Nem csak az AfD nyer a német belpolitika válságán. Nagyon nem

A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép Magyarországon a német belpolitikáról. Pedig a nagykoalíció erodálódása egy másik pártnak is kedvez: a Zöldeknek, akik balról egyre inkább balközép-polgári irányba húznak, így könnyen elvihetnek olyan szavazókat a CSU-tól és a CDU-tól, akik az AfD-re nem vevők.

A berlini nagykoalíció pártjai nem tudtak idén sem megállni a lejtőn, sőt, néha egymást tolják lefele. A CDU és a CSU hetek óta támadja egymást: miközben Merkelék továbbra is középen maradnának, és így biztosítanák a vezető szerepet, a CSU szerint mihamarabb vissza kell szerezni az AfD-hez vándorolt jobbszélt, mert anélkül a keresztény uniópártok nem tudnák hajdani, negyven százalék körüli eredményeiket megismételni.

Egyelőre azonban egyik taktika se látszik működni: mind a merkeli CDU, mind a söderi-seehoferi CSU folyamatosan veszít a népszerűségéből. A CDU már csak 29 százalékot kapna, a CSU pedig – amelyre októberben a bajorországi tartományi választások várnak még – a déli tartományban 30 százalék körül áll, ami a müncheni egyeduralom végét vetíti előre.

Az SPD továbbra sem jött rá, miként lehetne baloldalibb, miközben egy folyamatosan jobbra húzó CSU-val ül a Merkel-kormányban. A szociáldemokraták stabilan bezuhantak 20 százalék alá, 14 és 17 százalék között vergődik a 150 éves párt, amelyet egy-egy felmérésben már leelőz a szélsőjobboldali AfD.

Kék sarok, zöld sarok

A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép, ami a magyarországi cikkeket is uralja a témában. Pedig a CDU/CSU és az SPD erodálódása egy másik pártnak is kedvez, mégpedig azon Zöldeknek, akik a német politikai életben az AfD legradikálisabb ellenfelei.

Eleve a két párt képviseli a társadalompolitikai két szélső véleményt: a liberális, nyitott vagy a konzervatív, zárt Németországét. Miközben számos párt megijedt az AfD-től, és elkezdik egyes menekültkritikus vonásait másolni – nem csak a CSU, de a liberális FDP és a kommunista Die Linke egy része is lohol az AfD témái után –,

Bajorországban, ahol Markus Söder kormányfő egy bevándorlásellenes kampánnyal akarná leszorítani az AfD-t, a Zöldek éppen azért váltak immáron a második legerősebb párttá a közvélemény-kutatásokban, mert számos mérsékeltebb CSU-szavazó is rájuk készül ikszelni. Ráadásul a katolikus és evangélikus egyház is össztűz alatt tartja a CSU-t, azaz mára a vallásos szavazók között is megnőtt a Zöldek támogatottsága. (A bajor helyzetet itt elemeztük az Azonnalin.)

Mindez a német pártrendszer átrendeződését mutatja. Az SPD és a CSU még bízik persze abban, hogy egyszer újra visszaáll a régi rend, és újra a keresztény uniópártok és a szocdemek osztoznak a szavazatok túlnyomó többségén. Még 2013-ban is övéké volt a szavazatok kétharmada – ma azonban már feles többség se jönne ki. A merkeli CDU kezd ebbe beletörődni, és nem is akarja ezért a CSU-t követni a jobbszél visszaszerzésében.

Az összes többi párt kis- és középpárttá válna, így a CDU nélkül nem lehetne sohasen kormány. Hogy éppen a szocdemek, a zöldek vagy a liberálisok egyike-másika felé nyitna a CDU, az esetről esetre változna. A kommunisták és a széljobbosok így rendszeren kívül maradnának, a kormány mindig a centrumban alakulna.

Szavazóátvándorlás

Az SPD feltámadásában Manfred Güllner, a Forsa közvéleménykutató cég vezetője se bízik. A Neue Osnabrücker Zeitungnak adott elemzésében Güllner arra mutat rá, hogy radikálisan megváltozhat a pártok erősorrendje. A CDU elsőségét ugyan semmi se veszélyezteti még, de a második helyért – amint az most Bajorországban is történni fog – az AfD és a Zöldek versenyezhetnek. Az SPD akár stabilan a negyedik helyre zúghat vissza országosan.

E tendencia már 2011-ben a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergben megmutatkozott. Ott a Zöldek a kormányfői posztot is megszerezték a párt polgári oldaláról jövő Winfried Kretschmann személyében. Először a szocdemekkel, most már a CDU-val kormányoznak Stuttgartban a Zöldek. A délnyugati tartomány bezöldülése sokatmondó. A sváb precizitásáról, autógyárairól, liberális gazdaságpolitikájáról híres tartományban mára a polgári rétegek a Zöldekre szavaznak. Ezen folyamatok pedig más német tartományban is megfigyelhetőek.

Az SPD zuhan, a Die Linke meg nyolc százalék körül stagnál. Hiába indított a napokban Sahra Wagenknecht, a Die Linke balpopulista frakcióvezetője Aufstehen (Felkelés) néven új mozgalmat, a gondolat, miszerint egy klasszikus összbaloldali koalícióra és a szociális kérdések nyomatására van szükség, anakronisztikus.

Zárt Németország vs. nyitott Németország

Amint Timothy Garton Ash tavalyi cikkében pontosan leírta:

Nem csak az AfD szól ugyanis az identitásról, sőt, a haza fogalma se AfD-s téma, azt a Zöldek is felfedezték. A Zöldek azonban nem kirekesztést, faji homogenitást, EU-ellenességet értenek alatta.

Hanem környezettudatos, kozmopolita, de a lokális gazdaságokat támogató életmódot. Az életmódok döntenek egyre inkább a politikai értékválasztásnál – a „zöld életmód“ pedig egyre népszerűbb a polgári, urbánus rétegeknél. A Zeit „világutazó könyvolvasókként“ jellemezte a tipikus zöldszavazót egy felmérés alapján. A Zöldeken belül ráadásul a fiatal szavazók teszik ki a bázis harmadát, azaz jövője is van a pártnak.

A Zöldek egykoron a hatvannyolcas mozgalomból kinőtt feminista, környezetvédelmi, pacifista körökből jöttek létre a nyolcvanas években. Míg a kilencvenes években határozottan a baloldalon álltak, a párt új generációja balközép polgári pártot épít. Ma se politikailag, se matematikailag nincs kilátás egy tisztán baloldali koalícióra: a tartományi jogú városokon, azaz Berlinen, Brémán és Hamburgon kívül csak a keletnémet Brandenburgban és Türingiában van tisztán baloldali (SPD-Zöldek, vagy SPD-Zöldek-Die Linke) kormány.

Miközben azonban a liberális FDP eléggé elzárkózó – a német politikai szótárban eleve a liberális a zöld ellentéte -, a merkeli CDU szintén nyitott lenne a hagyományos bal-jobb-törésvonalat meghaladó együttműködésre. A 2017 őszén éppen az FDP miatt befuccsolt Jamaika-koalíciós terv pont erről szólt volna.

Nem kizárt persze, hogy egy ilyen keresztény-zöld koalícióra éppen Münchenben kerülhet legközelebb sor, ahol a CSU jobbszélét az AfD, polgári szavazóit meg a Zöldek viszik el sikeresen.

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali