Megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások?

Szerző: Petróczi Rafael
2018.08.16. 08:31

A magyarok tíz, a lengyelek tizenöt százaléka gondolkodik törzsi alapon a politikáról, mutatta ki egy friss tanulmány. A társadalom ezen része az erős vezetőkben hisz, elítéli azokat, akik nem a saját politikai törzsébe tartoznak, és az ő körükben igencsak elfogadott az erőszak mint politikai eszköz. Mit jelent mindez, és megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások Magyarországon?

Megismétlődhetnek-e a 2006-os zavargások?

Aggasztó jelenséget tárt fel a Political Capital elemző cég nemrég publikált tanulmányában, amely a tekintélyelvű populizmus térnyerésének társadalmi okait térképezte fel Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel partnerszervezettel, az Institute of Public Affairsszel közösen jegyzett tanulmány a populizmus erősödését segítő gondolkodásmódon túlmutató választói attitűdöt is talált, ami a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás kifejezéssel írható le.

A törzsi szemlélettel rendelkező emberek szerint az ország sikeresebb lenne, ha választott politikusok helyett egy keménykezű vezető hozná a döntéseket. A tribalistákra jellemző az is, hogy fekete-fehéren látják a politikát. Így szerintük egy emberről pusztán a politikai nézetei alapján megállapítható, hogy jó vagy rossz-e. Ennek megfelelően a társadalom ezen része az erős vezető köré összpontosul, és mérlegelés nélkül elutasítja „más törzsek” képviselőit.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a tribalisták sokkal inkább elfogadják az erőszakot politikai eszközként,

és sokkal inkább elutasítják a politikai pluralizmust, mint a társadalom többi része. A kutatás szerint

a magyar társadalmon belül a tribalisták aránya tíz százalék, a lengyelen belül tizenöt százalék.

Bár a törzsi gondolkodásmód valamilyen mértékben mindig is jelen volt, a jelenlegi körülmények között még nagyobb mértékűvé növekedhet – hívta fel a figyelmet Juhász Attila, a tanulmány egyik szerzője. 

Nincs meg a tudás az erőszakos fellépéshez

Az Azonnali a tanulmány kapcsán arra volt kíváncsi, vajon megismétlődhetnek-e Magyarországon a 2006-ban látott erőszakos jelenetek. Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója nem lát erre sok esélyt. Szerinte a rendszerváltás utáni baloldalon nincs politikai tudás az erőszakos tüntetésekről, így ott eleve nehezen képzelhető el bármilyen rendbontás.

Nem úgy a radikális jobboldalon. Ott az erőszakról valós tudás megvan, leginkább a futballhuligánok viselkedésének köszönhetően:

a 2006-os zavargások magját is a radikáljobbosok adták. Ám a jelenlegi kormány kielégíti az ő igényeiket is, így nem látszik, hogy mi lehetne az a politikai ügy, ami újra mobilizálná ezeket a tömegeket. 

„Azt azért hozzá kell tenni, hogy kutatási eredmények alapján nehéz megmondani, hogy egy ma nem ismert politikai szituációban hogyan viselkednének a választók” – mondta az elemző.

Hasonló véleményen van Krekó Péter is. A Political Capital ügyvezető igazgatója az Azonnalinak elmondta, hogy a kutatásuk szerint – bár a politikai erőszaknak van támogatottsága az ellenzéki oldalon is – a tribalista attitűd a kormánypárt szavazótáborában a legerősebb: az így gondolkodók ötvenkilenc százaléka a Fideszre szavazna.  

„Nem szeretném azonban az ördögöt a falra festeni: jelenleg nem látom a tényleges erőszakhullám veszélyét, és az ellenzéki oldalon inkább az apátia uralkodik. De természetesen az őszödi beszédhez hasonló események előfordulását nem is lehet megjósolni” – tette hozzá Krekó.

Nem is igazi kutatás, mondja G. Fodor

Az Azonnali szerette volna megszólaltatni a kormányközeli elemzőket is. Megkeresésünket a Nézőpont Intézet azzal hárította el, hogy főszabály szerint más elemző intézetek kutatásait nem véleményezik. 

G. Fodor Gábor pedig azt mondta: A Political Capital kutatása politikai szándékok által vezérelt. Kutatásnak álcázott politikai állításokról van szó. Így azokat nem kívánom kommentálni.

A Political Capital tanulmányának főbb megállapításai magyarul itt, angolul itt olvashatóak, a tanulmány pedig itt érhető el.

NYITÓKÉP: Wikipedia

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek