+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 12. vasárnap, 07:50
A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép Magyarországon a német belpolitikáról. Pedig a nagykoalíció erodálódása egy másik pártnak is kedvez: a Zöldeknek, akik balról egyre inkább balközép-polgári irányba húznak, így könnyen elvihetnek olyan szavazókat a CSU-tól és a CDU-tól, akik az AfD-re nem vevők.

A berlini nagykoalíció pártjai nem tudtak idén sem megállni a lejtőn, sőt, néha egymást tolják lefele. A CDU és a CSU hetek óta támadja egymást: miközben Merkelék továbbra is középen maradnának, és így biztosítanák a vezető szerepet, a CSU szerint mihamarabb vissza kell szerezni az AfD-hez vándorolt jobbszélt, mert anélkül a keresztény uniópártok nem tudnák hajdani, negyven százalék körüli eredményeiket megismételni.

 

Egyelőre azonban egyik taktika se látszik működni: mind a merkeli CDU, mind a söderi-seehoferi CSU folyamatosan veszít a népszerűségéből. A CDU már csak 29 százalékot kapna, a CSU pedig – amelyre októberben a bajorországi tartományi választások várnak még – a déli tartományban 30 százalék körül áll, ami a müncheni egyeduralom végét vetíti előre.

 

Az SPD továbbra sem jött rá, miként lehetne baloldalibb, miközben egy folyamatosan jobbra húzó CSU-val ül a Merkel-kormányban. A szociáldemokraták stabilan bezuhantak 20 százalék alá, 14 és 17 százalék között vergődik a 150 éves párt, amelyet egy-egy felmérésben már leelőz a szélsőjobboldali AfD.

 

Kék sarok, zöld sarok

 

A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép, ami a magyarországi cikkeket is uralja a témában. Pedig a CDU/CSU és az SPD erodálódása egy másik pártnak is kedvez, mégpedig azon Zöldeknek, akik a német politikai életben az AfD legradikálisabb ellenfelei.

 

Eleve a két párt képviseli a társadalompolitikai két szélső véleményt: a liberális, nyitott vagy a konzervatív, zárt Németországét. Miközben számos párt megijedt az AfD-től, és elkezdik egyes menekültkritikus vonásait másolni – nem csak a CSU, de a liberális FDP és a kommunista Die Linke egy része is lohol az AfD témái után –,

 

a német Zöldek éppen azért erősödnek, mert világosan szemben állnak az AfD-vel.

 

Bajorországban, ahol Markus Söder kormányfő egy bevándorlásellenes kampánnyal akarná leszorítani az AfD-t, a Zöldek éppen azért váltak immáron a második legerősebb párttá a közvélemény-kutatásokban, mert számos mérsékeltebb CSU-szavazó is rájuk készül ikszelni. Ráadásul a katolikus és evangélikus egyház is össztűz alatt tartja a CSU-t, azaz mára a vallásos szavazók között is megnőtt a Zöldek támogatottsága. (A bajor helyzetet itt elemeztük az Azonnalin.)

 

 

Mindez a német pártrendszer átrendeződését mutatja. Az SPD és a CSU még bízik persze abban, hogy egyszer újra visszaáll a régi rend, és újra a keresztény uniópártok és a szocdemek osztoznak a szavazatok túlnyomó többségén. Még 2013-ban is övéké volt a szavazatok kétharmada – ma azonban már feles többség se jönne ki. A merkeli CDU kezd ebbe beletörődni, és nem is akarja ezért a CSU-t követni a jobbszél visszaszerzésében.

 

Merkel azzal számol, hogy a nagy néppártok ideje lejárt. Ő a CDU-ból egy jobbközépre és balközépre egyaránt nyitott centrumpártot akar, amely 25-30 százalékkal hozná mindig az első helyet.

 

Az összes többi párt kis- és középpárttá válna, így a CDU nélkül nem lehetne sohasen kormány. Hogy éppen a szocdemek, a zöldek vagy a liberálisok egyike-másika felé nyitna a CDU, az esetről esetre változna. A kommunisták és a széljobbosok így rendszeren kívül maradnának, a kormány mindig a centrumban alakulna.

 

Szavazóátvándorlás

 

Az SPD feltámadásában Manfred Güllner, a Forsa közvéleménykutató cég vezetője se bízik. A Neue Osnabrücker Zeitungnak adott elemzésében Güllner arra mutat rá, hogy radikálisan megváltozhat a pártok erősorrendje. A CDU elsőségét ugyan semmi se veszélyezteti még, de a második helyért – amint az most Bajorországban is történni fog – az AfD és a Zöldek versenyezhetnek. Az SPD akár stabilan a negyedik helyre zúghat vissza országosan.

 

E tendencia már 2011-ben a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergben megmutatkozott. Ott a Zöldek a kormányfői posztot is megszerezték a párt polgári oldaláról jövő Winfried Kretschmann személyében. Először a szocdemekkel, most már a CDU-val kormányoznak Stuttgartban a Zöldek. A délnyugati tartomány bezöldülése sokatmondó. A sváb precizitásáról, autógyárairól, liberális gazdaságpolitikájáról híres tartományban mára a polgári rétegek a Zöldekre szavaznak. Ezen folyamatok pedig más német tartományban is megfigyelhetőek.

 

Mivel egyre kevésbé az osztály- és szociális kérdések uralják a német közéletet, a hagyományos balos ügyek nem hatnak.

 

Az SPD zuhan, a Die Linke meg nyolc százalék körül stagnál. Hiába indított a napokban Sahra Wagenknecht, a Die Linke balpopulista frakcióvezetője Aufstehen (Felkelés) néven új mozgalmat, a gondolat, miszerint egy klasszikus összbaloldali koalícióra és a szociális kérdések nyomatására van szükség, anakronisztikus.

 

Zárt Németország vs. nyitott Németország

 

Amint Timothy Garton Ash tavalyi cikkében pontosan leírta:

 

ma az identitáspolitikák dominálnak. E téren a két fő ajánlatot pedig a Zöldek és az AfD-sek teszik.

 

Nem csak az AfD szól ugyanis az identitásról, sőt, a haza fogalma se AfD-s téma, azt a Zöldek is felfedezték. A Zöldek azonban nem kirekesztést, faji homogenitást, EU-ellenességet értenek alatta.

 

Hanem környezettudatos, kozmopolita, de a lokális gazdaságokat támogató életmódot. Az életmódok döntenek egyre inkább a politikai értékválasztásnál – a „zöld életmód“ pedig egyre népszerűbb a polgári, urbánus rétegeknél. A Zeit „világutazó könyvolvasókként“ jellemezte a tipikus zöldszavazót egy felmérés alapján. A Zöldeken belül ráadásul a fiatal szavazók teszik ki a bázis harmadát, azaz jövője is van a pártnak.

 

 

A Zöldek egykoron a hatvannyolcas mozgalomból kinőtt feminista, környezetvédelmi, pacifista körökből jöttek létre a nyolcvanas években. Míg a kilencvenes években határozottan a baloldalon álltak, a párt új generációja balközép polgári pártot épít. Ma se politikailag, se matematikailag nincs kilátás egy tisztán baloldali koalícióra: a tartományi jogú városokon, azaz Berlinen, Brémán és Hamburgon kívül csak a keletnémet Brandenburgban és Türingiában van tisztán baloldali (SPD-Zöldek, vagy SPD-Zöldek-Die Linke) kormány.

 

Azaz a Zöldek belátták, hogy nyitniuk kell a kereszténydemokraták és a liberálisok felé.

 

Miközben azonban a liberális FDP eléggé elzárkózó – a német politikai szótárban eleve a liberális a zöld ellentéte -, a merkeli CDU szintén nyitott lenne a hagyományos bal-jobb-törésvonalat meghaladó együttműködésre. A 2017 őszén éppen az FDP miatt befuccsolt Jamaika-koalíciós terv pont erről szólt volna.

 

Nem kizárt persze, hogy egy ilyen keresztény-zöld koalícióra éppen Münchenben kerülhet legközelebb sor, ahol a CSU jobbszélét az AfD, polgári szavazóit meg a Zöldek viszik el sikeresen.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás