Ki kövesse Junckert az EU élén? Merkelnek van rá három ötlete

Nagy esély van arra, hogy német legyen az Európai Bizottság feje. Manfred Webert, Ursula von der Leyent és Peter Altmaiert pletykálják. Szerinted ki legyen Juncker utóda? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

A német Handelsblatt napilap úgy tudja, Angela Merkel német kancellár úgy sakkozik, hogy végül mégse az Európai Központi Bank élére kerüljön német vezető, hanem inkább az Európai Bizottságéra. Már csak azért is, mert a Bizottság fontosabb, mint az EKB, hiszen a frankfurti központú intézményben a németek már csak gazdaságuk mérete miatt is óriási befolyással bírnak.

A Bizottságról ez viszont nem mondható el, még akkor sem, ha Juncker jobbkeze az a német Martin Selmayr, akit a Fidesz EP-delegációja úgy erősített meg tavasszal EB-főtitkári tisztségében, hogy retorikájában közben támadta őt. Elmar Brok, az Európai Parlament veterán CDU-s képviselője szintén kifejezte országa igényét az EB-elnöki pozícióra: szerinte

Három esélyesről szólnak a pletykák.

1. Peter Altmaier jelenlegi német gazdasági miniszter 

A kereszténydemokrata politikus Merkel kancellár egyik legfőbb bizalmasa. Mellette szól, hogy hosszú éveket töltött EU-bürokrataként Brüsszelben, és hogy több európai nyelvet is hibátlanul beszél.

2. Ursula von der Leyen német honvédelmi miniszter

Ha a Brüsszelben felnőtt politikusra esne a választás, ő lenne az első nő a Bizottság élén. Orvosi végzettsége van, és hét gyermek anyja – a fideszes heccsajtó felköthetné a gatyáját, ha személyében akarná támadni.

Von der Leyennek személy szerint is megérné, ha váltana: Merkelt megpuccsolnia esélytelen, a Bundeswehr pedig továbbra sem az a modern hadsereg, aminek látni szeretné. A Spiegel szerint von der Leyen EU-biztosnak se lenne rossz választás, ez viszont csak másodlagos opció lehetne, ha nem jön össze a németeknek, hogy bizottsági elnököt delegáljanak.

3. Manfred Weber, az Európai Néppárt bajor frakcióvezetője

Már maga is nyilvánvalóvá tette: nem lenne ellenére, ha ő kapná meg a melót. Mellette szól, hogy a legnagyobb EP-frakció vezetőjeként évek óta ügyesen képes egyensúlyozni a szélsőjobboldal felé tolódó Fidesz és a liberális tagpártok között. Ellene meg, hogy CSU-s, nem pedig CDU-s.

Ahogy az is, hogy nincs kormányzati tapasztalata sem bajor, sem német, sem uniós szinten. Ezt persze akár előnynek is lehetne tekinteni, hiszen Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként indulna a 2019-es EP-választáson, így a jobboldali pártok győzelme esetén sosem látott demokratikus legitimációval bírna, ellentétben azokkal az EB-elnökökkel, akikről az egyes tagországok miniszterelnökei zárt ajtók mögött egyeztek meg. Egy bizottsági elnök kiválasztásánál márpedig fontos szempont, hogy legyen mögötte többség az EP-ben.