Most akkor mennyi tanár hiányzik?

Van pedagógushiány, csak azt nem tudjuk, hogy mekkora. Kinek hihetünk a kérdésben? A Klebelsberg Központnak? A szakszervezeteknek? Az újságíróknak?

Egymásnak ellentmondó információk látnak napvilágot arról, hogy a 2018/19-es tanév kezdetén hány tanár hiányzik a közoktatásból. A 24.hu a Közigálláson meghirdetett állások alapján pár napja még hétszáz fős pedagógushiányról beszélt. Ez a szám szeptember ötödikére már háromszázra csökkent.

A másik véglet az Indexen látott napvilágot: a portál a Klebelsberg Központ (KK) augusztus végi adataira hivatkozva 4325 betöltetlen állásról írt. Az iskolafenntartó szerint ez valótlan állítás: a szerintük „vélhetően kifejezetten álhírterjesztésre közölt adatok” nem a KK adatai. Ezzel szemben a KK szerint a százhetvenezer főt számláló pedagóguslétszám legfeljebb egy-két százaléka betöltetlen, ami még így is 1700-3400 fős létszámhiányt jelent.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Azonnalinak augusztus végén 2500-3500 fős tanárhiányról beszélt, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is több ezer főre becsülte az oktatási rendszerből hiányzó pedagógusok számát.

Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok

A számháborút látva egy dologban lehetünk biztosak: a kérdés nem az, hogy van-e pedagógushiány, hanem hogy mekkora – mondta el az Azonnalinak Radó Péter. Az oktatáskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy

A Klebelsberg Központ statisztikái például nem tartalmazzák az egyéni fejlesztést végző szakemberek állásait, sőt, a hiányzó álláshelyek egy jó részét maga a KK tünteti el. Ha ugyanis egy, a rendszerből kieső pedagógus álláshelyét megszüntetik, más tanár számára sem hirdetik meg a távozó kollega munkáját, ez pedig nem jelenik meg a statisztikában. Ennek oka a finanszírozott álláshelyek számításában keresendő, ami egységesített standard alapján történik, miközben az iskolaszerkezet brutálisan szétaprózott, és rengeteg a kicsi iskola – fejtegette a szakértő.

Egy példán keresztül megvilágítva: ha három párhuzamos osztály fut egy évfolyamon, az iskola képes fizikatanárokat alkalmazni, mert fel tudja tölteni a magas kötelező óraszámukat, aminek el kell érnie a huszonkét órát. Ha azonban a három helyett csak egy osztállyal számolunk, ami kisebb településeken könnyen előfordulhat, a fizikatanár óraszámát nem lehet feltölteni, ezért más munkát is végeznie kell a fizetéséért.

Ez egy klasszikus mérethatékonysági probléma. Az álláshelyek standardizált szabályozása viszont ezt már nem engedi meg. Tehát ha a fizikatanár nyugdíjba megy, akkor a KK a kisebb tanintézményekben nem engedélyezi új fizikatanár felvételét, az igazgató pedig kénytelen beállítani mondjuk egy magyartanárt fizikát tanítani.

mert a vetítés alapja az elismert standard munkaóra-szükséglet – magyarázta Radó.

Hitelt érdemlő adatok hiányában ködszurkálás folyik

Kormányzati oldalról az egyik jellemző érv, amit Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is hangoztatott, hogy a pedagógusok jellemzően nyáron váltanak állást, nem pedig a tanév közepén. Azaz ilyenkor tapasztalható a legnagyobb mozgás a tanári állások piacán, ilyenkor hirdetik meg az iskolák a legtöbb pozíciót, így természetes, hogy ebben az időszakban megugrik a betöltetlen helyek száma. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ augusztus 6-tól hivatalba lépett elnöke pedig megerősítette: ahogy eddig, úgy a tankerületek idén is meg fogják oldani a problémákat, és mindenhol biztosított lesz a szakos ellátottság. 

„Az biztos, hogy tanév végén és még a következő tanév elején is mozgás van a pedagógusok körében, felmondanak, elküldik őket, másik iskolában folytatják a munkát. Az viszont, ami most történik, nekem azt sugallja, hogy nem lehet senkinek semmilyen pontos adata.” Ezt már Nahalka István oktatáskutató válaszolta az Azonnalinak.

„Addig – tudtommal –  országos összesítés nincs. Az egyes tankerületek látják, hogy a saját intézményeikben mi a helyzet most szeptember elején, de abban sem vagyok biztos, hogy az adatok tekintetében a tankerületek naprakészek.”

Az Azonnali felvetésére, hogy a Közigálláson meghirdetett pedagógusállások számának hihetünk-e, az oktatáskutató azt válaszolta:

Decemberig tehát nem tehetnek mást sem az újságírók, sem a pedagógus szakszervezetek, és még a Klebelsberg Központ sem, minthogy tippelget, mekkora is lehet valójában a tanárhiány.

NYITÓKÉP: Budapesti Babits Mihály Gimnázium képgalériája