+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2018. szeptember 19. szerda, 13:26
Amíg a magyar miniszterelnök brüsszeli zsoldosokat eljövetelét féli, addig az ellenzék kivételesen valamiben egyetért: jó húzás lehet a Frontex erősítését célzó mostani uniós javaslat, Magyarország szuverenitását pedig nem veszélyeztetné, hiszen csak tagállami felügyelet mellett dolgozhatnának az uniós határőrök.

Úgy tűnik, csak a Fidesz tart attól, hogy a Frontex színeiben brüsszeli, migránsokat beengedő zsoldosok jönnének Magyarországra, az ellenzék támogatja Jean-Claude Juncker a határőrizeti szerv megerősítésére vonatkozó javaslatát – derül ki az Azonnali körkérdéséből.

 

A bizottsági javaslat szerint a Frontex jelenleg 1300 fős állományát 10 000 főre emelnék 2020-ra, de például kiterjesztenék hatáskörüket is. Így a fogadó tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett a külső határokon a Frontex készenléti alakulatai ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a határátkelőhelyeken való belépést, lebélyegezhetnék az útleveleket, járőrszolgálatot teljesíthetnének a határokon, valamint feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépőket. 

 

A Frontex ügye már csak azért is aktuális, mert szerdán és csütörtökön gyűlnek össze informális tanácskozásra az uniós tagállamok vezetői Salzburgban, amelynek a migráció és a határok ellenőrzése lesz az egyik fő témája.

 

Bürokraták és kapukulcs

 

De lássuk csak, mi is a baja a magyar miniszterelnöknek a Frontex megerősítésével, mikor ő maga még 2015-ben arról beszélt: Magyarország elviekben támogatja az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozását.

 

Tény, hogy a miniszterelnök már három éve is leszögezte: a határvédelem „első helyen nemzeti hatáskör, mi nem adjuk át senkinek, ez a magyar állam felelőssége”. Ugyanakkor úgy vélte, a Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozó akkori bizottsági javaslat egyértelműen Görögországról szól. Vagyis akkor még Orbán Viktor nem aggódott amiatt, hogy a Frontexszel próbálnák meghekkelni a magyar határvédelmet.

 

Ám a Sargentini-jelentés múlt heti elfogadása után úgy tűnik, már másképp látja a kérdést a kormányfő. A parlament idei őszi szezonjának nyitónapján arról beszélt napirend előtti felszólalásában: üdvözlendő, hogy az Európai Unió a kvóták helyett végre a határok őrzésével foglalkozik, de szerinte „a brüsszeli bürokraták” nem megállítani, hanem „menedzselni” akarják a bevándorlást, „a kapukulcsot akarják”.

 

„Azért akarják elvenni Magyarországtól a határvédelem jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt. A mi álláspontunk ebben a kérdésben világos: hazánk nem átjáróház, nem is gyűjtőtábor” – mondta Orbán Viktor. Korábban pedig a Kossuth Rádióban egyenesen úgy nyilatkozott: „zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelből mondják meg nekik, hogy hogyan kell védeni a magyar határt”.

 

Most akkor tényleg jönnek zsoldosok?

 

„A Frontex megerősítése több éves magyar követelés, hiszen az EU külső határainak fokozottabb védelme a magyar határvédelmet is segíti” – válaszolta a Jobbik, akik támogatnák a bizottsági javaslatot. A kérdésre, hogy nem tartanának-e attól, hogy valójában brüsszeli zsoldosok lopakodnak hazánkba, a Jobbik úgy válaszolt: nem, mert a Frontex egységei nem önállóan dolgoznak, hanem az adott tagállam parancsnoksága alatt.

 

Emlékeztettek: magyar határőrök is vettek már részt más országok határvédelmében, ahogy Magyarországon is voltak idegen országok határőrei a V4-es együttműködés keretében. „Egyik esetben sem kiáltott Orbán Viktor zsoldosokat.”

 

A Jobbik szerint „a Frontex nem jelent veszélyt az uniós tagállamok, így Magyarország szuverenitására sem.”

 

Ezen felül a Jobbik – immár tíz éve – szeretné, ha visszaállítanák az önálló határőrséget.

 

A DK sem fél a Bizottság javaslatától, de több jogi garanciát akar

 

A Demokratikus Koalíció ugyancsak a határőrizeti szerv megerősítésének pártján van, például Niedermüller Péter EP-képviseljőjük az árnyékjelentéstevője volt a Frontexet korábban megerősítő szabályozásnak is. „Ugyanakkor a Bizottság jelenlegi javaslatát még számos ponton kell módosítani álláspontunk szerint a további parlamenti munkában, többek között

 

a Frontex kitoloncolásokban való részvételéhez sokkal erősebb jogi garanciákra van szükség” – válaszolta Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese.

 

Kérdésünkre, hogy a miniszterelnökhöz hasonlóan nem félnek-e, hogy zsoldosokat küld Brüsszel, úgy reagáltak, attól függ, melyik Orbán Viktorra gondolunk, három évvel ezelőtt ugyanis még pontosan ezt szerette volna ő is. Mint emlékeztettek, Orbán Viktor 2015 szeptemberében úgy fogalmazott, „Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot”.

 

„Persze nem vagyunk meglepődve azon, hogy Orbán Viktornak teljesen mindegy, hogy éppen mivel tudja gyengíteni az európai közösség egységét, ha kell, akkor a saját javaslatával is szembemegy” – közölte a DK.

 

Egyébként hangsúlyozták: a Frontex a tagállamok határain csak az érintett országgal együttműködve és az adott ország hatóságainak engedélyével működhet. Vagyis a Frontex állományában a jövőben dolgozó határőrök pontosan olyan hivatásosok lesznek, mint a magyar rendőrök vagy határőrök. A feladatuk is ugyanúgy az uniós és tagállami jogszabályok betartása és betartatása lesz.

 

A DK szerint egyébként az Európa Tanács most nyilvánosságra került jelentése arra mutat, hogy a magyar határokon rendszeresen erőszakkal, jogszerűtlenül lépnek fel a hatóságok. (A jelentés Európa Tanács honlapján közzétett összefoglalójában egyébként nem egészen ezt írják. Úgy fogalmaznak: bár a delegáció ottjártakor nem kapott arra vonatkozó jelzéseket, hogy rosszul bánnának a tranzitzónákban lévő menedékkérőkkel, több, a magyar hatóságok által elfogott és Szerbia felé kísért személlyel készítettek interjút, akik állították, fizikailag bántalmazták őket a magyar rendőrök.) Éppen ezért a párt erősítené a Frontex jogköreit abban, hogy ellenőrizzék, hogy a tagállami hatóságok jogszerűen lépnek-e fel a határok ellenőrzése során.

 

Az MSZP csak egy szűkszavú választ küldött, miszerint ők szintén támogatnák a Frontex ilyen irányú megerősítését, és ők sem tartanak attól, hogy zsoldosok jönnének hazánkba.

 

És mit gondol Magyarország második legfontosabb pártja?

 

„Magyarország jól működő határvédelmének szabadsága nem sérülhet az új intézmény létrehozásával” – reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője érdeklődésünkre. Szerinte fontos, hogy legyen az EU-ban egy olyan határőrizeti szerv, amely a határaikat megvédeni nem képes államoknak nyújt segítséget.

 

„A közös határvédelmi szerv feladata a határok tényleges megvédése, és nem a bevándorlás szervezése” – mondta Harrach, de zsoldosokról nem tett említést.

 

A téma kapcsán kerestük a Fideszt, az LMP-t és a Párbeszédet is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

 

FOTÓ: Frontex / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás