+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. szeptember 16. vasárnap, 09:49
Az orosz ortodox egyháznak nem tetszik, hogy a konstantinápolyi pátriárka nyitottnak mutatkozik az ukránok elszakadására.

Megszüntette diplomáciai kapcsolatait az orosz ortodox egyház az Isztambulban székelő konstantinápolyi ortodox egyházzal, mivel attól tarnak, hogy a helyi pátriárka, I. Bertalan áldását fogja adni az ukránok egyházalapítására – írja a török sajtó

 

Ukrajna a kánonjog szerint az orosz ortodox egyház fennhatósága alá tartozik, de a Krím-félsziget elcsatolása, és az ország keleti részében folyó konfliktus miatt megromlott a viszony a helyi vallási vezetők és a moszkvai pátriárka között.

 

Az ukránok éppen ezért igyekeznek elszakadni Moszkvától, és saját egyházat akarnak alapítani.

 

Ehhez nagy segítséget jelentene, ha a spirituálisan az ortodox egyházak legkiemelkedőbb vezetőjének tartott konstantinápolyi pátriárka is áldását adná.

 

Az 1054-ben történt nagy egyházszakadást követően az ortodoxok „második Rómaként” tekintettek Konstantinápolyra, majd a város törökök általi bevétele után Moszkva vált a „harmadik Rómává”,

 

de Konstantinápoly szimbolikus elsősége ezt követően sem kérődjeleződött meg.

 

I. Bertalan várhatóan rövid időn belül döntést fog hozni, Moszkvát azonban már az is felingerelte, hogy a pátriárka elküldte megbízottjait Ukrajnába, hogy vizsgálják meg az ottani helyzetet. Meglátásuk szerint I. Bertalan ezzel beavatkozott az autokefál (azaz lényegében Konstantinápolytól független) orosz ortodox egyház belügyeibe.

 

Jelenleg még nem világos, hogy a kapcsolatok megszakításával I. Bertalanra akarnak nyomást gyakorolni, vagy a közelgő – számukra nézve negatív – döntésre adtak egy megelőző választ. Egy esetleges skizma tovább csökkentené Moszkva ukrajnai befolyását.

 

Az orosz ortodox egyház hagyományosan aktívan segíti az orosz külpolitikai törekvéseket. A vallási kapcsolatokon keresztül gyakran igyekeznek befolyásolni a tőlük független ortodox egyházakat. Romániában például a konzervatív értékek védelme kapcsán próbálnak Nyugat-ellenes hangulatot kelteni.

 

FOTÓ: Twitter/ EU Today

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás