+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kiss Brigi
2018. augusztus 1. szerda, 20:01
Augusztus 1-je az a nap idén, amikor már úgy használjuk a Föld erőforrásait, hogy azt a bolygónk nem képes újratermelni az adott évre vetítve. Mit tennének a pártok, és mit tesznek maguk a politikusok a túlfogyasztás ellen? Van, aki biciklizik, van, aki nem önti a lefolyóba az olajat, és olyan is, aki környezet kímélése érdekében nem akar 40 fokos nyárban 18 fokot csinálni. Ez utóbbi nem is lehetne aktuálisabb.

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén eljött a túlfogyasztás napja a Global Footprint Network szerint.

 

Mától már úgy fogyasztjuk a Föld természeti erőforrásait, hogy azt a bolygónk már nem képes újratermelni. Vagyis: idén mindössze 212 nap alatt feléltük azokat az erőforrásokat, amelyeknek egy évre kellett volna elegendőnek lenniük.

 

A túlfogyasztás 1970 óta jelentkezik, de akkor még csak december 29-e volt a túlfogyasztás napja. Azóta fokozatosan egyre előrébb kerül ez a szimbolikus dátum: 1988-ban október 15-én, 1998-ban szeptember 30-án, 2008-ban augusztus 15-én jött el a nap, amikor már a fenntarthatósági szinten felül fogyaszt az emberiség. Ezután volt egy kis lassulás – többek között a gazdasági válságnak köszönhetően öt nappal későbbre tolódott a túlfogyasztás napja. Az utóbbi két évben viszont újra gyorsult a negatív trend – írja cikkében a Guardian. 

 

Az általában is elmondható, hogy a különböző válságok bár az embereknek nem tesznek jót, a Földnek igen. A gazdasági visszaesések idején ugyanis kevésbé zsigereljük ki a bolygónkat. Ebből is látszik, hogy a túlfogyasztás folyamata visszafordítható lenne megfelelő intézkedésekkel. 

 

Az Azonnali megkérdezte a túlfogyasztás napjáról a pártok véleményét is. Megkértük őket, hogy mondjanak olyan konkrét intézkedéseket, amelyeket szerintük meg kellene lépni ahhoz, hogy ez a folyamat megálljon, esetleg vissza is forduljon.

 

És hogy milyen konkrét lépéseket tartanak szükségesnek ennek kapcsán? 

 

A Momentum szerint a probléma megoldására nem elegendőek csupán az egyéni erőfeszítések,

 

hanem átfogó, országos energiahatékonysági program bevezetésével, valamint a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésével lehet tenni ellene. 

 

A párt Paks 2 helyett a megújuló energiaforrásokat támogatná, lakossági energiahatékonysági programot indítana. Emellett fejlesztenék a városi kerékpározás lehetőségeit, támogatnák az elektromos autózást, kivezetnék az energiaszektort sújtó különadókat.

 

Az LMP szerint amit az Orbán-kormány művel, az pontosan az ellentéte annak, amit a jövő generációk életminősége érdekében tenni kell. És hogy ők mit tennének helyette? Közösségi tulajdonban tartanák a földeket, erdőket, vizeket, a családi gazdaságokat támogatnák az agrárnagyüzemek helyett. 

 

Hozzátették: változtatni kell mindennapi fogyasztási szokásainkon is, ezért indították el az „Egyszer sem használatos műanyag” kampányunkat, és törvényjavaslatot nyújtottak be az országgyűlésnek a műanyagzacskók betiltása érdekében. Szerintük

 

ideje lenne, hogy minden politikai erő felismerje: a környezetvédelem nem divatirányzat, hanem a kor legfontosabb politikai feladata, amit alapelvnek kell tekinteni a törvényhozási munkában is.

 

Az LMP szerint tehát nem jó az, amit a kormány csinál. A Fidesszel közösen kormányzó KDNP részéről az Azonnalinak nyilatkozó Aradszki András ezt nem így látja. Szerinte Magyarország aktív résztvevője a pozitív kezdeményezéseknek, például elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt. „Bátran mondhatjuk, hogy Magyarország katalizátora a globális vízvédelmi kezdeményezéseknek“ – mondja Aradszki.

 

Aradszki megjegyezte: hazánk nem mondhat le arról, hogy gazdasága és a polgárok életszínvonala növekedjen, de figyelembe kell vennie a fenntarthatósági kihívásokat. Az ország fejlődésének kulcsa a gazdasági termelés hatékonyságának a növelése, ami egyet jelent a takarékos energiafelhasználással, a digitalizáció elterjedésével, a szén-dioxidmentes energiaelőállítás alkalmazásával, a hulladékok hatékony újrahasznosításával, a közlekedés elektronizációjával, az élelmiszerek piaci útjának lerövidítésével.

 

A mértékletesség fontos keresztény erény

 

– szögezte le a KDNP-s politikus. Hozzátette: ennek szellemében a KDNP szintén támogatja azokat a programokat, amelyek az egészséges életmód elterjesztését segítik elő, valamint az ésszerű és mértékletes vásárlási szokások kialakítását célozzák meg.

 

A Párbeszéd az LMP elképzeléseihez nagyon hasonlóan szintén nagyobb mértékben adóztatná a környezetterhelő termelést és fogyasztást is. Visszaszorítanák az egyszer használatos eszközöket. Olyan szabályozást vezetnének be, ami ösztönzi a közösségi tulajdont és a sharing economy-t.

 

Az MSZP-nek nincsenek konkrét öteletei arra, hogyan szorítsák vissza a túlfogyasztást, vagy legalábbis nem osztották meg velünk ezeket. Annyit írtak csak: „Elsősorban a tájékoztatáson, ismeretterjesztésen alapuló prevencióban hiszünk. Ebben a munkában (az állami szerepvállalás mellett) az ezzel a területtel foglakozó civil szférának juttatnánk több forrást, és több feladatot.”

 

Mit tesznek az érintett pártok vezetői azért, hogy kíméljék a környezetet? 

 

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke saját bevallása szerint tömegközlekedéssel utazik, szelektíven gyűjti a szemetet, valamint energiatakarékos háztartást vezet, de hogy hogyan, azt nem fejtette ki bővebben. 

 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke viszont részletesen válaszolt. Családjánál alapelv, hogy semmit sem pazarolnak: amit meg lehet javítani vagy fel lehet újítani, ahelyett nem vesznek újat. Kerülik a vegyszereket, környezetbarát tisztítószereket használnak, évszakok szerinti növényeket fogyasztanak,

 

és nem csinálnak 40 fokos nyárban 18 fokot.

 

Vásárláskor a kevés csomagolóanyagokat tartalmazó árukat választják, mellőzik a nejlonszatyrok használatát, és lehetőség szerint helyi termékeket vesznek. A hulladékot szelektíven gyűjtik, otthonukban takarékos izzók vannak. Amikor csak lehet, bringával közlekednek. Kerti növényeiket és gyümölcseiket bio sztenderdek szerint gondozzák: házuk tudatosan klímamentes, a vályogból épült rész hűvös, a téglarészben pedig árnyékolnak és tűrnek.

 

Az LMP másik társelnöke, Keresztes László Lóránt és családja is állítólag odafigyel a környezetkímélő életmódra. Szél Bernadettel ellentétben tőle részleteket nem kaptunk, hogy ezt hogyan teszi, helyette azt sorolta fel, mi mindent tett környezetvédelmi ügyekben a Baranya megyei LMP, melynek ő is tagja.

 

Ugyanígy nem vitte túlzásba környezettudatos életmódja kifejtését a Párbeszéd két vezetője. A párt sajtóosztálya csak annyit írt: „Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője környezettudatos életmódot folytat, hasonlóan Karácsony Gergely társelnökhöz, akiről köztudomású, hogy kerékpárral jár”. 

 

Az MSZP elnökének zöld szokásairól sem derült ki sok konkrétum. A párt sajtóosztálya azt közölte: „Tóth Bertalan otthonában szelektíven gyűjti a hulladékot, illetve

 

a használt olajat és zsiradékot sem önti a lefolyóba.

 

Pártelnökünk természetesen a gyermekeit is ebben a szellemben neveli.”


Megkerestük napokkal ezelőtt a Fideszt, a Jobbikot és a DK-t is, ám egyiküktől sem érkezett válasz a mai napig.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

A cseh elnök egy év alatt harmadszor gondolta meg magát abban az ügyben, hogy kisegítené-e Andrej Babišt az ellene folyó nyomozás kapcsán.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

Az angol Crystal Palace egészen egyedülálló módon próbálja segíteni a környék nehezebb sorsú lakosait, akik a szállás mellett reggelit is kapnak.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás