Harry Potter és a Vírusvideó

Ésik Sándor

Szerző:
Ésik Sándor

2018.08.10. 08:33

Azok a gyerekek, akik nem tanulják meg az emberi méltóságot a virtuális világban is tisztelni, viszont a jogaikat meg érvényesíteni, azok ugyanúgy barbárok lesznek, ahogy a való világban azok.

Keddi hír, érdemes elolvasni, hogy Szekszárdon mik mennek az ottani Garay gimnáziumban.

Rövid összefoglaló: az intézményt immáron öt éve Dolores Umbridge igazgatja, a Weasley-testvérek pedig mindenféle tűzijátékok és bűzbombák helyett az ismert Hitler-bunkeres videóval büntettek. Aztán, ahogy a Harry Potterben, jött a vallatószoba, majd a kirúgás. Ha valami, ez az ügy megmutatja, miért érdemes Harry Pottert olvasni a gyerekeknek. Már csak azért, hogy megtanuljanak két dolgot:

1. Dolores Umbridge a legtovább kitartó alak minden elnyomó rendszerben.

2. Küzdeni ellene nemes kötelesség. Áldozatokkal járó nemes kötelesség.

A diákoknak meg évezredek óta kiemelt feladata a tekintélyuralom ellen harcolni. NYOMJÁTOK!

Hosszasan lehetne írni arról (azóta újabb hír, hogy most Debrecenben akar egy uramöcsém a mindenki által támogatott tanár helyébe ülni), hogy Dolores Umbridge hogy rendezhet ilyen ámokfutást, amely, amint azt tanult kollégám, Csire doktor is jelezte, komoly büntetőjogi aggodalmakat is kelt. De olyan sokat nem kell ezzel foglalkozni, tényleg elég a Harry Pottert elolvasni. Dolores Umbridge van, és minél erősebb Voldemort, annál több teret kap ő is, a szülők meg félnek tőle. Sajnos természetes jelenség. Most egy másik problémáról akarunk írni.

A kamerás okostelefonos bosszú

A minap egy (vélhetően pedagógus) kommentelőnk feltette azt a nagyon fontos kérdést, hogy miért biztatjuk a gyerekeket a videócsinálásra, mikor a gyerekek a kamerás telefonokkal micsoda ámokfutásra képesek? A kommentelő, akárhogy is népszerűtlen volt, nagyon fontos kérdést tett fel.

Mert egyfelől persze, hasta la victoria siempre, nyomjátok gyerekek, a diák szent kötelessége Dolores Umbridge nyilvános megszégyenítése. Másfelől lehetséges, hogy ugyanezek a mobiltelefonok, ugyanezek a szabadon elérhető szerkesztőprogramok holnap az én 13 éves lányom (nincs 13 éves lányom, még mielőtt...) épp csak kinőtt cicijeit fogják mutatni egy vírusvideóban, mert a fiúk úgy döntöttek, hogy nemcsak kukkolnak (ami nyilván nem szép dolog, de mutassanak egy 13 éves fiút, aki nem kukkol), hanem le is videózzák, ha már sikerült felmászniuk a lányöltöző ablakához.

Vagy éppen egy tanár lesz bosszúhadjárat áldozata, de nem azért, mert korlátolt seggfej, hanem azért, mert számon kéri a diákokon a tananyagot, és valamelyik hülyegyerek, akinek nincs otthon gyerekszobája, úgy dönt, hogy erről is videó lesz. Vagy éppen egy Nyilas Misi pakkot kapott szituációban a bullyingoló horda veszi videóra amit csinált, vagy terjeszt „vicces”, épp csak kicsit manipulált képeket az áldozatáról. Talán látszik, hogy

olyan jelenségekről van szó, amelyek évszázadok, évezredek óta léteznek, csak épp költöznek át a virtuális térbe. Abba a virtuális térbe, amelybe már a mostani gimnazisták is beleszülettek, amellyel együtt nőttek fel, és amelyben életük egy részét (és egyre nagyobb részét) élik.

Az emberiség lassan lakja be ezt a teret, lassan költözik át oda a jog, a társadalmi normák világa. Persze, mondhatjuk ezt úgy is, hogy lassan elveszíti a romantikáját a dolog. Pedig annak ellenére, hogy már több mint egy évtizede névvel-arccal netezünk, kicsit ez még mindig a vadnyugat.

Az iskola alapvető feladatairól

Most lenne itt annak az ideje, hogy az internetbe beleszületett és az internetben felnövő generációknak megtanítsuk, hogy amit a neten csinálnak egy emberrel, az ma már ugyanolyan, mintha fizikailag csinálnák vele. Ha valaki fejét bosszúból rámontírozzák egy análpornó-jelenet szereplőjére, az ugyanúgy sérti a szexuális integritását, mintha fizikailag zaklatnák.

A személyiségi jogok, a mértéktartás, az igazságérzet tanítása az iskola feladata, és nemcsak a tananyag révén. A technológiai fejlődés nem követése nemcsak ott okoz versenyhátrányt, hogy majd a svéd iskolában tanított kurd gyerek jobban fog tudni programozni, mint a magyar iskolában tanított magyar. Hanem ott is, hogy

azok a gyerekek, akik nem tanulják meg az emberi méltóságot a virtuális világban is tisztelni, viszont a jogaikat meg érvényesíteni, azok ugyanúgy barbárok lesznek, ahogy a való világban azok.

A jó hír az, hogy a tanulási folyamatok gyorsak, az emberi elme alkalmazkodóképességének a sebessége felveszi a versenyt a virtuális világ fejlődésének sebességével. A rossz hír az, hogy ha a magyar oktatási rendszerben továbbra is, már az óvodától is csak turulizmust oktatnak, és nem készítik fel őket arra, hogy a fejlődés micsoda hatalmat adott a kezükbe egy-egy Kínából harmincezerért megrendelt telefon képében, akkor a gyerekeknek kárt okoznak.

Sokkal nagyobbat, mint amekkora kárt Dolores Umbridge valaha okozni tudott. Mert Dolores Umbridge előbb vagy utóbb, de azért mindig megszívja. Szóval hajrá szekszárdi gimnazisták, most jól csináljátok!

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is, ott is tessék lájkolni!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek