Diákok egy csoportja szeretné megreformálni a Corvinust

A Budapesti Corvinus Egyetem nem nyújt versenyképes oktatást a közgazdaságtan és az üzleti élet területén – ezt állítja a nemrégiben alakult Diákok egy megújult Corvinusért Facebook-csoport. A tagok a képzéssel kapcsolatos igényeiket hat pontba foglalták, amelyeket szeretnének az egyetemmel és a kormányzattal is megvitatni. Az Azonnali utánajárt, hogyan bírná rá a csoport az egyetemet és a kormányt arra, hogy szóba álljanak velük.

A Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) meg kell újítani – állítja a Diákok egy megújult Corvinusért Facebook-oldal. A pár hete létrejött kezdeményezés az egyetemektől független elitképző intézmény, a Mathias Corvinus Collegium nyári táborából indult, ahol a résztvevők – egyetemisták és középiskolások vegyesen – először egy kerekasztal-beszélgetés, majd egy workshop keretében fogalmazták meg igényeiket.

Ennek érdekében fogalmazták meg az alábbi hat pontot, aminek kifejtését későbbre ígérték:

1. Világszínvonalú üzleti képzésért ne kelljen külföldre menni!

2. Lehessen Magyarországon olyan üzleti diplomát szerezni, amit minimum a régió legjobbjaként ismernek és elismernek külföldön is!

3. A Corvinus működjön nyugati mintára, és legyen az államtól szabadabb! Az egyetem dönthessen minél több dologban önállóan!

4. Méltó fizetést az oktatóknak! Piaci béreket a Corvinus tanárainak, hogy tényleg az üzleti élet legjobbjai tanítsák a generációt!

5. Legyen mélyebb kapcsolat a Corvinus és a munkaerőpiac között! A legfontosabb cégek, munkaadók is vállaljanak szerepet az egyetem életében!

6. Legyen konstruktív párbeszéd az egyetem és az állam, valamint az egyetem vezetése és a diákság között!

De hogyan akarják ezt elérni?

Az Azonnali kíváncsi volt, hogy a kezdeményezők hogyan kívánják a gyakorlatban megvalósítani programjukat. Ennek érdekében kerestük meg Sajti Konor egyetemistát, a Diákok egy megújult Corvinusért csoport egyik szervezőjét, akinek elmondása szerint céljuk egyelőre az, hogy felismerjék és felismertessék a problémákat az illetékesekkel. Azt, hogy ezt pontosan hogyan kívánják elérni, és hogyan szeretnék rábírni az egyetemet és a kormányt arra, hogy foglalkozzanak velük, nem tudta megmondani.

Azt viszont a fiatal egyetemista is hangsúlyozta – összhangban a csoport hatodik pontjával –, hogy építő jellegű párbeszédet szeretnének látni az egyetem és az állam, illetve az egyetem vezetése és a diákok között. Így

Sajti Konor szerint az egyeztetésre az egyetem is nyitott, habár erről hivatalos megerősítést még nem kaptak.

Az Azonnali azon felvetésére, hogy többek között pont a hallgatóság és az egyetem közötti kommunikáció ellátására választják meg az egyetmisták a hallgatói önkormányzatokat (HÖK), Sajti Konor elmondta:

Pongrácz Bálint, a BCE alumnusa a kezdeményezés kapcsán arról írt, hogy „az innováció és a hatékonyság legnagyobb gátja, ha az egyetemnek minden lépését egyeztetni és engedélyeztetni kell az állammal vagy más állami intézménnyel.” Ezért szerinte a legfontosabb az egyetemek önállóságának növelése. Az Azonnali felvetésére, hogy a jelenlegi politikai kurzus éppen csökkenteni igyekszik a különböző társadalmi intézmények autonómiáját, Sajti Konor kifejtette:

Márpedig, ha a csoport a corvinusos tanárok fizetésemelését akarja kiharcolni, muszáj lesz a kormányt is tárgyalóasztalhoz ültetnie. Ugyanis a Corvinus állami egyetem, a bérezés így értelemszerűen a kormányon, illetve a parlamenti többségen múlik.

Mindenesetre Sajti Konor elmondta: „Nem tudom, hogyan fognak zajlani az egyeztetések a kormányzattal, de ha eljutunk odáig, az egyetem beleegyezésével fogunk tárgyalóasztalhoz ülni.”

NYITÓKÉP: A Corvinus aulájából négy éve eltávolított Marx-szobor / Wikipedia