+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2018. augusztus 6. hétfő, 17:39
A Magyar Honvédség vett egy olyan repülőgépet, amilyennel Macron is jár. Katonai feladatokra alkalmatlan, kifejezetten kormánygépnek való, mégis tagadják, hogy az lenne. Ragaszkodnak hozzá, hogy katonai gépről van szó. Hogy miért? Így megmutathatjuk a NATO-nak, hogy mennyit költünk védelemre, és könnyebb lesz lepattintani a „katonai titkok” után szaglászó újságírókat.

Új típussal bővült a napokban a Magyar Honvédség légiflottája: beszereztek egy használt Dassault Falcon 7X üzleti repülőgépet. Az esetről elsőként a Légierő Blog számolt be.

 

A hivatalos kommunikáció szerint egy könnyű, többcélú futár- és szállítógépről van szó, mely „katonai repülőgép lesz, katonák fogják repülni és üzemeltetni” – hangzott el az M1 hétfő reggeli műsorában. Az év eleji két Airbus A319 utasszállító bemutatásakor tapasztaltakhoz hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium (HM) most is igyekszik a lehető legáltalánosabb választ adni a repülőgép rendeltetését firtató kérdésekre.

 

Márciusban szakmai forrásokra hivatkozva még arról írt az azóta megszűnt Magyar Nemzet, hogy a személyszállítás mellett fejlett, felderítő feladatok végrehajtását is lehetővé tevő katonai berendezésekkel akarják ellátni az akkor még csak beszerzés alatt álló üzleti repülőgépet. A régiónkban szinte egyedülálló képesség esetleges kialakításáról szóló tervekkel kapcsolatban megkerestük a HM-et, válaszként sajtóközleményüket ajánlották, melyben csak annyi szerepel, hogy az üzleti repülőgép speciális katonai berendezés beépítésére is alkalmas.

 

Presztízsgép

 

Jelentősebb átalakítások híján a Dassault Falcon 7X csupán egy nagy hatótávolságú üzleti repülőgép marad, amely bár a légierő kötelékében szolgál, de a klasszikusan értelmezett katonai feladatokra alkalmatlan. A minisztérium kerüli a kormánygép megnevezést, ám a francia gyártó ezen modelljét – az üzleti szférától eltekintve – szinte kizárólag állami vezetők szállítására használják világszerte.

 

Ilyen repülőgéppel utazik Emmanuel Macron francia államfő vagy II. Albert monacói herceg is. 

 

A hazánkkal szomszédos országok közül ugyan egyedül Szlovénia légiereje rendelkezik hasonló üzleti repülőgéppel, de a Visegrádi Négyeket tekintve már jobb az arány: a cseh és a lengyel közjogi méltóságoknak sem kell bérelt magángépeken utazniuk.

 

Mire ez a szerénykedés?

 

A jelenlegi politikai erőviszonyokat tekintve

 

szinte érthetetlen a kormányzat szemérmessége ebben az ügyben. Racionális érvekkel is alátámasztható lenne, hogy Magyarországnak miért van szüksége kormánygépekre.

 

Hosszú távon, fegyelmezett gazdálkodással és az eszközök felesleges kapacitásának bérbeadásával akár spórolhatunk is, de nemzetbiztonsági szempontból ugyancsak indokolt lehet, hogy nem kell külső partnerekre hagyatkoznunk a kormányzat tagjainak külföldi utazásai esetén.

 

A HM azonban kitart amellett, hogy sem a frissen beszerzett Dassault, sem az Airbusok nem kormánygépek, noha semmilyen érdemi katonai képességgel nem rendelkeznek.

 

Bár a mellébeszélést nem magyarázza, de két szempontból

 

kifejezetten hasznos lehet a kormány számára, hogy a honvédség kötelékében szolgálnak ezek a repülőgépek. A NATO által elvárt 2 százalékos GDP arányos védelmi költségvetést rendesen megdobták a „katonai eszközbeszerzésekkel”.

 

Emellett a jövőbeli kormányzati utazásokat firtató újságírókat is könnyebb lesz lepattintani, mondván bizalmas katonai információ, hogy mikor és milyen viszonylatban használták a repülőket.

 

Csak remélni lehet, hogy az ígéretekhez híven a közeljövőben, az exkluzív utasszállítók beszerzését követően, végre a Magyar Légierő katonai légi szállítási kapacitásait is fejleszteni fogja a kormányzat. Az Ancsaként becézett egyetlen megmaradt Antonov An-26-os szállító repülőgépünk üzemideje ugyanis 2020-ban lejár, mint ahogy arra Benkő Tibor, az akkoriban még vezérkari főnökként tevékenykedő jelenlegi honvédelmi miniszter is rámutatott a Magyar Időknek tavaly ősszel adott interjújában.

 

Az idő sürget, a katonai eszközök hadrendbe állítása időigényes feladat.

 

FOTÓ: Instagram/ Marina Lystseva 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás