+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2018. szeptember 22. szombat, 20:10
Orbán Viktorék és a szélsőjobbosok beájulhatnak: transznemű nő szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. A Zöldeknél politizáló flamand Petra De Sutter szerint több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

Először az unió történetében egy transznemű jelölt is indulna az Európai Bizottság elnöki pozíciójáért. Az LMP-t is magába foglaló Európai Zöld Párt jelöltjének induló 55 éves flamand Petra De Sutter politikájának középpontjában leginkább a környezeti, egészségi, bioetikai és kisebbségi jogok állnak.

 

Így például kiemelten foglalkozik az európai minimumjövedelem kérdésével, a gyermekgondozási szabadsággal, a munkavállalói jogokkal és a szegénység felszámolásával.

 

Ami a migráció kérdését illeti, szeretne legális és biztonságos útvonalakat kidolgozni a migránsoknak, és humánus fogadtatást biztosítani a menekülteknek.

 

Honlapján egyébként így ismerteti jelölti vízióját Európáról: „Európa válaszúthoz érkezett. Ha engedjük, hogya jobboldali, populista euroszkeptikusok nyerjenek jövőre, a jelenlegi negatív tendenciák megszilárdulnak, ami tovább erodálja az európai projektet.” Így De Sutter szerint is meg kell védeni az emberi jogokon, illetve a társadalmi-környezeti értékeken alapuló európai értékeket.

 

A migrációval kapcsolatban pedig arra is kitér a zöld politikus, hogy több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

 

De Sutter politikai karrierje előtt nőgyógyászként dolgozott, a termékenység kérdése a szakterülete volt, így nagyon foglalkoztatják a technikai fejlődés következtében előálló etikai dilemmák is.

 

Az emberi jogokkal kapcsolatban pedig saját példáját is említi: mint írja, transzgender nőként tudja, milyen kisebbséghez tartozni és diszkriminálva lenni a szexuális orientációja és genderidentitása miatt. „A politikai munkámban kiállok minden kisebbségért, bármi is legyen a diszkrimináció alapja.” A politikus bár férfitestben született, mindig is nőnek érezte magát, a nemváltoztatást 2004-ben kezdte el.

 

 

Kivel kell majd megküzdenie?

 

De Sutter nem egyedül indul a Zöldek pártcsaládján belül a jelöltségért, rajta kívül három másik politikus is megmérettetné magát: a bolgár Atanas Schmidt, a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. Hogy ki lesz végül a zöld Spitzenkandidat, november legvégén derül majd ki.

 

A Zöldeken kívül még három olyan európai pártcsalád van, amely Spitzenkandidatot, magyarul csúcsjelöltet jelöl, azaz az Európai Bizottság leendő elnökét a választók által is megmérettetné – eddig jellemzően a tagállamok kormányfői tárgyalták meg sötét szivarszobákban, ki vezesse a Bizottságot. (Hogy pontosan mi ez az egész Spitzenkandidat-cucc, itt olvashatod el.)

 

Az Európai Néppárt az EP-beli frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert jelöli, a balközép pártokat tömörítő S&D-ben eddig a szlovák Maroš Šefčovič és az osztrák exkancellár, Christian Kern ambíciójáról tudni. Az EU-kritikus, de nem EU-szkeptikus ECR-frakcióban – ebben foglalnak helyet a brit tory-k és a lengyel kormányzó PiS is – szintén két jelöltről tudni eddig: az egyik a német ex-AfD-s Hans-Olaf Henkel, a másik a cseh Jan Zaharadil. (Előbbi részéről egyébként már az kész csoda lesz, ha mérhetetlen támogatottságú, LKR nevű pártja egyáltalán bejut az Európai Parlamentbe.)

 

Macronnak mindez nem tetszik

 

A Spitzenkandidat-rendszer vonzóbbá teszi a választók szemében az EP-választást, és nagy demokratikus legitimációt ad a Bizottság elnökének. Nem beszélve arról, hogy a Néppárt, a Zöldek, az S&D és az ECR együttesen akkora erőt képeznek az Európai Parlamentben, hogy azt a Spitzenkandidat-rendszert ellenző tagállami állam- és kormányfők – élükön Emmanuel Macron francia elnökkel – nem tudják ignorálni.

 

A Néppárt, az S&D, a Zöldek és az ECR szavazatai nélkül ugyanis borítékolható, hogy senki sem képes többséget szerezni az EP-ben.

 

Aki figyelmesen olvasta eddig a cikket, annak feltűnhetett, hogy a Guy Verhofstadt vezette liberális ALDE nem állít Spitzenkandidatot. A német zöldek egyik EP-beli prominense, Reinhard Bütikofer ezt puszta opportunizmusnak állítja be: "Verhofstadt – akiről beszédei alapján azt hihetnénk, személyesen ő találta fel az európai demokráciát – (...) Macronnak akar tetszelegni, hátha 2019-ben mégiscsak az ALDE-frakcióhoz csatlakozik pártja, az En Marche."

 

Szeptember elején fel is röppent a hír, miszerint összefoghat a jövő évi EP-választásra a Macron-féle En Marche és a Verhofstadt-féle ALDE, hogy megállítsák a nacionalistákat. Az En Marche vezetője erre akkor úgy reagált: még nem állnak készen erre.

 

Hogy mely európai pártcsalád pontosan mit képvisel, arról itt egy remek táblázat a Europe Elects jóvoltából:

 

 

FOTÓ: Groen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Huszonnyolcadik napja zajlanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában.

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre azonban az alt-rightot is viszi a lendület.

A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le az isztambuli gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

„Olyan, mint egy sci-fi show” – összegezte benyomásait egy nizzai turista a városi szigorról.

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás