Orbán Viktorék és a szélsőjobbosok beájulhatnak: transznemű nő szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. A Zöldeknél politizáló flamand Petra De Sutter szerint több figyelmet kellene fordítani a migráció és integráció előnyeire.
Először az unió történetében egy transznemű jelölt is indulna az Európai Bizottság elnöki pozíciójáért. Az LMP-t is magába foglaló Európai Zöld Párt jelöltjének induló 55 éves flamand Petra De Sutter politikájának középpontjában leginkább a környezeti, egészségi, bioetikai és kisebbségi jogok állnak.
Ami a migráció kérdését illeti, szeretne legális és biztonságos útvonalakat kidolgozni a migránsoknak, és humánus fogadtatást biztosítani a menekülteknek.
Honlapján egyébként így ismerteti jelölti vízióját Európáról: „Európa válaszúthoz érkezett. Ha engedjük, hogya jobboldali, populista euroszkeptikusok nyerjenek jövőre, a jelenlegi negatív tendenciák megszilárdulnak, ami tovább erodálja az európai projektet.” Így De Sutter szerint is meg kell védeni az emberi jogokon, illetve a társadalmi-környezeti értékeken alapuló európai értékeket.
De Sutter politikai karrierje előtt nőgyógyászként dolgozott, a termékenység kérdése a szakterülete volt, így nagyon foglalkoztatják a technikai fejlődés következtében előálló etikai dilemmák is.
Az emberi jogokkal kapcsolatban pedig saját példáját is említi: mint írja, transzgender nőként tudja, milyen kisebbséghez tartozni és diszkriminálva lenni a szexuális orientációja és genderidentitása miatt. „A politikai munkámban kiállok minden kisebbségért, bármi is legyen a diszkrimináció alapja.” A politikus bár férfitestben született, mindig is nőnek érezte magát, a nemváltoztatást 2004-ben kezdte el.
Kivel kell majd megküzdenie?
De Sutter nem egyedül indul a Zöldek pártcsaládján belül a jelöltségért, rajta kívül három másik politikus is megmérettetné magát: a bolgár Atanas Schmidt, a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. Hogy ki lesz végül a zöld Spitzenkandidat, november legvégén derül majd ki.
A Zöldeken kívül még három olyan európai pártcsalád van, amely Spitzenkandidatot, magyarul csúcsjelöltet jelöl, azaz az Európai Bizottság leendő elnökét a választók által is megmérettetné – eddig jellemzően a tagállamok kormányfői tárgyalták meg sötét szivarszobákban, ki vezesse a Bizottságot. (Hogy pontosan mi ez az egész Spitzenkandidat-cucc, itt olvashatod el.)
Az Európai Néppárt az EP-beli frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert jelöli, a balközép pártokat tömörítő S&D-ben eddig a szlovák Maroš Šefčovič és az osztrák exkancellár, Christian Kern ambíciójáról tudni. Az EU-kritikus, de nem EU-szkeptikus ECR-frakcióban – ebben foglalnak helyet a brit tory-k és a lengyel kormányzó PiS is – szintén két jelöltről tudni eddig: az egyik a német ex-AfD-s Hans-Olaf Henkel, a másik a cseh Jan Zaharadil. (Előbbi részéről egyébként már az kész csoda lesz, ha mérhetetlen támogatottságú, LKR nevű pártja egyáltalán bejut az Európai Parlamentbe.)
Macronnak mindez nem tetszik
A Spitzenkandidat-rendszer vonzóbbá teszi a választók szemében az EP-választást, és nagy demokratikus legitimációt ad a Bizottság elnökének. Nem beszélve arról, hogy a Néppárt, a Zöldek, az S&D és az ECR együttesen akkora erőt képeznek az Európai Parlamentben, hogy azt a Spitzenkandidat-rendszert ellenző tagállami állam- és kormányfők – élükön Emmanuel Macron francia elnökkel – nem tudják ignorálni.
Aki figyelmesen olvasta eddig a cikket, annak feltűnhetett, hogy a Guy Verhofstadt vezette liberális ALDE nem állít Spitzenkandidatot. A német zöldek egyik EP-beli prominense, Reinhard Bütikofer ezt puszta opportunizmusnak állítja be: "Verhofstadt – akiről beszédei alapján azt hihetnénk, személyesen ő találta fel az európai demokráciát – (...) Macronnak akar tetszelegni, hátha 2019-ben mégiscsak az ALDE-frakcióhoz csatlakozik pártja, az En Marche."
Szeptember elején fel is röppent a hír, miszerint összefoghat a jövő évi EP-választásra a Macron-féle En Marche és a Verhofstadt-féle ALDE, hogy megállítsák a nacionalistákat. Az En Marche vezetője erre akkor úgy reagált: még nem állnak készen erre.
Hogy mely európai pártcsalád pontosan mit képvisel, arról itt egy remek táblázat a Europe Elects jóvoltából:
FOTÓ: Groen / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.