddig a szlovák Maroš Šefčovič és az osztrák exkancellár, Christian Kern ambíciójáról tudni. Az EU-kritikus, de nem EU-szkeptikus ECR-frakcióban – ebben foglalnak helyet a brit tory-k és a lengyel kormányzó PiS is – szintén két jelöltről tudni eddig: az egyik a német ex-AfD-s Hans-Olaf Henkel, a másik a cseh Jan Zaharadil. (Előbbi részéről egyébként már az kész csoda lesz, ha mérhetetlen támogatottságú, LKR nevű pártja egyáltalán bejut az Európai Parlamentbe.)

 

Macronnak mindez nem tetszik

 

A Spitzenkandidat-rendszer vonzóbbá teszi a választók szemében az EP-választást, és nagy demokratikus legitimációt ad a Bizottság elnökének. Nem beszélve arról, hogy a Néppárt, a Zöldek, az S&D és az ECR együttesen akkora erőt képeznek az Európai Parlamentben, hogy azt a Spitzenkandidat-rendszert ellenző tagállami állam- és kormányfők – élükön Emmanuel Macron francia elnökkel – nem tudják ignorálni.

 

A Néppárt, az S&D, a Zöldek és az ECR szavazatai nélkül ugyanis borítékolható, hogy senki sem képes többséget szerezni az EP-ben.

 

Aki figyelmesen olvasta eddig a cikket, annak feltűnhetett, hogy a Guy Verhofstadt vezette liberális ALDE nem állít Spitzenkandidatot. A német zöldek egyik EP-beli prominense, Reinhard Bütikofer ezt puszta opportunizmusnak állítja be: "Verhofstadt – akiről beszédei alapján azt hihetnénk, személyesen ő találta fel az európai demokráciát – (...) Macronnak akar tetszelegni, hátha 2019-ben mégiscsak az ALDE-frakcióhoz csatlakozik pártja, az En Marche."

 

Szeptember elején fel is röppent a hír, miszerint összefoghat a jövő évi EP-választásra a Macron-féle En Marche és a Verhofstadt-féle ALDE, hogy megállítsák a nacionalistákat. Az En Marche vezetője erre akkor úgy reagált: még nem állnak készen erre.

 

Hogy mely európai pártcsalád pontosan mit képvisel, arról itt egy remek táblázat a Europe Elects jóvoltából:

 

 

FOTÓ: Groen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

Ami egyelőre biztos: megválasztják Donald Tuskot a Néppárt elnökének, és beszélni fognak fél Európa vezetői.

A horvát rendőrség rendszeresen bántalmazott kiskorú menekülteket is, a horvát-szerb határnál pedig kínzókamrát tartott fenn.

Pénteken ül össze az alakuló ülés után először a győri közgyűlés. De ki lesz a Fidesz polgármesterjelöltje?

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás