Navracsics: A demokrácia művelt emberek nélkül halott

Navracsics Tibor szerint az emberek túl sokat várnak az oktatási rendszerektől, miközben a szülők gyakran nem végzik rendesen a feladatukat. Az uniós biztos szerint a demokrácia művelt embereket igényel, az ideális Európát pedig a „határok nélküli Európa” kifejezés jellemzi legjobban. A magyar EU-biztos Bécsben beszélgetett Juliane Bogner-Strauß osztrák miniszterrel.

Hétfőn este csordultig megtelt a bécsi Európai Unió házának nagyterme, ahol Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, illetve az osztrák nő-, család- és ifjúsági miniszter, Juliane Bogner-Strauß beszélgetett az EU oktatáspolitikájáról és ifjúsági ügyeiől. 2018 második félévében Ausztria látja el az EU soros elnökségét, ezért mostanában gyakoriak az uniós vezetők látogatásai a császárvárosban.

Akik részt vesznek az Erasmusban, európainak érzik magukat

Mire jó az Erasmus-program? „Minden adat azt mutatja, hogy azok, akik részt vesznek az Erasmusban, európainak érzik magukat. A programban való részvétel arra tanít meg, hogy az európai identitás nem ellentétes más identitással, állampolgársággal. Az erős európai identitás valójában az európai identitások gazdagságának egyfajta kifejeződése” – mondta Navracsics Tibor. 

Jó lenne az Erasmust kiterjeszteni a fiatalabb korosztályokra is, viszont a tagállami oktatási rendszerek sokszínűsége miatt ez egyelőre nem lehetséges. Ezt ellensúlyozva dolgoznak az Európai Oktatási Terület (European Education Area) létrehozásán, mely közelebb hozná az egyes országok struktúráit. Ennek részeként például az egyes tagországok a jövőben kölcsönösen elismernék egymás érettségi bizonyítványait. 2025-re szeretnék elérni a nemzeti közoktatási rendszerek közötti együttműködést, amellyel az egyetemeken már megszokott bolognai rendszerhez hasonlóan lenne átjárható az európai közoktatás.

A két politikust arról is megkérdezték, hogy miért nem sikerült a már futó projekteket kiterjeszteni, az elért sikereket megtöbbszörözni, és még több emberhez eljuttatni a programokat? Példaként felhozva egy osztrák programot, mely politikai neveléssel kapcsolatos, Bogner-Strauß azzal védekezett, hogy ha a szülőknek nincs politikai érdeklődésük, akkor a gyereket sem nagyon lehet erre rávenni az iskolában.

Navracsics szerint túl sokat várunk az oktatási rendszerektől

„Azt várjuk a tanároktól, hogy neveljenek művelt, jó és felelősségteljes állampolgárokat a gyermekeinkből. De tradicionálisan a személyiségfejlődésért mindig is a családok voltak a felelősek.

Mostanában a szociális készségek minél jobb elsajátítására próbáljuk tanítani a fiatalokat: a csapatmunkára, az egyetértés elérésére, egy közösség tagjának lenni. Ezek alapvetően a család természetes produktumai lennének. A legjobb módja, hogy egy fiatalember munkaképessé váljon az, ha egy egészséges család egészséges tagja. És ez igaz a politikai oktatásra is. Ha a családok válságban vannak, akkor az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni ezt” – mondta a biztos.

A kérdező ezzel vitatkozva megjegyezte, hogy a tanárok tudnak cselekedni, ha van megfelelő eszköz a kezükben. Nem várhatjuk el a szülöktől, hogy megtanítsák annak az Uniónak a működését, amit ők is alig értenek és ismernek. Ezért fontos, hogy az iskola segítsen nekik ebben. Egy fiatal osztrák aktivista panaszolta el, hogy míg sok ifjúsági kerekasztalnál kapnak szóbeli támogatást a politikusoktól, sokszor mégsem követi ezt semmilyen kézzelfogható cselekedet. Mit kéne tenni ahhoz, hogy a fiatalok hangja jobban hallható legyen a politikában?

A demokráciához művelt emberek kellenek

Az osztrák miniszterasszony kiemelte, hogy ő mindent megtesz azért, hogy az ifjúság hangja elérjen a nagypolitikába. Nemrég részt vett egy konferencián, ahol meghallgatta a fiatalok véleményét, és fontosnak tartja, hogy figyeljük az ifjúság felöl érkező véleményeket és kérdéseket. A magyar EU-biztos azzal kezdte, hogy a mai politikának egy nagy félreértése, hogy „szépeket kell mondani”. Szerinte a politika ott kezdődik, hogy a szép szavakat át tudjuk ültetni szép tettekké.

Majd a kérdező felé fordulva folytatta: „Sajnos a hatalmat nem adják, hanem meg kell szerezni. Szóval ne arra várjon, hogy tőlünk szerezzen hatalmat, vagy én adjak egy kicsit a zsebemből! Ez nem lenne túl hasznos. Fel kell építenie hálózatokat és csatornákat a döntéshozók befolyásolására, nyomást kell gyakorolnia rájuk és használnia kell a képviseleti demokrácia minden lehetőségét, hogy elérje a célját! Fontos, hogy cselekvő állampolgár legyen.

A beszélgetés végén résztvevők választottak egy szót, ami a legjobban jellemzi az általuk elképzelt ideális Európát.

Zárásként Navracsics elmondta, hogy szerinte „kritikus időket élünk, de ahogy mondani szokták minden válság nem csak veszélyt, hanem egyben lehetőséget is hordoz”. Szerinte ha folytatni tudjuk az európai integrációt és erősíteni tudjuk az európai közösséget, akkor mire a mai ifjak kerülnek döntési pozíciókba, Európa egy nagyon sikeres és boldog kontinens lehet.

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali