+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. július 31. kedd, 15:54
Az ellenőrzés után 1 128 385 érvényes aláírást találtak, ráadásul nem csak hét, hanem tizenegy EU-tagállamban is a minimálisnál több szignó gyűlt össze. Hogy ennek ellenére lesz-e uniós törvény a kisebbségvédelmi kezdeményezésből, és ha igen, akkor mikor, azt egyelőre nem tudni.

Az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának nemzeti hatósága ellenőrizte a Minority Safepack kapcsán leadott támogatói nyilatkozatokat: 1 320 246 aláírásból 1 128 385-öt hagytak jóvá. 

 

Emellett azt is igazolták, hogy a hét kötelezőt meghaladva, tizenegy tagállamban – Románia, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Lettország, Spanyolország, Dánia, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Olaszország –  sikerült elérni a szükséges támogatói küszöböt, ami azt jelenti, hogy a Kisebbségvédelmi Európai Polgári Kezdeményezés, a Minority Safepack (MSPI) folytathatja útját az Európai Bizottság felé – írja közleményében az RMDSZ.

 

Innentől csak és kizárólag az Európai Bizottság politikai mérlegelésén múlik, hogy kezdeményez-e jogalkotást az ügyben. Ha nem, az is teljesen jogszerű lesz.

 

Mi is az a Minority Safepack? 

 

A Minority Safepack lényege, hogy az EU ajánlásokkal, egyes területeken pedig egyenesen kötelező jogalkotási aktusokkal segítse a kisebbségek érvényesülését az állampolgárságuk szerinti országokban, elsősorban a nyelvi jogok terén. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot különösen érinti a Minority Safepack ügye, hiszen a határon túli magyarok jogainak védelmére ez akár egy jó lehetőség is lehetne.

 

Az Azonnali korábban külön cikket szentelt annak, hogy bemutassa, mennyit bénáztak a magyarországi pártok az ügyben. Ezek alapján szinte csoda volt, hogy végül összegyűltek az aláírások a határidőig. Az összmagyar ügyet egyébként nem csak Magyarországon, de a határon túl is sajnálatos módon átszőtte a pártpolitikai logika.

 

Magyarországon, illetve a jelentősebb létszámú magyar kisebbség által lakott országokban végül így alakult az aláírások száma:

 

Magyarországon 643 793, Romániában 300 962, Szlovákiában 68 619 és Horvátországban 17 433 szignó gyűlt össze.

 

Bizonytalan, mikor lesz bármi a kezdeményezésből

 

Porcsalmi Bálint, a párt ügyvezető elnöke szerint „bebizonyosodott, hogy az RMDSZ az európai kisebbségvédelem zászlóshajója: sikerült megmozgatnunk az európai kisebbségeket, akik aláírásukkal egyértelműen és határozottan kifejezték igényüket arra, hogy az Európai Unió rendezze helyzetüket. Ez az eredmény az európai nemzeti közösségek sikere, a Kárpát-medencei magyar közösség sikere, és az RMDSZ nagy nemzetközi sikere.”

 

Ami a kisebbségvédelmi kezdeményezés jövőjét illeti, Porcsalmi ennek kapcsán elmondta:

 

azt akarják, hogy európai törvény védje a kisebbségeket, amely kötelező a tagállamokra nézve.

 

Tisztában vannak azzal is, hogy akkor kell benyújtaniuk az aláírásokat, amikor megvan a megfelelő támogatásunk ahhoz, hogy sikerre vigyék az ügyet, így a következő időszakban támogató partnereket fognak keresni a kezdeményezésükhöz. 

 

De Porcsalmi szerint fontos szerepe lesz a jövő évi EP-választásnak is, hiszen ott dől el, hogy olyan emberek kerülnek-e az uniós intézményekbe, akiknek fontosak a kisebbségek, vagy olyanok, „akik több mint egymillió ember határozott kérését semmibe veszik”. Hozzátette: az erdélyi magyaroknak olyan Európára van szükségük, amely kiáll az őshonos kisebbségek védelmében, és nem veszélyforrásként kezeli őket. Olyan Európára van szükség, amely értékalkotó, Európát gazdagító közösségként tekint az őshonos nemzeti kisebbségekre.

 

Az európai polgári kezdeményezések történetében hetven közül a Minority Safepack csupán az ötödik, amely sikerrel járt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás