+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2018. szeptember 19. szerda, 13:26
Amíg a magyar miniszterelnök brüsszeli zsoldosokat eljövetelét féli, addig az ellenzék kivételesen valamiben egyetért: jó húzás lehet a Frontex erősítését célzó mostani uniós javaslat, Magyarország szuverenitását pedig nem veszélyeztetné, hiszen csak tagállami felügyelet mellett dolgozhatnának az uniós határőrök.

Úgy tűnik, csak a Fidesz tart attól, hogy a Frontex színeiben brüsszeli, migránsokat beengedő zsoldosok jönnének Magyarországra, az ellenzék támogatja Jean-Claude Juncker a határőrizeti szerv megerősítésére vonatkozó javaslatát – derül ki az Azonnali körkérdéséből.

 

A bizottsági javaslat szerint a Frontex jelenleg 1300 fős állományát 10 000 főre emelnék 2020-ra, de például kiterjesztenék hatáskörüket is. Így a fogadó tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett a külső határokon a Frontex készenléti alakulatai ellenőrizhetnék az átkelők személyazonosságát, engedélyezhetnék vagy elutasíthatnák a határátkelőhelyeken való belépést, lebélyegezhetnék az útleveleket, járőrszolgálatot teljesíthetnének a határokon, valamint feltartóztathatnák a határt szabálytalanul átlépőket. 

 

A Frontex ügye már csak azért is aktuális, mert szerdán és csütörtökön gyűlnek össze informális tanácskozásra az uniós tagállamok vezetői Salzburgban, amelynek a migráció és a határok ellenőrzése lesz az egyik fő témája.

 

Bürokraták és kapukulcs

 

De lássuk csak, mi is a baja a magyar miniszterelnöknek a Frontex megerősítésével, mikor ő maga még 2015-ben arról beszélt: Magyarország elviekben támogatja az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozását.

 

Tény, hogy a miniszterelnök már három éve is leszögezte: a határvédelem „első helyen nemzeti hatáskör, mi nem adjuk át senkinek, ez a magyar állam felelőssége”. Ugyanakkor úgy vélte, a Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozó akkori bizottsági javaslat egyértelműen Görögországról szól. Vagyis akkor még Orbán Viktor nem aggódott amiatt, hogy a Frontexszel próbálnák meghekkelni a magyar határvédelmet.

 

Ám a Sargentini-jelentés múlt heti elfogadása után úgy tűnik, már másképp látja a kérdést a kormányfő. A parlament idei őszi szezonjának nyitónapján arról beszélt napirend előtti felszólalásában: üdvözlendő, hogy az Európai Unió a kvóták helyett végre a határok őrzésével foglalkozik, de szerinte „a brüsszeli bürokraták” nem megállítani, hanem „menedzselni” akarják a bevándorlást, „a kapukulcsot akarják”.

 

„Azért akarják elvenni Magyarországtól a határvédelem jogát, hogy lehetővé tegyék a migrációt. A mi álláspontunk ebben a kérdésben világos: hazánk nem átjáróház, nem is gyűjtőtábor” – mondta Orbán Viktor. Korábban pedig a Kossuth Rádióban egyenesen úgy nyilatkozott: „zsoldosokat küldenek ide Brüsszelből, és Brüsszelből mondják meg nekik, hogy hogyan kell védeni a magyar határt”.

 

Most akkor tényleg jönnek zsoldosok?

 

„A Frontex megerősítése több éves magyar követelés, hiszen az EU külső határainak fokozottabb védelme a magyar határvédelmet is segíti” – válaszolta a Jobbik, akik támogatnák a bizottsági javaslatot. A kérdésre, hogy nem tartanának-e attól, hogy valójában brüsszeli zsoldosok lopakodnak hazánkba, a Jobbik úgy válaszolt: nem, mert a Frontex egységei nem önállóan dolgoznak, hanem az adott tagállam parancsnoksága alatt.

 

Emlékeztettek: magyar határőrök is vettek már részt más országok határvédelmében, ahogy Magyarországon is voltak idegen országok határőrei a V4-es együttműködés keretében. „Egyik esetben sem kiáltott Orbán Viktor zsoldosokat.”

 

A Jobbik szerint „a Frontex nem jelent veszélyt az uniós tagállamok, így Magyarország szuverenitására sem.”

 

Ezen felül a Jobbik – immár tíz éve – szeretné, ha visszaállítanák az önálló határőrséget.

 

A DK sem fél a Bizottság javaslatától, de több jogi garanciát akar

 

A Demokratikus Koalíció ugyancsak a határőrizeti szerv megerősítésének pártján van, például Niedermüller Péter EP-képviseljőjük az árnyékjelentéstevője volt a Frontexet korábban megerősítő szabályozásnak is. „Ugyanakkor a Bizottság jelenlegi javaslatát még számos ponton kell módosítani álláspontunk szerint a további parlamenti munkában, többek között

 

a Frontex kitoloncolásokban való részvételéhez sokkal erősebb jogi garanciákra van szükség” – válaszolta Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese.

 

Kérdésünkre, hogy a miniszterelnökhöz hasonlóan nem félnek-e, hogy zsoldosokat küld Brüsszel, úgy reagáltak, attól függ, melyik Orbán Viktorra gondolunk, három évvel ezelőtt ugyanis még pontosan ezt szerette volna ő is. Mint emlékeztettek, Orbán Viktor 2015 szeptemberében úgy fogalmazott, „Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot”.

 

„Persze nem vagyunk meglepődve azon, hogy Orbán Viktornak teljesen mindegy, hogy éppen mivel tudja gyengíteni az európai közösség egységét, ha kell, akkor a saját javaslatával is szembemegy” – közölte a DK.

 

Egyébként hangsúlyozták: a Frontex a tagállamok határain csak az érintett országgal együttműködve és az adott ország hatóságainak engedélyével működhet. Vagyis a Frontex állományában a jövőben dolgozó határőrök pontosan olyan hivatásosok lesznek, mint a magyar rendőrök vagy határőrök. A feladatuk is ugyanúgy az uniós és tagállami jogszabályok betartása és betartatása lesz.

 

A DK szerint egyébként az Európa Tanács most nyilvánosságra került jelentése arra mutat, hogy a magyar határokon rendszeresen erőszakkal, jogszerűtlenül lépnek fel a hatóságok. (A jelentés Európa Tanács honlapján közzétett összefoglalójában egyébként nem egészen ezt írják. Úgy fogalmaznak: bár a delegáció ottjártakor nem kapott arra vonatkozó jelzéseket, hogy rosszul bánnának a tranzitzónákban lévő menedékkérőkkel, több, a magyar hatóságok által elfogott és Szerbia felé kísért személlyel készítettek interjút, akik állították, fizikailag bántalmazták őket a magyar rendőrök.) Éppen ezért a párt erősítené a Frontex jogköreit abban, hogy ellenőrizzék, hogy a tagállami hatóságok jogszerűen lépnek-e fel a határok ellenőrzése során.

 

Az MSZP csak egy szűkszavú választ küldött, miszerint ők szintén támogatnák a Frontex ilyen irányú megerősítését, és ők sem tartanak attól, hogy zsoldosok jönnének hazánkba.

 

És mit gondol Magyarország második legfontosabb pártja?

 

„Magyarország jól működő határvédelmének szabadsága nem sérülhet az új intézmény létrehozásával” – reagált Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője érdeklődésünkre. Szerinte fontos, hogy legyen az EU-ban egy olyan határőrizeti szerv, amely a határaikat megvédeni nem képes államoknak nyújt segítséget.

 

„A közös határvédelmi szerv feladata a határok tényleges megvédése, és nem a bevándorlás szervezése” – mondta Harrach, de zsoldosokról nem tett említést.

 

A téma kapcsán kerestük a Fideszt, az LMP-t és a Párbeszédet is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. 

 

FOTÓ: Frontex / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás