+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 17:39
A Magyar Honvédség vett egy olyan repülőgépet, amilyennel Macron is jár. Katonai feladatokra alkalmatlan, kifejezetten kormánygépnek való, mégis tagadják, hogy az lenne. Ragaszkodnak hozzá, hogy katonai gépről van szó. Hogy miért? Így megmutathatjuk a NATO-nak, hogy mennyit költünk védelemre, és könnyebb lesz lepattintani a „katonai titkok” után szaglászó újságírókat.

Új típussal bővült a napokban a Magyar Honvédség légiflottája: beszereztek egy használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgépet. Az esetről elsőként a Légierő Blog számolt be.

 

A hivatalos kommunikáció szerint egy könnyű, többcélú futár- és szállítógépről van szó, mely „katonai repülőgép lesz, katonák fogják repülni és üzemeltetni” – hangzott el az M1 hétfő reggeli műsorában. Az év eleji két Airbus A319 utasszállító bemutatásakor tapasztaltakhoz hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium (HM) most is igyekszik a lehető legáltalánosabb választ adni a repülőgép rendeltetését firtató kérdésekre.

 

Márciusban szakmai forrásokra hivatkozva még arról írt az azóta megszűnt Magyar Nemzet, hogy a személyszállítás mellett fejlett, felderítő feladatok végrehajtását is lehetővé tevő katonai berendezésekkel akarják ellátni az akkor még csak beszerzés alatt álló üzleti repülőgépet. A régiónkban szinte egyedülálló képesség esetleges kialakításáról szóló tervekkel kapcsolatban megkerestük a HM-et, válaszként sajtóközleményüket ajánlották, melyben csak annyi szerepel, hogy az üzleti repülőgép speciális katonai berendezés beépítésére is alkalmas.

 

Presztízsgép

 

Jelentősebb átalakítások híján a Dassault Falcon 7X csupán egy nagy hatótávolságú üzleti repülőgép marad, amely bár a légierő kötelékében szolgál, de a klasszikusan értelmezett katonai feladatokra alkalmatlan. A minisztérium kerüli a kormánygép megnevezést, ám a francia gyártó ezen modelljét – az üzleti szférától eltekintve – szinte kizárólag állami vezetők szállítására használják világszerte.

 

Ilyen repülőgéppel utazik Emmanuel Macron francia államfő vagy II. Albert monacói herceg is. 

 

A hazánkkal szomszédos országok közül ugyan egyedül Szlovénia légiereje rendelkezik hasonló üzleti repülőgéppel, de a Visegrádi Négyeket tekintve már jobb az arány: a cseh és a lengyel közjogi méltóságoknak sem kell bérelt magángépeken utazniuk.

 

Mire ez a szerénykedés?

 

A jelenlegi politikai erőviszonyokat tekintve

 

szinte érthetetlen a kormányzat szemérmessége ebben az ügyben. Racionális érvekkel is alátámasztható lenne, hogy Magyarországnak miért van szüksége kormánygépekre.

 

Hosszú távon, fegyelmezett gazdálkodással és az eszközök felesleges kapacitásának bérbeadásával akár spórolhatunk is, de nemzetbiztonsági szempontból ugyancsak indokolt lehet, hogy nem kell külső partnerekre hagyatkoznunk a kormányzat tagjainak külföldi utazásai esetén.

 

A HM azonban kitart amellett, hogy sem a frissen beszerzett Dassault, sem az Airbusok nem kormánygépek, noha semmilyen érdemi katonai képességgel nem rendelkeznek.

 

Bár a mellébeszélést nem magyarázza, de két szempontból

 

kifejezetten hasznos lehet a kormány számára, hogy a honvédség kötelékében szolgálnak ezek a repülőgépek. A NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányos védelmi költségvetést rendesen megdobták a „katonai eszközbeszerzésekkel”.

 

Emellett a jövőbeli kormányzati utazásokat firtató újságírókat is könnyebb lesz lepattintani, mondván bizalmas katonai információ, hogy mikor és milyen viszonylatban használták a repülőket.

 

Csak remélni lehet, hogy az ígéretekhez híven a közeljövőben, az exkluzív utasszállítók beszerzését követően, végre a Magyar Légierő katonai légi szállítási kapacitásait is fejleszteni fogja a kormányzat. Az Ancsaként becézett egyetlen megmaradt Antonov An-26-os szállító repülőgépünk üzemideje ugyanis 2020-ban lejár, mint ahogy arra Benkő Tibor, az akkoriban még vezérkari főnökként tevékenykedő jelenlegi honvédelmi miniszter is rámutatott a Magyar Időknek tavaly ősszel adott interjújában.

 

Az idő sürget, a katonai eszközök hadrendbe állítása időigényes feladat.

 

FOTÓ: Instagram/ Marina Lystseva 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás