+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2018. augusztus 16. csütörtök, 08:31
A magyarok tíz, a lengyelek tizenöt százaléka gondolkodik törzsi alapon a politikáról, mutatta ki egy friss tanulmány. A társadalom ezen része az erős vezetőkben hisz, elítéli azokat, akik nem a saját politikai törzsébe tartoznak, és az ő körükben igencsak elfogadott az erőszak mint politikai eszköz. Mit jelent mindez, és megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások Magyarországon?

Aggasztó jelenséget tárt fel a Political Capital elemző cég nemrég publikált tanulmányában, amely a tekintélyelvű populizmus térnyerésének társadalmi okait térképezte fel Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel partnerszervezettel, az Institute of Public Affairsszel közösen jegyzett tanulmány a populizmus erősödését segítő gondolkodásmódon túlmutató választói attitűdöt is talált, ami a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás kifejezéssel írható le.

 

A törzsi szemlélettel rendelkező emberek szerint az ország sikeresebb lenne, ha választott politikusok helyett egy keménykezű vezető hozná a döntéseket. A tribalistákra jellemző az is, hogy fekete-fehéren látják a politikát. Így szerintük egy emberről pusztán a politikai nézetei alapján megállapítható, hogy jó vagy rossz-e. Ennek megfelelően a társadalom ezen része az erős vezető köré összpontosul, és mérlegelés nélkül elutasítja „más törzsek” képviselőit.

 

A tanulmány azt is megállapította, hogy a tribalisták sokkal inkább elfogadják az erőszakot politikai eszközként,

 

és sokkal inkább elutasítják a politikai pluralizmust, mint a társadalom többi része. A kutatás szerint

 

a magyar társadalmon belül a tribalisták aránya tíz százalék, a lengyelen belül tizenöt százalék.

 

Bár a törzsi gondolkodásmód valamilyen mértékben mindig is jelen volt, a jelenlegi körülmények között még nagyobb mértékűvé növekedhet – hívta fel a figyelmet Juhász Attila, a tanulmány egyik szerzője. 

 

Nincs meg a tudás az erőszakos fellépéshez

 

Az Azonnali a tanulmány kapcsán arra volt kíváncsi, vajon megismétlődhetnek-e Magyarországon a 2006-ban látott erőszakos jelenetek. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója nem lát erre sok esélyt. Szerinte a rendszerváltás utáni baloldalon nincs politikai tudás az erőszakos tüntetésekről, így ott eleve nehezen képzelhető el bármilyen rendbontás.

 

Nem úgy a radikális jobboldalon. Ott az erőszakról valós tudás megvan, leginkább a futballhuligánok viselkedésének köszönhetően:

 

a 2006-os zavargások magját is a radikáljobbosok adták. Ám a jelenlegi kormány kielégíti az ő igényeiket is, így nem látszik, hogy mi lehetne az a politikai ügy, ami újra mobilizálná ezeket a tömegeket. 

 

„Azt azért hozzá kell tenni, hogy kutatási eredmények alapján nehéz megmondani, hogy egy ma nem ismert politikai szituációban hogyan viselkednének a választók” – mondta az elemző.

 

Hasonló véleményen van Krekó Péter is. A Political Capital ügyvezető igazgatója az Azonnalinak elmondta, hogy a kutatásuk szerint – bár a politikai erőszaknak van támogatottsága az ellenzéki oldalon is – a tribalista attitűd a kormánypárt szavazótáborában a legerősebb: az így gondolkodók ötvenkilenc százaléka a Fideszre szavazna.  

 

„Nem szeretném azonban az ördögöt a falra festeni: jelenleg nem látom a tényleges erőszakhullám veszélyét, és az ellenzéki oldalon inkább az apátia uralkodik. De természetesen az őszödi beszédhez hasonló események előfordulását nem is lehet megjósolni” – tette hozzá Krekó.

 

Nem is igazi kutatás, mondja G. Fodor

 

Az Azonnali szerette volna megszólaltatni a kormányközeli elemzőket is. Megkeresésünket a Nézőpont Intézet azzal hárította el, hogy főszabály szerint más elemző intézetek kutatásait nem véleményezik. 

 

G. Fodor Gábor pedig azt mondta: A Political Capital kutatása politikai szándékok által vezérelt. Kutatásnak álcázott politikai állításokról van szó. Így azokat nem kívánom kommentálni.

 

A Political Capital tanulmányának főbb megállapításai magyarul itt, angolul itt olvashatóak, a tanulmány pedig itt érhető el.

 

NYITÓKÉP: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás