+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. szeptember 16. vasárnap, 09:49
Az orosz ortodox egyháznak nem tetszik, hogy a konstantinápolyi pátriárka nyitottnak mutatkozik az ukránok elszakadására.

Megszüntette diplomáciai kapcsolatait az orosz ortodox egyház az Isztambulban székelő konstantinápolyi ortodox egyházzal, mivel attól tarnak, hogy a helyi pátriárka, I. Bertalan áldását fogja adni az ukránok egyházalapítására – írja a török sajtó

 

Ukrajna a kánonjog szerint az orosz ortodox egyház fennhatósága alá tartozik, de a Krím-félsziget elcsatolása, és az ország keleti részében folyó konfliktus miatt megromlott a viszony a helyi vallási vezetők és a moszkvai pátriárka között.

 

Az ukránok éppen ezért igyekeznek elszakadni Moszkvától, és saját egyházat akarnak alapítani.

 

Ehhez nagy segítséget jelentene, ha a spirituálisan az ortodox egyházak legkiemelkedőbb vezetőjének tartott konstantinápolyi pátriárka is áldását adná.

 

Az 1054-ben történt nagy egyházszakadást követően az ortodoxok „második Rómaként” tekintettek Konstantinápolyra, majd a város törökök általi bevétele után Moszkva vált a „harmadik Rómává”,

 

de Konstantinápoly szimbolikus elsősége ezt követően sem kérődjeleződött meg.

 

I. Bertalan várhatóan rövid időn belül döntést fog hozni, Moszkvát azonban már az is felingerelte, hogy a pátriárka elküldte megbízottjait Ukrajnába, hogy vizsgálják meg az ottani helyzetet. Meglátásuk szerint I. Bertalan ezzel beavatkozott az autokefál (azaz lényegében Konstantinápolytól független) orosz ortodox egyház belügyeibe.

 

Jelenleg még nem világos, hogy a kapcsolatok megszakításával I. Bertalanra akarnak nyomást gyakorolni, vagy a közelgő – számukra nézve negatív – döntésre adtak egy megelőző választ. Egy esetleges skizma tovább csökkentené Moszkva ukrajnai befolyását.

 

Az orosz ortodox egyház hagyományosan aktívan segíti az orosz külpolitikai törekvéseket. A vallási kapcsolatokon keresztül gyakran igyekeznek befolyásolni a tőlük független ortodox egyházakat. Romániában például a konzervatív értékek védelme kapcsán próbálnak Nyugat-ellenes hangulatot kelteni.

 

FOTÓ: Twitter/ EU Today

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás