+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. szeptember 16. vasárnap, 10:30
Orbán ellen fordultak a sajátjai is Európában. Meg tudja-e még szerezni az Európai Néppártot? Vagy bevállalja inkább a szélsőjobb vezetését? Kikre, mennyi szavazatra számíthatna egy orbánista lista? Az Azonnali kiszámolta.

Orbán Viktorra szerdán saját pártcsaládjának java is nemet mondott. Kiderült, hogy nem sikerült az Európai Néppártot maga mögé állítania. Ha lenne benne önérzet, egy ilyen pofon után azonnal kilépne onnan – és átállna oda, ahova ideológiailag egyébként is való, és ahol régóta szeretettel várják: az európai szélsőjobboldalra.

 

Miért marad mégis a Fidesz?

 

A hivatalos magyarázat valami olyasmiről szól, hogy a Fidesz a Néppártot belülről akarja megszerezni, uralni. Ennek kudarca azonban most szerdán megmutatkozott.

 

A májusi európai parlamenti választásokon pedig ugyan vélhetően csökkeni fog a Néppárt ereje, de belső erőviszonyai aligha.

 

A Fidesz mellett szavazó, most kisebbségben maradt néppárti képviselők május után is csak egy jelentéktelen részét teszik majd ki a konzervatív pártcsaládnak.

 

A nyugat-európai konzervatívok – pár kivételtől eltekintve – egységesen szavaztak Orbán ellen, de még a közép-európaiak is megosztottak voltak: a lengyel és cseh konzervatívok szintén egységesen, míg a szlovén, román és cseh kereszténydemokraták részben nemet mondtak Orbánra. Ez az arány május után se fog változni,

 

azaz Orbánnak semmi esélye arra, hogy május után a Néppárt vezetéjővé váljék.

 

Ahol vezetővé válhatna, az mára csak a szélsőjobboldal. Matteo Salvini, Heinz-Christian Strache vagy Geert Wilders többször is elmondták, hogy Orbánnal vágnának neki a választásoknak. Salvini olasz belügyminiszter most Bécsben már arról delirált, hogy Orbánnal közösen fogja május után irányítani Európát.

 

A Fidesz azonban nagyon jó hatalomtechnikus párt, saját érdekeit mindig pontosan felismeri. Hogy Orbánék nem hagyták azonnal szerdán faképnél a Néppártot – pedig milyen szép szabadságharcos dramaturgia lett volna –, annak tudható be, hogy Orbánék jól ismerik a közvélemény-kutatásokat:

 

Európában egy orbánista szélsőjobboldal legfeljebb a szavazatok negyedét, talán harmadát tudná megszerezni.

 

Egy ilyen frakció az Európai Parlament negyedik, esetleg harmadik legerősebb csoportja ugyan lehetne – de senki se lenne hajlandó együttműködni velük. Orbán egy izolált, megvetett szemétdombon lehetne kiskakas.

 

Az Orbán-Salvini Lista esélyei

 

Nézzük ugyanis, hogy egy esetleges Orbán-Salvini Lista – amelyet amúgy én is szorgalmaztam már itt az Azonnalin a tisztánlátás végett –, kikre számíthatna, hol, melyik országban mennyi támogatóra találna! Orbán felé nagyon nagyvonalúan fogok számolni, azaz a lehető legszélesebb orbánista összefogást veszem figyelembe.

 

Ma az Európai Unióban egy orbánista lista összesen öt tagállamban tudná az első helyet megszerezni:

 

a 73 képviselőt küldő olaszoknál (Lega: 35 százalék); az 51 képviselőt küldő lengyeleknél (PiS: 46 százalék); a 21 képviselőt küldő magyaroknál (Fidesz: 53 százalék); a 21 képviselőt küldő belgáknál (N-VA és Vlaams Belang közösen 38 százalék) és a nyolc képviselőt küldő szlovénoknál (SDS: 25 százalék).

 

Az orbánizmus jelenléte még az alábbi tagállamokban erősebb, bár már csak a harmadik, negyedik helyre lenne legfeljebb esélyük: Ausztria (Szabadságpárt: 25 százalék); Franciaország (Le Pen: 21 százalék); Hollandia (Szabadság Pártja és Demokráciáért Fórum együtt: 18 százalék); Svédország (Svéddemokraták: 17 százalék); Németország (AfD: 13 százalék); Dánia (Néppárt: 18 százalék); Szlovákia (Mi Szlovákiánk Néppárt: 11 százalék); Csehország (Polgári Demokraták: 11 százalék) és Finnország (Igaz Finnek: 9 százalék).

 

Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson, Romániában, Észtországban, Máltán és Luxemburgban eleve nincs olyan párt, amely orbánistának lenne tekinthető.

 

A többi tagállamban pedig az orbánista pártok pár százalékkal vannak csak jelen a politikai porondon.

 

Ezen számok alapján egyértelmű, hogy gyakorlatilag csak Olaszország, Lengyelország és Franciaország azon országok, ahonnan relatíve sok mandátummal tudna egy orbánista lista számolni; az összes többi esetben eleve kisebb országokról van szó (Magyarország, Belgium, Ausztria, Szlovénia), vagy pedig eleve a helyi orbánista párt támogatottsága nem jelentős. Mindez összességében legfeljebb az európai polgárok negyedét, esetleg harmadát tudná lefedni – ennek megfelelően az EP-ben se tudna elsőséghez jutni.

 

Orbán és Salvini tehát nem fogja tudni kormányozni Európát. Szerda után pedig az is eldőlt, hogy Orbán az Európai Néppártot se tudja már megszerezni.

 

Orbán mégsem akar kilépni a Néppártból, mert még most is inkább megéri neki a legnagyobb frakción belül páriának lennie, mint egy eleve pária-frakcióban kakaskodnia.

 

Persze nem ez volt a Fidesz nagy terve. Orbán most kissé elszámolta magát – Meszerics Tamásnak igaza van, hogy a magyar miniszterelnök most már nem is B- vagy C-, hanem valahol a D-tervénél jár.

 

Ami egy kis, nyelvileg és kulturálisan is izolált, szegény országban többséghez juthat, mármint az illiberális demokrácia, Európa egészében ma veszélyes kisebbség legfeljebb. Figyelni kell rá, de nem szabad túlbecsülni.

 

A pártok népszerűségét a Europe Elects által közölt adatokból vettem.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás