+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 17:39
A Magyar Honvédség vett egy olyan repülőgépet, amilyennel Macron is jár. Katonai feladatokra alkalmatlan, kifejezetten kormánygépnek való, mégis tagadják, hogy az lenne. Ragaszkodnak hozzá, hogy katonai gépről van szó. Hogy miért? Így megmutathatjuk a NATO-nak, hogy mennyit költünk védelemre, és könnyebb lesz lepattintani a „katonai titkok” után szaglászó újságírókat.

Új típussal bővült a napokban a Magyar Honvédség légiflottája: beszereztek egy használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgépet. Az esetről elsőként a Légierő Blog számolt be.

 

A hivatalos kommunikáció szerint egy könnyű, többcélú futár- és szállítógépről van szó, mely „katonai repülőgép lesz, katonák fogják repülni és üzemeltetni” – hangzott el az M1 hétfő reggeli műsorában. Az év eleji két Airbus A319 utasszállító bemutatásakor tapasztaltakhoz hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium (HM) most is igyekszik a lehető legáltalánosabb választ adni a repülőgép rendeltetését firtató kérdésekre.

 

Márciusban szakmai forrásokra hivatkozva még arról írt az azóta megszűnt Magyar Nemzet, hogy a személyszállítás mellett fejlett, felderítő feladatok végrehajtását is lehetővé tevő katonai berendezésekkel akarják ellátni az akkor még csak beszerzés alatt álló üzleti repülőgépet. A régiónkban szinte egyedülálló képesség esetleges kialakításáról szóló tervekkel kapcsolatban megkerestük a HM-et, válaszként sajtóközleményüket ajánlották, melyben csak annyi szerepel, hogy az üzleti repülőgép speciális katonai berendezés beépítésére is alkalmas.

 

Presztízsgép

 

Jelentősebb átalakítások híján a Dassault Falcon 7X csupán egy nagy hatótávolságú üzleti repülőgép marad, amely bár a légierő kötelékében szolgál, de a klasszikusan értelmezett katonai feladatokra alkalmatlan. A minisztérium kerüli a kormánygép megnevezést, ám a francia gyártó ezen modelljét – az üzleti szférától eltekintve – szinte kizárólag állami vezetők szállítására használják világszerte.

 

Ilyen repülőgéppel utazik Emmanuel Macron francia államfő vagy II. Albert monacói herceg is. 

 

A hazánkkal szomszédos országok közül ugyan egyedül Szlovénia légiereje rendelkezik hasonló üzleti repülőgéppel, de a Visegrádi Négyeket tekintve már jobb az arány: a cseh és a lengyel közjogi méltóságoknak sem kell bérelt magángépeken utazniuk.

 

Mire ez a szerénykedés?

 

A jelenlegi politikai erőviszonyokat tekintve

 

szinte érthetetlen a kormányzat szemérmessége ebben az ügyben. Racionális érvekkel is alátámasztható lenne, hogy Magyarországnak miért van szüksége kormánygépekre.

 

Hosszú távon, fegyelmezett gazdálkodással és az eszközök felesleges kapacitásának bérbeadásával akár spórolhatunk is, de nemzetbiztonsági szempontból ugyancsak indokolt lehet, hogy nem kell külső partnerekre hagyatkoznunk a kormányzat tagjainak külföldi utazásai esetén.

 

A HM azonban kitart amellett, hogy sem a frissen beszerzett Dassault, sem az Airbusok nem kormánygépek, noha semmilyen érdemi katonai képességgel nem rendelkeznek.

 

Bár a mellébeszélést nem magyarázza, de két szempontból

 

kifejezetten hasznos lehet a kormány számára, hogy a honvédség kötelékében szolgálnak ezek a repülőgépek. A NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányos védelmi költségvetést rendesen megdobták a „katonai eszközbeszerzésekkel”.

 

Emellett a jövőbeli kormányzati utazásokat firtató újságírókat is könnyebb lesz lepattintani, mondván bizalmas katonai információ, hogy mikor és milyen viszonylatban használták a repülőket.

 

Csak remélni lehet, hogy az ígéretekhez híven a közeljövőben, az exkluzív utasszállítók beszerzését követően, végre a Magyar Légierő katonai légi szállítási kapacitásait is fejleszteni fogja a kormányzat. Az Ancsaként becézett egyetlen megmaradt Antonov An-26-os szállító repülőgépünk üzemideje ugyanis 2020-ban lejár, mint ahogy arra Benkő Tibor, az akkoriban még vezérkari főnökként tevékenykedő jelenlegi honvédelmi miniszter is rámutatott a Magyar Időknek tavaly ősszel adott interjújában.

 

Az idő sürget, a katonai eszközök hadrendbe állítása időigényes feladat.

 

FOTÓ: Instagram/ Marina Lystseva 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

Elvileg Gyurcsány, majd a Pesti Srácok Youtube-csatornája letiltása miatt akár egy platformra is kerülhetnének, de a DK szóvivője eloszlatta a nagykoalíció reményét.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

Az új bevándorlási szabályok első részletei alapján egy egész magyar iparág fog megszűnni, a britek pontrendszert találtak ki ahhoz, kit engednek be magukhoz dolgozni.

Milanović elnöki beszédében az egységet hangsúlyozta, bár korábban Horvátország minden szomszédjával sikeresen összeveszett. Milyen elnök lesz?

Már nem arról beszél a magyar kormányfő, hogy milyen közel volt a Fidesz az EPP-ből való kilépéshez, inkább egy nagyszabású belső vitát kezdeményezne a jobbközép pártok európai családjában.

Írtak is egy nyílt levelet arról, hogy mennyire veszélyes a Fidesz-közeli háttéremberek szlovéniai médiaterjeszkedése, valamint Orbán legnagyobb szlovén szövetségesének hatalomra kerülése.

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Február 20-án Szántó Rita filozófus tart előadást az Aurórában, hogyan is használható ma az ókori sztoikus filozófia.

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Történelmi diarómák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás