+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. augusztus 25. szombat, 10:43
Nagy esély van arra, hogy német legyen az Európai Bizottság feje. Manfred Webert, Ursula von der Leyent és Peter Altmaiert pletykálják. Szerinted ki legyen Juncker utóda? Ez a hét kérdése az Azonnalin!
Kilenc hónap van már csak hátra a 2019-es EP-választásig, így egyre hangosabban pletykálnak arról a brüsszeli és strasbourgi folyosókon, ki lesz az Európai Bizottságot vezető Juncker utóda.

 

A német Handelsblatt napilap úgy tudja, Angela Merkel német kancellár úgy sakkozik, hogy végül mégse az Európai Központi Bank élére kerüljön német vezető, hanem inkább az Európai Bizottságéra. Már csak azért is, mert a Bizottság fontosabb, mint az EKB, hiszen a frankfurti központú intézményben a németek már csak gazdaságuk mérete miatt is óriási befolyással bírnak.

 

A Bizottságról ez viszont nem mondható el, még akkor sem, ha Juncker jobbkeze az a német Martin Selmayr, akit a Fidesz EP-delegációja úgy erősített meg tavasszal EB-főtitkári tisztségében, hogy retorikájában közben támadta őt. Elmar Brok, az Európai Parlament veterán CDU-s képviselője szintén kifejezte országa igényét az EB-elnöki pozícióra: szerinte

 

nyugodtan kijelenthető, hogy eljött a németek ideje, hiszen utoljára 1958 és 1967 között töltötte be német az Európai Bizottság elnökének posztját.

 

Három esélyesről szólnak a pletykák.

 

 

1. Peter Altmaier jelenlegi német gazdasági miniszter 

 

A kereszténydemokrata politikus Merkel kancellár egyik legfőbb bizalmasa. Mellette szól, hogy hosszú éveket töltött EU-bürokrataként Brüsszelben, és hogy több európai nyelvet is hibátlanul beszél.

 

 

2. Ursula von der Leyen német honvédelmi miniszter

 

Ha a Brüsszelben felnőtt politikusra esne a választás, ő lenne az első nő a Bizottság élén. Orvosi végzettsége van, és hét gyermek anyja – a fideszes heccsajtó felköthetné a gatyáját, ha személyében akarná támadni.

 

Von der Leyennek személy szerint is megérné, ha váltana: Merkelt megpuccsolnia esélytelen, a Bundeswehr pedig továbbra sem az a modern hadsereg, aminek látni szeretné. A Spiegel szerint von der Leyen EU-biztosnak se lenne rossz választás, ez viszont csak másodlagos opció lehetne, ha nem jön össze a németeknek, hogy bizottsági elnököt delegáljanak.

 

 

3. Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor frakcióvezetője

 

Már maga is nyilvánvalóvá tette: nem lenne ellenére, ha ő kapná meg a melót. Mellette szól, hogy a legnagyobb EP-frakció vezetőjeként évek óta ügyesen képes egyensúlyozni a szélsőjobboldal felé tolódó Fidesz és a liberális tagpártok között. Ellene meg, hogy CSU-s, nem pedig CDU-s.

 

Ahogy az is, hogy nincs kormányzati tapasztalata sem bajor, sem német, sem uniós szinten. Ezt persze akár előnynek is lehetne tekinteni, hiszen Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként indulna a 2019-es EP-választáson, így a jobboldali pártok győzelme esetén sosem látott demokratikus legitimációval bírna, ellentétben azokkal az EB-elnökökkel, akikről az egyes tagországok miniszterelnökei zárt ajtók mögött egyeztek meg. Egy bizottsági elnök kiválasztásánál márpedig fontos szempont, hogy legyen mögötte többség az EP-ben.

 

Most pedig tessék szavazni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás