+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2018. szeptember 22. szombat, 20:10
Orbán Viktorék és a szélsőjobbosok beájulhatnak: transznemű nő szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. A Zöldeknél politizáló flamand Petra De Sutter szerint több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

Először az unió történetében egy transznemű jelölt is indulna az Európai Bizottság elnöki pozíciójáért. Az LMP-t is magába foglaló Európai Zöld Párt jelöltjének induló 55 éves flamand Petra De Sutter politikájának középpontjában leginkább a környezeti, egészségi, bioetikai és kisebbségi jogok állnak.

 

Így például kiemelten foglalkozik az európai minimumjövedelem kérdésével, a gyermekgondozási szabadsággal, a munkavállalói jogokkal és a szegénység felszámolásával.

 

Ami a migráció kérdését illeti, szeretne legális és biztonságos útvonalakat kidolgozni a migránsoknak, és humánus fogadtatást biztosítani a menekülteknek.

 

Honlapján egyébként így ismerteti jelölti vízióját Európáról: „Európa válaszúthoz érkezett. Ha engedjük, hogya jobboldali, populista euroszkeptikusok nyerjenek jövőre, a jelenlegi negatív tendenciák megszilárdulnak, ami tovább erodálja az európai projektet.” Így De Sutter szerint is meg kell védeni az emberi jogokon, illetve a társadalmi-környezeti értékeken alapuló európai értékeket.

 

A migrációval kapcsolatban pedig arra is kitér a zöld politikus, hogy több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.

 

De Sutter politikai karrierje előtt nőgyógyászként dolgozott, a termékenység kérdése a szakterülete volt, így nagyon foglalkoztatják a technikai fejlődés következtében előálló etikai dilemmák is.

 

Az emberi jogokkal kapcsolatban pedig saját példáját is említi: mint írja, transzgender nőként tudja, milyen kisebbséghez tartozni és diszkriminálva lenni a szexuális orientációja és genderidentitása miatt. „A politikai munkámban kiállok minden kisebbségért, bármi is legyen a diszkrimináció alapja.” A politikus bár férfitestben született, mindig is nőnek érezte magát, a nemváltoztatást 2004-ben kezdte el.

 

 

Kivel kell majd megküzdenie?

 

De Sutter nem egyedül indul a Zöldek pártcsaládján belül a jelöltségért, rajta kívül három másik politikus is megmérettetné magát: a bolgár Atanas Schmidt, a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. Hogy ki lesz végül a zöld Spitzenkandidat, november legvégén derül majd ki.

 

A Zöldeken kívül még három olyan európai pártcsalád van, amely Spitzenkandidatot, magyarul csúcsjelöltet jelöl, azaz az Európai Bizottság leendő elnökét a választók által is megmérettetné – eddig jellemzően a tagállamok kormányfői tárgyalták meg sötét szivarszobákban, ki vezesse a Bizottságot. (Hogy pontosan mi ez az egész Spitzenkandidat-cucc, itt olvashatod el.)

 

Az Európai Néppárt az EP-beli frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert jelöli, a balközép pártokat tömörítő S&D-ben eddig a szlovák Maroš Šefčovič és az osztrák exkancellár, Christian Kern ambíciójáról tudni. Az EU-kritikus, de nem EU-szkeptikus ECR-frakcióban – ebben foglalnak helyet a brit tory-k és a lengyel kormányzó PiS is – szintén két jelöltről tudni eddig: az egyik a német ex-AfD-s Hans-Olaf Henkel, a másik a cseh Jan Zaharadil. (Előbbi részéről egyébként már az kész csoda lesz, ha mérhetetlen támogatottságú, LKR nevű pártja egyáltalán bejut az Európai Parlamentbe.)

 

Macronnak mindez nem tetszik

 

A Spitzenkandidat-rendszer vonzóbbá teszi a választók szemében az EP-választást, és nagy demokratikus legitimációt ad a Bizottság elnökének. Nem beszélve arról, hogy a Néppárt, a Zöldek, az S&D és az ECR együttesen akkora erőt képeznek az Európai Parlamentben, hogy azt a Spitzenkandidat-rendszert ellenző tagállami állam- és kormányfők – élükön Emmanuel Macron francia elnökkel – nem tudják ignorálni.

 

A Néppárt, az S&D, a Zöldek és az ECR szavazatai nélkül ugyanis borítékolható, hogy senki sem képes többséget szerezni az EP-ben.

 

Aki figyelmesen olvasta eddig a cikket, annak feltűnhetett, hogy a Guy Verhofstadt vezette liberális ALDE nem állít Spitzenkandidatot. A német zöldek egyik EP-beli prominense, Reinhard Bütikofer ezt puszta opportunizmusnak állítja be: "Verhofstadt – akiről beszédei alapján azt hihetnénk, személyesen ő találta fel az európai demokráciát – (...) Macronnak akar tetszelegni, hátha 2019-ben mégiscsak az ALDE-frakcióhoz csatlakozik pártja, az En Marche."

 

Szeptember elején fel is röppent a hír, miszerint összefoghat a jövő évi EP-választásra a Macron-féle En Marche és a Verhofstadt-féle ALDE, hogy megállítsák a nacionalistákat. Az En Marche vezetője erre akkor úgy reagált: még nem állnak készen erre.

 

Hogy mely európai pártcsalád pontosan mit képvisel, arról itt egy remek táblázat a Europe Elects jóvoltából:

 

 

FOTÓ: Groen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, simán meglesz a célként kitűzött ötvenezer szavazat. Kattints, és elmondjuk, hogy áll most az előválasztás!

Még mindig Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek a legtöbben, de tavaly már Venezuela is befért a top 10-be.

Egy friss kutatás szerint összehangolt akcióban terjeszthetnek hamis információkat nyugati országban az orosz titkosszolgálatok.

Andrei Babiš ellen még nem biztos, hogy vádat emelnek, miután hozzá kötődő cégen keresztül jutott uniós pénzekhez több családtagja is.

A hét kérdése

Kálmán Olga? Karácsony Gergely? Kerpel-Fronius Gábor? Ez a hét kérdése, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Etűdök rókafűrészre és fröccsöntött szarkára címen fut a projekt a PIM-ben. Június 25.

Filmvetítés, majd beszélgetés a román rendszerváltás kérdéseiről június 26-án.

Pécsen amúgy is van pár elég menő épület, most pedig még fényfestéssel is felturbózzák őket. Június 27-30.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

A Fidesz-árvák után az EP-választások eredményeit elnézve létrejött a baloldal árváinak tömege is. Ez ma az egyetlen politikai tér, ahol vákuum lett.

Jó-e, ha politizálnak a zenészek akár a számaikban, akár azokon kívül, vagy inkább idegesíti ez a hallgatóságot? Orfűi videó!

Ahogy bajor politikusból német kancellár se tudott még soha lenni, európai bizottsági elnök se lesz talán. De ez nem is lenne baj. Techet Péter véleménye!

Talán rájöttél, hogy csak akkor leszel valaha államtitkár, ha belépsz a Fideszbe vagy a KDNP-be? Az Azonnali kisokosa sokat segít, hogyan csináld!

Twitter megosztás Google+ megosztás