+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2018. augusztus 3. péntek, 11:12
Az amerikai elnök politikája komoly félelmeket váltott ki Berlinben. A stratégák német kézbe vennék az ország védelmi ügyeit, a társadalom és a hadsereg azonban még nincs felkészülve erre.

Nyílt vita bontakozott ki a német biztonságpolitikai elit berkein belül arról, hogy Németország belépjen-e az atomhatalmak soraiba – írja a Politico. A korábban szinte elképzelhetetlennek hitt lehetőség felmerülését Donald Trump amerikai elnök politikája idézte elő. A németek Egyesült Államokba vetett bizalma alapjaiban gyengült meg az elmúlt másfél évben. Trump többször is élesen bírálta szövetségesét, amit az elemzők már nem csupán retorikai fogásként, hanem érdemi politikai változásként értékelnek a transzatlanti kapcsolatokban.

 

A brüsszeli hetilap online kiadása által idézett német politológus professzor, Christian Hacke úgy látja, hogy

 

Németország – a NATO 1949-es megalakulása óta először – kint rekedt a Washington által biztosított nukleáris védőernyő alól.

 

Ezért, mint fogalmazott, a nukleáris elrettentésen alapuló nemzeti védelemre kell összpontosítani az Egyesült Államokkal szemben kibontakozóban lévő összetűzések fényében.

 

A felvetés heves vitát váltott ki Németországon belül. Sokan attól tartanak, hogy a meggyengült nemzetközi rendszert romba döntheti a fegyverkezési verseny, ami Németország esetleges atomhatalommá válásával járhat. Szakértők ugyanakkor már annak is örülnek, hogy a vita híre eljutott a társadalom szélesebb rétegeihez is, hiszen így tudatosulhat az emberekben, hogy az európai védelmi struktúra korántsem áll készen a jövő kihívásaira.

 

Attól azért még nem kell tartani, hogy Németország – még egy ilyen irányú döntés esetén is – rövid időn belül nukleáris fegyverre tegyen szert.

 

A németek döntő többsége a világháborús sokk máig tartó hatásai miatt inkább pacifista, és sokan még a nukleáris energia villanytermelésre történő felhasználásától is idegenkednek.

 

A társadalom mellett a hadsereg sincs felkészülve erre. A küzelmúltban több elmarasztaló jelentés is napvilágot látott a német fegyveres erők lehangoló állapotáról. Úgy pedig igencsak nehézkesen menne az atomfegyverek rendszeresítése, ha az alapvető képességek ellátásával is problémák vannak.

 

Az Azonnali megkereste kérdéseivel az Ursula von der Leyen vezette német védelmi minisztériumot. Amint válaszolnak, jelentkezünk.

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás