+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2018. augusztus 27. hétfő, 18:08
Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.

Tíz évvel Koszovó függetlenségének kikiáltását követően a szerb vezetés nyitottnak látszik elfogadni a történelmi és kulturális szempontból kiemelt szerepet betöltő egykori tartomány elvesztését – írja a Balkan Insight

 

„Együtt kell élnünk, mi vagyunk a két legnagyobb nép a Balkánon. Ha mi nem oldjuk meg, akkor ki fogja?” – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő

 

az albánokról és a szerbekről egy hétvégi panelbeszélgetésen a kétoldalú kapcsolatok rendezését meggátoló konfliktusra utalva. 

 

A nyugat-ausztriai Alpbachban tartott konferencián a szerb elnökkel együtt koszovói kollégája, Hashim Thaçi is felszólalt a rendezés érdekében, ami már önmagában is fontos jelzésnek számít a véres szembenállás történetét ismerve. Thaçi úgy látja, hogy itt az ideje, hogy új történelmet csináljanak, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás kapcsán korlátozott lehetőségeik vannak.

 

Vučić idén nyáron beszélt először a nagyközönség előtt arról a tervről, mely szerint  Belgrád hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, ha Pristina albán többségű dél-szerbiai falvakért cserébe átengedné az észak-koszovói, javarészt szerbek lakta területeket.

 

Precedenst teremthet

 

Az európai vezetők közül sokan attól tartanak, hogy

 

a területcserén alapuló esetleges jövőbeli megállapodás dominó-effektust indíthat el, és a régió radikális szereplői zászlajukra tűzhetik a határok átrajzolását.

 

Ez pedig azzal fenyegetne, hogy két évtized után újra lángba borulhatna a Balkán. 

 

A félelem nem alaptalan, hiszen a térség hétköznapjait a mai napig meghatározzák az etnikai szembenállások. Különösen aggasztó a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság helyzete, melyet az autonóm entitás vezetője, Milard Dodik évek óta függetleníteni akar a szarajevói vezetéstől. 

 

Az októberben esedékes választások előtt a területcserés szerb-koszovói megegyezés kérdése könnyen tematizálhatja a boszniai belpolitikát, hívta fel a figyelmet Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója az Azonnali kérdésére. A másik potenciális gócpontnak tekintetett Macedónia kapcsán úgy látja, hogy a helyi albánok jelenleg inkább az országon belül akarják javítani pozíciójukat.

 

A vészharangokat azonban még korántsem érdemes előre kongatni, hiszen igencsak kérdéses, hogy a koszovói és a szerbiai közvélemény elfogadná-e a tervezett megállapodásban foglalt határkiigazítást, véli a szakértő.

 

Nem ilyen lovat akartak

 

Európai szempontból az az elsődleges, hogy az esetleges kiegyezés ne járjon majd a szeparatisták megerősödésével – nyilatkozta az alpbachi fórumon szintén résztvevő Johannes Hahn. Az Európai Bizottság bővítésért felelős osztrák biztosa igyekezett leszögezni, hogy a nemzetközi közösségnek garanciákra van szüksége e tekintetben.

 

A nyugati hatalmak nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az ő nyomásukra felélénkülő normalizációs folyamat nem várt fordulatot vett a határkorrekció felmerülésével

 

– mutatott rá Orosz Anna az Azonnalinak. Emlékeztetett, hogy a németek hatátozottan elzárkóznak az esetleges területcseréktől, míg az amerikaiak – a kezdeti elutasítás ellenére – nyitottnak mutatkoznak egy ilyen megállapodásra is, amennyiben az a két fél közös megegyezésén alapszik.

 

A nyitott kérdésekre akár heteken belül válasz születhet. Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi szeptember 7-én fognak találkozni Brüsszelben, ahol az európai vezetőkkel is ismertethetik álláspontjukat. A tervek szerint a szerb elnök két nappal később Koszovóba fog utazni, ahol nyilvánosságra hozza a a Koszovóval kapcsolatos szerb állami irányelveket és utasításokat.

 

FOTÓ: Instagram / Nemanja Pikulic

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás