+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. szeptember 12. szerda, 07:10
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a menekültválság megmutatta, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem a nemzetállami visszarendeződésben hisz. Ennek pedig az lehet a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

Saját megfogalmazása szerint optimistán állhat az Európai Parlament közössége előtt kedd délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, aki Európa jövőjéről érkezett beszélni Strasbourgba. Nem ő az első: az Európai Parlament sorra kéri fel a tagállamok kormányfőit, mondják el, hogyan látják a kontinens jövőjét. Áprilisban Emmanuel Macron francia elnököt hallgatták itt meg, az Azonnali akkor is tudósított az EP-ből.

 

Ciprasz EP-beli beszédét a görögországi válsághelyzet felidézésével kezdte, amelyet értékelése szerint mára sikerült megoldani. Ciprasz szerint a válság időszakában is sikerült olyan szociális kezdeményezéseket elindítani, amelyek nem hagyták cserben a görög állampolgárokat. Tíz százalékkal csökkent a munkanélküliség és idén végre gazdasági növekedés is van – sorolta eredményeit.

 

Mindezeket ráadásul úgy kellett megcsinálni, hogy közben kitört a menekültválság.

 

„Miközben Európában eluralkodott a rasszizmus, Görögország a súlyos terhek alatt is megőrizte a szolidaritását, nem falakat emelt, mint egyes országok, hanem befogadta a menekülteket” –hangsúlyozta a görög kormányfő.

 

Ciprasz külpolitikai eredményeiről is beszélt: utalt a Macedónia névváltozásával kapcsolatos görög-macedón megegyezésre, valamint elmondta, hogy Törökországgal továbbra is tárgyalnak a több évtizedes ciprusi patthelyzet békés rendezéséről.

 

Ciprasz szerint az olyan ügyek, mint a menekültválság, strukturális válságot okozhatnak az európai projektben. Az EU kudarca ezekben a kérdésekben a sovinizmus győzelméhez vezetne, és a nacionalizmus fellendülését eredményezné.

 

A görög pénzügyi válságra rátromfoló menekültválság rámutatott arra, hogy sok tagállam nem az EU alapértékeiben, hanem az elzárkózásban és a nemzetállami visszarendeződésben hisz: ennek pedig az a veszélye, hogy Európa visszazuhan oda, ahol hetven éve, a fasizmus idején volt.

 

„Sokáig azt hitték, hogy a Sziriza volt veszélyes Európa jövőjére. Mára bebizonyosodott, hogy nem mi vagyunk veszélyesek, hanem az ellentétes oldalon állók!” – folytatta a görög miniszterelnök,

 

aki mind a szélsőjobboldaltól, mind a neoliberálisoktól félti Európa jövőjét. Helyettük a demokráciát, igazságosságot, átláthatóságot kellene szerinte „merész reformok” által felerősíteni. „A neoliberalizmust és a szélsőjobbos populizmust egyaránt le kell győzni, minden progresszív demokratikus erőre felelősséget ró, hogy szolidárisan kiálljunk másokért és ne hagyjuk Európát visszamenni a sötét múltjába” – zárta beszédét a görög miniszterelnök.

 

 

Milyen reakciók érkeztek a beszédre az EP-frakcióktól?

 

Az EU jövőjéről felszólaló kormányfők beszédeire rendre reagálnak az egyes EP-frakciók prominensei is. Elsőként Esteban Gonzales Pons, a Fideszt, az RMDSZ-t és a felvidéki MKP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese szólalt fel, aki felelevenítette, hogy sokszor hallották annak idején az Európa-ellenesek cinikus nevetését Görögországgal kapcsolatban, akik azt jósolták, hogy az ország tönkremegy a Sziriza alatt. De Európa a görögök mellett állt akkor, amikor a pénzintézetek elzárták a csapot, és nacionalista politikai erők szét akarták zilálni az országot.

 

A jobboldali Pons-tól különösen erős volt a mondat, miszerint a görög baloldali kormány által bevezetett reformok az európai szolidaritás bizonyítékai.

 

Erre rögtön replikázott Udo Bullmann, az MSZP-t és a DK-t is magában foglaló Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője is, aki elmondta, hogy ha valaki nem volt szolidáris a görögökkel, akkor pont az Európai Néppárt volt. Bullmann Európa jövőjéről főleg a migráció kontextusában beszélt, azt mondta, olyan közös mestertervre volna szükség, amely a Földközi-tenger térségének országait segítene, és ehhez szükség lenne az Európai Bizottság támogatására is.

 

„Rá kell kényszeríteni egyes dél-európai vezetőket, hogy közösen és összefogásban gondolkodjanak, és amennyiben ön, Ciprasz miniszterelnök úr, ebben szerepet kíván vállalni, szívesen látjuk” – mondta a német szociáldemokrata.

 

A torykat és a lengyel PiS-t tömörítő, magyar taggal nem rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport nevében Natis Marias elnökségi tag reagált Ciprasz szavaira. Elmondta, őt a görög politikus Antonisz Szamaraszra emlékezteti, hiszen

 

az országot 2012-2015 között vezető jobboldali exminiszterelnök is azt mondta, hogy megoldódtak a gondok Görögországban, miközben pont egy még súlyosabb válságot idézett elő.

 

Az ECR-frakció politikusa úgy véli, Ciprasz egy fölégetetett Görögországot hagy majd maga után: többmillió a szegény, százezrek vándoroltak el, nagy a munkanélküliség, csökken a nyugdíjak reálértéke, sokan éhbérért dolgoznak, a köztulajdont pedig fillérekért sajátítják ki ilyen-olyan érdekcsoportok.

 

Gabrielle Zimmer a szintén magyar tag nélküli Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal német elnöke elmondta, hogy nagy siker a harmadik memorandum teljesítése Görögországban, de ez nem a szolidaritás dokumentuma volt, hanem egy hatalmas teher.

 

Most a görögök végre visszatérhetnek a humanitárius kezdeményezések útjára – fűzte hozzá.

 

A Die Linke politikusa szerint soha többé nem történhet meg, hogy az EU-ban hagyják, hogy az egyik tagállamra ne vonatkozzanak ugyanolyan jogok, mint a többire, ugyanis Görögországban a válság időszakában felfüggesztették a Szociális Chartát, és ezzel gyakorlatilag az emberi jogok sérülhettek az EU égisze alatt.

 

FOTÓK: Genevieve Engel / EP-sajtószolgálat

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás