Túlfogyasztás napja: mit tesznek a Földért a pártvezetők?

Augusztus 1-je az a nap idén, amikor már úgy használjuk a Föld erőforrásait, hogy azt a bolygónk nem képes újratermelni az adott évre vetítve. Mit tennének a pártok, és mit tesznek maguk a politikusok a túlfogyasztás ellen? Van, aki biciklizik, van, aki nem önti a lefolyóba az olajat, és olyan is, aki környezet kímélése érdekében nem akar 40 fokos nyárban 18 fokot csinálni. Ez utóbbi nem is lehetne aktuálisabb.

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén eljött a túlfogyasztás napja a Global Footprint Network szerint.

A túlfogyasztás 1970 óta jelentkezik, de akkor még csak december 29-e volt a túlfogyasztás napja. Azóta fokozatosan egyre előrébb kerül ez a szimbolikus dátum: 1988-ban október 15-én, 1998-ban szeptember 30-án, 2008-ban augusztus 15-én jött el a nap, amikor már a fenntarthatósági szinten felül fogyaszt az emberiség. Ezután volt egy kis lassulás – többek között a gazdasági válságnak köszönhetően öt nappal későbbre tolódott a túlfogyasztás napja. Az utóbbi két évben viszont újra gyorsult a negatív trend – írja cikkében a Guardian. 

Az általában is elmondható, hogy a különböző válságok bár az embereknek nem tesznek jót, a Földnek igen. A gazdasági visszaesések idején ugyanis kevésbé zsigereljük ki a bolygónkat. Ebből is látszik, hogy a túlfogyasztás folyamata visszafordítható lenne megfelelő intézkedésekkel. 

Az Azonnali megkérdezte a túlfogyasztás napjáról a pártok véleményét is. Megkértük őket, hogy mondjanak olyan konkrét intézkedéseket, amelyeket szerintük meg kellene lépni ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, esetleg vissza is forduljon.

És hogy milyen konkrét lépéseket tartanak szükségesnek ennek kapcsán? 

hanem átfogó, országos energiahatékonysági program bevezetésével, valamint a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésével lehet tenni ellene. 

A párt Paks 2 helyett a megújuló energiaforrásokat támogatná, lakossági energiahatékonysági programot indítana. Emellett fejlesztenék a városi kerékpározás lehetőségeit, támogatnák az elektromos autózást, kivezetnék az energiaszektort sújtó különadókat.

Az LMP szerint amit az Orbán-kormány művel, az pontosan az ellentéte annak, amit a jövő generációk életminősége érdekében tenni kell. És hogy ők mit tennének helyette? Közösségi tulajdonban tartanák a földeket, erdőket, vizeket, a családi gazdaságokat támogatnák az agrárnagyüzemek helyett. 

Hozzátették: változtatni kell mindennapi fogyasztási szokásainkon is, ezért indították el az „Egyszer sem használatos műanyag” kampányunkat, és törvényjavaslatot nyújtottak be az országgyűlésnek a műanyagzacskók betiltása érdekében. Szerintük

Az LMP szerint tehát nem jó az, amit a kormány csinál. A Fidesszel közösen kormányzó KDNP részéről az Azonnalinak nyilatkozó Aradszki András ezt nem így látja. Szerinte Magyarország aktív résztvevője a pozitív kezdeményezéseknek, például elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt. „Bátran mondhatjuk, hogy Magyarország katalizátora a globális vízvédelmi kezdeményezéseknek“ – mondja Aradszki.

Aradszki megjegyezte: hazánk nem mondhat le arról, hogy gazdasága és a polgárok életszínvonala növekedjen, de figyelembe kell vennie a fenntarthatósági kihívásokat. Az ország fejlődésének kulcsa a gazdasági termelés hatékonyságának a növelése, ami egyet jelent a takarékos energiafelhasználással, a digitalizáció elterjedésével, a szén-dioxidmentes energiaelőállítás alkalmazásával, a hulladékok hatékony újrahasznosításával, a közlekedés elektronizációjával, az élelmiszerek piaci útjának lerövidítésével.

– szögezte le a KDNP-s politikus. Hozzátette: ennek szellemében a KDNP szintén támogatja azokat a programokat, amelyek az egészséges életmód elterjesztését segítik elő, valamint az ésszerű és mértékletes vásárlási szokások kialakítását célozzák meg.

A Párbeszéd az LMP elképzeléseihez nagyon hasonlóan szintén nagyobb mértékben adóztatná a környezetterhelő termelést és fogyasztást is. Visszaszorítanák az egyszer használatos eszközöket. Olyan szabályozást vezetnének be, ami ösztönzi a közösségi tulajdont és a sharing economy-t.

Az MSZP-nek nincsenek konkrét öteletei arra, hogyan szorítsák vissza a túlfogyasztást, vagy legalábbis nem osztották meg velünk ezeket. Annyit írtak csak: „Elsősorban a tájékoztatáson, ismeretterjesztésen alapuló prevencióban hiszünk. Ebben a munkában (az állami szerepvállalás mellett) az ezzel a területtel foglakozó civil szférának juttatnánk több forrást, és több feladatot.”

Mit tesznek az érintett pártok vezetői azért, hogy kíméljék a környezetet? 

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke saját bevallása szerint tömegközlekedéssel utazik, szelektíven gyűjti a szemetet, valamint energiatakarékos háztartást vezet, de hogy hogyan, azt nem fejtette ki bővebben. 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke viszont részletesen válaszolt. Családjánál alapelv, hogy semmit sem pazarolnak: amit meg lehet javítani vagy fel lehet újítani, ahelyett nem vesznek újat. Kerülik a vegyszereket, környezetbarát tisztítószereket használnak, évszakok szerinti növényeket fogyasztanak,

Vásárláskor a kevés csomagolóanyagokat tartalmazó árukat választják, mellőzik a nejlonszatyrok használatát, és lehetőség szerint helyi termékeket vesznek. A hulladékot szelektíven gyűjtik, otthonukban takarékos izzók vannak. Amikor csak lehet, bringával közlekednek. Kerti növényeiket és gyümölcseiket bio sztenderdek szerint gondozzák: házuk tudatosan klímamentes, a vályogból épült rész hűvös, a téglarészben pedig árnyékolnak és tűrnek.

Az LMP másik társelnöke, Keresztes László Lóránt és családja is állítólag odafigyel a környezetkímélő életmódra. Szél Bernadettel ellentétben tőle részleteket nem kaptunk, hogy ezt hogyan teszi, helyette azt sorolta fel, mi mindent tett környezetvédelmi ügyekben a Baranya megyei LMP, melynek ő is tagja.

Ugyanígy nem vitte túlzásba környezettudatos életmódja kifejtését a Párbeszéd két vezetője. A párt sajtóosztálya csak annyit írt: „Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője környezettudatos életmódot folytat, hasonlóan Karácsony Gergely társelnökhöz, akiről köztudomású, hogy kerékpárral jár”. 

Az MSZP elnökének zöld szokásairól sem derült ki sok konkrétum. A párt sajtóosztálya azt közölte: „Tóth Bertalan otthonában szelektíven gyűjti a hulladékot, illetve

Pártelnökünk természetesen a gyermekeit is ebben a szellemben neveli.”

Megkerestük napokkal ezelőtt a Fideszt, a Jobbikot és a DK-t is, ám egyiküktől sem érkezett válasz a mai napig.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali