A magyarok tíz, a lengyelek tizenöt százaléka gondolkodik törzsi alapon a politikáról, mutatta ki egy friss tanulmány. A társadalom ezen része az erős vezetőkben hisz, elítéli azokat, akik nem a saját politikai törzsébe tartoznak, és az ő körükben igencsak elfogadott az erőszak mint politikai eszköz. Mit jelent mindez, és megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások Magyarországon?
Aggasztó jelenséget tárt fel a Political Capital elemző cég nemrég publikált tanulmányában, amely a tekintélyelvű populizmus térnyerésének társadalmi okait térképezte fel Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel partnerszervezettel, az Institute of Public Affairsszel közösen jegyzett tanulmány a populizmus erősödését segítő gondolkodásmódon túlmutató választói attitűdöt is talált, ami a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás kifejezéssel írható le.
A törzsi szemlélettel rendelkező emberek szerint az ország sikeresebb lenne, ha választott politikusok helyett egy keménykezű vezető hozná a döntéseket. A tribalistákra jellemző az is, hogy fekete-fehéren látják a politikát. Így szerintük egy emberről pusztán a politikai nézetei alapján megállapítható, hogy jó vagy rossz-e. Ennek megfelelően a társadalom ezen része az erős vezető köré összpontosul, és mérlegelés nélkül elutasítja „más törzsek” képviselőit.
és sokkal inkább elutasítják a politikai pluralizmust, mint a társadalom többi része. A kutatás szerint
Bár a törzsi gondolkodásmód valamilyen mértékben mindig is jelen volt, a jelenlegi körülmények között még nagyobb mértékűvé növekedhet – hívta fel a figyelmet Juhász Attila, a tanulmány egyik szerzője.
Nincs meg a tudás az erőszakos fellépéshez
Az Azonnali a tanulmány kapcsán arra volt kíváncsi, vajon megismétlődhetnek-e Magyarországon a 2006-ban látott erőszakos jelenetek. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója nem lát erre sok esélyt. Szerinte a rendszerváltás utáni baloldalon nincs politikai tudás az erőszakos tüntetésekről, így ott eleve nehezen képzelhető el bármilyen rendbontás.
Nem úgy a radikális jobboldalon. Ott az erőszakról valós tudás megvan, leginkább a futballhuligánok viselkedésének köszönhetően:
„Azt azért hozzá kell tenni, hogy kutatási eredmények alapján nehéz megmondani, hogy egy ma nem ismert politikai szituációban hogyan viselkednének a választók” – mondta az elemző.
Hasonló véleményen van Krekó Péter is. A Political Capital ügyvezető igazgatója az Azonnalinak elmondta, hogy a kutatásuk szerint – bár a politikai erőszaknak van támogatottsága az ellenzéki oldalon is – a tribalista attitűd a kormánypárt szavazótáborában a legerősebb: az így gondolkodók ötvenkilenc százaléka a Fideszre szavazna.
„Nem szeretném azonban az ördögöt a falra festeni: jelenleg nem látom a tényleges erőszakhullám veszélyét, és az ellenzéki oldalon inkább az apátia uralkodik. De természetesen az őszödi beszédhez hasonló események előfordulását nem is lehet megjósolni” – tette hozzá Krekó.
Nem is igazi kutatás, mondja G. Fodor
Az Azonnali szerette volna megszólaltatni a kormányközeli elemzőket is. Megkeresésünket a Nézőpont Intézet azzal hárította el, hogy főszabály szerint más elemző intézetek kutatásait nem véleményezik.
A Political Capital tanulmányának főbb megállapításai magyarul itt, angolul itt olvashatóak, a tanulmány pedig itt érhető el.
NYITÓKÉP: Wikipedia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.