+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. augusztus 25. szombat, 10:43
Nagy esély van arra, hogy német legyen az Európai Bizottság feje. Manfred Webert, Ursula von der Leyent és Peter Altmaiert pletykálják. Szerinted ki legyen Juncker utóda? Ez a hét kérdése az Azonnalin!
Kilenc hónap van már csak hátra a 2019-es EP-választásig, így egyre hangosabban pletykálnak arról a brüsszeli és strasbourgi folyosókon, ki lesz az Európai Bizottságot vezető Juncker utóda.

 

A német Handelsblatt napilap úgy tudja, Angela Merkel német kancellár úgy sakkozik, hogy végül mégse az Európai Központi Bank élére kerüljön német vezető, hanem inkább az Európai Bizottságéra. Már csak azért is, mert a Bizottság fontosabb, mint az EKB, hiszen a frankfurti központú intézményben a németek már csak gazdaságuk mérete miatt is óriási befolyással bírnak.

 

A Bizottságról ez viszont nem mondható el, még akkor sem, ha Juncker jobbkeze az a német Martin Selmayr, akit a Fidesz EP-delegációja úgy erősített meg tavasszal EB-főtitkári tisztségében, hogy retorikájában közben támadta őt. Elmar Brok, az Európai Parlament veterán CDU-s képviselője szintén kifejezte országa igényét az EB-elnöki pozícióra: szerinte

 

nyugodtan kijelenthető, hogy eljött a németek ideje, hiszen utoljára 1958 és 1967 között töltötte be német az Európai Bizottság elnökének posztját.

 

Három esélyesről szólnak a pletykák.

 

 

1. Peter Altmaier jelenlegi német gazdasági miniszter 

 

A kereszténydemokrata politikus Merkel kancellár egyik legfőbb bizalmasa. Mellette szól, hogy hosszú éveket töltött EU-bürokrataként Brüsszelben, és hogy több európai nyelvet is hibátlanul beszél.

 

 

2. Ursula von der Leyen német honvédelmi miniszter

 

Ha a Brüsszelben felnőtt politikusra esne a választás, ő lenne az első nő a Bizottság élén. Orvosi végzettsége van, és hét gyermek anyja – a fideszes heccsajtó felköthetné a gatyáját, ha személyében akarná támadni.

 

Von der Leyennek személy szerint is megérné, ha váltana: Merkelt megpuccsolnia esélytelen, a Bundeswehr pedig továbbra sem az a modern hadsereg, aminek látni szeretné. A Spiegel szerint von der Leyen EU-biztosnak se lenne rossz választás, ez viszont csak másodlagos opció lehetne, ha nem jön össze a németeknek, hogy bizottsági elnököt delegáljanak.

 

 

3. Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor frakcióvezetője

 

Már maga is nyilvánvalóvá tette: nem lenne ellenére, ha ő kapná meg a melót. Mellette szól, hogy a legnagyobb EP-frakció vezetőjeként évek óta ügyesen képes egyensúlyozni a szélsőjobboldal felé tolódó Fidesz és a liberális tagpártok között. Ellene meg, hogy CSU-s, nem pedig CDU-s.

 

Ahogy az is, hogy nincs kormányzati tapasztalata sem bajor, sem német, sem uniós szinten. Ezt persze akár előnynek is lehetne tekinteni, hiszen Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként indulna a 2019-es EP-választáson, így a jobboldali pártok győzelme esetén sosem látott demokratikus legitimációval bírna, ellentétben azokkal az EB-elnökökkel, akikről az egyes tagországok miniszterelnökei zárt ajtók mögött egyeztek meg. Egy bizottsági elnök kiválasztásánál márpedig fontos szempont, hogy legyen mögötte többség az EP-ben.

 

Most pedig tessék szavazni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás