Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.
Tíz évvel Koszovó függetlenségének kikiáltását követően a szerb vezetés nyitottnak látszik elfogadni a történelmi és kulturális szempontból kiemelt szerepet betöltő egykori tartomány elvesztését – írja a Balkan Insight.
az albánokról és a szerbekről egy hétvégi panelbeszélgetésen a kétoldalú kapcsolatok rendezését meggátoló konfliktusra utalva.
A nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián a szerb elnökkel együtt koszovói kollégája, Hashim Thaçi is felszólalt a rendezés érdekében, ami már önmagában is fontos jelzésnek számít a véres szembenállás történetét ismerve. Thaçi úgy látja, hogy itt az ideje, hogy új történelmet csináljanak, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás kapcsán korlátozott lehetőségeik vannak.
Vučić idén nyáron beszélt először a nagyközönség előtt arról a tervről, mely szerint Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina albán többségű dél-szerbiai falvakért cserébe átengedné az észak-koszovói, javarészt szerbek lakta területeket.
Precedenst teremthet
Az európai vezetők közül sokan attól tartanak, hogy
Ez pedig azzal fenyegetne, hogy két évtized után újra lángba borulhatna a Balkán.
A félelem nem alaptalan, hiszen a térség hétköznapjait a mai napig meghatározzák az etnikai szembenállások. Különösen aggasztó a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság helyzete, melyet az autonóm entitás vezetője, Milard Dodik évek óta függetleníteni akar a szarajevói vezetéstől.
Az októberben esedékes választások előtt a területcserés szerb-koszovói megegyezés kérdése könnyen tematizálhatja a boszniai belpolitikát, hívta fel a figyelmet Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az Azonnali kérdésére. A másik potenciális gócpontnak tekintetett Macedónia kapcsán úgy látja, hogy a helyi albánok jelenleg inkább az országon belül akarják javítani pozíciójukat.
A vészharangokat azonban még korántsem érdemes előre kongatni, hiszen igencsak kérdéses, hogy a koszovói és a szerbiai közvélemény elfogadná-e a tervezett megállapodásban foglalt határkiigazítást, véli a szakértő.
Nem ilyen lovat akartak
Európai szempontból az az elsődleges, hogy az esetleges kiegyezés ne járjon majd a szeparatisták megerősödésével – nyilatkozta az alpbachi fórumon szintén résztvevő Johannes Hahn. Az Európai Bizottság bővítésért felelős osztrák biztosa igyekezett leszögezni, hogy a nemzetközi közösségnek garanciákra van szüksége e tekintetben.
– mutatott rá Orosz Anna az Azonnalinak. Emlékeztetett, hogy a németek hatátozottan elzárkóznak az esetleges területcseréktől, míg az amerikaiak – a kezdeti elutasítás ellenére – nyitottnak mutatkoznak egy ilyen megállapodásra is, amennyiben az a két fél közös megegyezésén alapszik.
A nyitott kérdésekre akár heteken belül válasz születhet. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi szeptember 7-én fognak találkozni Brüsszelben, ahol az európai vezetőkkel is ismertethetik álláspontjukat. A tervek szerint a szerb elnök két nappal később Koszovóba fog utazni, ahol nyilvánosságra hozza a a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket és utasításokat.
FOTÓ: Instagram / Nemanja Pikulic
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.