+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 17. hétfő, 19:45
Tudósok vizsgálták meg, miért hiszünk el hülyeségeket. És sokszor nem mi tehetünk róla.

Ha az emberek nehezen hiszik el, hogy a Föld kerek, vagy, hogy a klímaváltozásért alapvetően ők maguk is felelősek, az nem azért van, mert ostobák, vagy mert nem tudnak logikusan gondolkodni. Alapvetően ennél bonyolultabb a történet.

 

Tudósok vizsgálták meg nemrég a valóságba vetett hit nehézségeinek okait, és arra jutottak, hogy a közösség reakciói legalább annyira fontosak ebben a képletben, mint a logikus gondolkodás hiánya: ha egy tettre vagy mondatra folyamatosan pozitív vagy negatív reakciók érkeznek, akkor ez nagyban meghatározza azt a viszonyt, ahogyan valaki saját tettei vagy mondatai valóságtartalmát felméri.

 

Tulajdonképpen olyan ez, mint egy spirál: minél többet adnak igazat, annál inkább érzed, hogy igazad van, és fordítva.

 

„Minél inkább hiszi valaki, hogy tud valamit – még ha nem is tudja – annál kevésbé kíváncsi a témával kapcsolatos más aspektusokra, és annál nehezebben fogja felismerni, hogy mennyire korlátozott a tudása – mondja Luis Marti, a Berkeley-i California Egyetem munkatársa, a kutatócsapat egyik tagja.

 

A vizsgálatban több mint ötszázan vettek részt: különböző színeket mutattak nekik, és meg kellett mondják, hogy az a szín daxxy-e. (A szót direkt a kísérletre találták ki).  

 

A tesztben résztvevőknek fogalma sem volt róla, hogy mi az a daxxy, de folyamatosan visszajelzéseket kaptak a válaszukra. Ugyanakkor megkérdezték azt is tőlük, hogy mennyire biztosak abban, hogy a mutatott szín daxxy, vagy nem daxxy.

 

Ha megerősítést kapott a válaszuk, annál biztosabbak voltak benne, hogy az a szín daxxy.

 

A csapat azt mondja, hogy a tanulás is így működik: minél inkább azt hiszi valaki, hogy nincs különbség aközött, hogy valamit tud, és aközött, hogy tudhat, annál kevésbé hajlandó a dolog részleteibe menni.

 

Marti azt mondja: a módszer akkor is működött, ha a kísérletben részt vállalóknak tizenkilencszer azt mondták, hogy tévednek a színnel kapcsolatban, de az utolsó öt esetben azt, hogy igazuk van. Eszerint tulajdonképpen a legfrissebb, sorozatos megerősítések okozzák leginkább azt, hogy elhiszünk valamit, vagy sem.

 

És akkor gondoljunk bele, hogy ha valaki a médiából folyamatosan visszahallja a saját elképzelését, vagy valaki másét, annak milyen hatásai lehetnek.

 

Amennyiben például valaki azt hiszi, hogy az oltások jók, de folyamatosan azt harsogná a tévé, hogy ezek veszélyesek, sokkal könnyebben elhinné, minden józan esze ellenére. Na és akkor a „migránsokról” ne is beszéljünk!

 

Mi a tanulság? Körülbelül annyi, hogy jobb ezeket a dolgokat mindenféle szempontból megvizsgálni. Nem éppen egy új, de megbízható igazság ez.

 

FOTÓ: medium.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás