Kibékülnének végre a szerbek és a koszovóiak

Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.

Tíz évvel Koszovó függetlenségének kikiáltását követően a szerb vezetés nyitottnak látszik elfogadni a történelmi és kulturális szempontból kiemelt szerepet betöltő egykori tartomány elvesztését – írja a Balkan Insight. 

az albánokról és a szerbekről egy hétvégi panelbeszélgetésen a kétoldalú kapcsolatok rendezését meggátoló konfliktusra utalva. 

A nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián a szerb elnökkel együtt koszovói kollégája, Hashim Thaçi is felszólalt a rendezés érdekében, ami már önmagában is fontos jelzésnek számít a véres szembenállás történetét ismerve. Thaçi úgy látja, hogy itt az ideje, hogy új történelmet csináljanak, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás kapcsán korlátozott lehetőségeik vannak.

Vučić idén nyáron beszélt először a nagyközönség előtt arról a tervről, mely szerint  Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina albán többségű dél-szerbiai falvakért cserébe átengedné az észak-koszovói, javarészt szerbek lakta területeket.

Precedenst teremthet

Az európai vezetők közül sokan attól tartanak, hogy

Ez pedig azzal fenyegetne, hogy két évtized után újra lángba borulhatna a Balkán. 

A félelem nem alaptalan, hiszen a térség hétköznapjait a mai napig meghatározzák az etnikai szembenállások. Különösen aggasztó a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság helyzete, melyet az autonóm entitás vezetője, Milard Dodik évek óta függetleníteni akar a szarajevói vezetéstől. 

Az októberben esedékes választások előtt a területcserés szerb-koszovói megegyezés kérdése könnyen tematizálhatja a boszniai belpolitikát, hívta fel a figyelmet Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az Azonnali kérdésére. A másik potenciális gócpontnak tekintetett Macedónia kapcsán úgy látja, hogy a helyi albánok jelenleg inkább az országon belül akarják javítani pozíciójukat.

A vészharangokat azonban még korántsem érdemes előre kongatni, hiszen igencsak kérdéses, hogy a koszovói és a szerbiai közvélemény elfogadná-e a tervezett megállapodásban foglalt határkiigazítást, véli a szakértő.

Nem ilyen lovat akartak

Európai szempontból az az elsődleges, hogy az esetleges kiegyezés ne járjon majd a szeparatisták megerősödésével – nyilatkozta az alpbachi fórumon szintén résztvevő Johannes Hahn. Az Európai Bizottság bővítésért felelős osztrák biztosa igyekezett leszögezni, hogy a nemzetközi közösségnek garanciákra van szüksége e tekintetben.

– mutatott rá Orosz Anna az Azonnalinak. Emlékeztetett, hogy a németek hatátozottan elzárkóznak az esetleges területcseréktől, míg az amerikaiak – a kezdeti elutasítás ellenére – nyitottnak mutatkoznak egy ilyen megállapodásra is, amennyiben az a két fél közös megegyezésén alapszik.

A nyitott kérdésekre akár heteken belül válasz születhet. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi szeptember 7-én fognak találkozni Brüsszelben, ahol az európai vezetőkkel is ismertethetik álláspontjukat. A tervek szerint a szerb elnök két nappal később Koszovóba fog utazni, ahol nyilvánosságra hozza a a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket és utasításokat.

FOTÓ: Instagram / Nemanja Pikulic