+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Mikecz Dániel
2018. július 26. csütörtök, 16:40
Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – derül ki egy friss kutatásból, ami úgy futott sajtóban, hogy Putyin elnyerte a magyarok szívét. De mit számít ez egyáltalán, és hol sántít a felmérés?

Tízből nyolc magyar nem szereti Putyint – akár ezt a címet is adhatták volna azok a portálok, amelyek a Ténygyár kutatását közölték szerdán. A szerkesztőségek azonban – minden bizonnyal a több kattintás miatt – jobban látták, ha a másik oldaláról közelítenek a kérdéshez, így a következő címekkel találkozhattunk: Putyin elnyerte a magyarok szívét; Hogy lett Putyin a magyarok kedvenc politikusa?; Hatott a propaganda: Putyint sokkal jobban szeretik a magyarok, mint Merkelt; Minden szempontból Putyint szeretik a legjobban a magyarok.

 

Az adatokból az persze kiderül, hogy valóban az orosz elnökről gondolták a legtöbben, hogy szimpatikus, azonban ők még így is csupán az összes megkérdezett 17 százalékát teszik ki.

 

A válaszadók 83 százaléka tehát nem találja szimpatikusnak Putyin elnököt. Az, hogy valaki szimpatikus, még nem feltétlenül jelent szeretetet – ez politikusokra vonatkoztatva különösen igaz. Ebben a tekintetben az általam javasolt cím is hatásvadász, noha annyi mentségem lehet, hogy az idézett címadások fals voltára hívja fel a figyelmet.

 

Valójában még ennél is kevesebben lehetnek a Putyin-fanok

 

A kutatók a szimpátiát és a politikusi alkalmasságot, illetve hatékonyságot külön vizsgálták. Ugyanakkor könnyen belátható, hogy ezek korántsem egymás szinonimái. Elismerhetem, hogy Putyin hatékony vezető, mert erősítette Oroszország státuszát, bár az alkalmasságról lehet a válaszadónak más elképzelése: magában foglalhatja például a demokratikus elkötelezettséget is.

 

További kérdéseket vet fel a megkérdezettek életkora. A 24.hu cikkében a Ténygyár kutatói nagyon helyesen megemlítik, hogy a fiatalok között többen találják szimpatikusnak Putyint, hiszen az idősebbeknek vannak emlékeik arról, amikor szovjet csapatok tartották megszállás alatt hazánkat. Azt különösebben nem emelik ki, hogy mintájuk csak a 18-59 év közötti magyar lakosságra nézve reprezentatív.

 

A 2017-es KSH-adatok szerint azonban a választókorú lakosság 32 százaléka 59 év feletti. Feltételezhető, hogy körükben egyrészt még erősebb az ellenszenv az orosz befolyással szemben, másrészt a baloldali pártok felülreprezentáltsága miatt erősebb a Putyin-ellenesség is.

 

Mindkét jelenség abba az irányba mutat, hogy a teljes szavazókorú népességben 17 százaléknál is kisebb a Putyint szimpatikusnak találók aránya.

 

Az 59-es korhatárt egyébként az indokolhatja, hogy a mintavétel alapja egy telefonos applikáció, így nehezebben elérhetőek az idősebb választók. A társadalom öregedése, illetve az idősebb választók magasabb részvételi aránya miatt azonban nehezen indokolható az ilyen életkori korlátozás.

 

Érdemes azt is számba venni, hogy a magyar emberek nem különösebben érdeklődnek a külpolitikai események iránt, amit önmagában már az is jelez, hogy 32, ill. 35 százalék nem tudott vagy nem akart választ adni a két kérdésre. De erre utal az is, hogy a ‘90-es évek elején még a hajtás után kezdődtek a külpolitikai hírek az olyan napilapokban, mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet, de a 2010-es évek közepére jócskán megelőzték azokat a belföldi, gazdasági hírek és publicisztikák.

 

Amikor azonban a válaszadónak nincsen magával hozott véleménye egy kérdésről, akkor a közvélemény-kutatást végző kérdezőbiztosnak nem ad átgondolt választ, így jobban befolyásolhatja az, amit innen-onnan hall. Putyinról pedig elég sok szó esett korábban is, az LMP még ki is plakátolta kacsintós képével az egész országot. Minden bizonnyal azt remélték, hogy többféle jelentés (demokrácia és a jogállam leépítése, függetlenség elvesztése, a Paks 2) sűríthető Putyin köré, ahogyan például Brüsszel köré is egy egész mitológiát húzott fel a kormánypárt.

 

A külföldi politikusok megítélése esetleges

 

A külföldi politikusok megítélése sokkal esetlegesebb, mint a hazaiaké. Számíthat egy-egy belpolitikai esemény, mint Angela Merkel esetében a menekültválság során betöltött szerepe, aminek csupán kormánypárti értelmezése ismert, és ellenzéki politikusok sem dicsérték. Putyinnál inkább a populáris kultúrában is megjelenő karaktere lehet meghatározó azok számára, akik kevésbé intenzíven foglalkoznak a politikai eseményekkel.

 

A válaszadó kifejezheti a politikus országával szembeni szimpátiáját is, de maga az ismertség is döntő. 

 

Ha azért lenne Putyin a magyarok „kedvence”, mert hatott a kormányzati propaganda, akkor logikusan nem Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek kellene szerepelnie az utolsó helyen a felmérésben. De ott szerepel.

 

A külföldi politikusok tehát nem állnak egy szinten a magyarok szimpátiájáért folytatott „versenyben”. Népszerűségük érdekes lehet, de nem árul el annyit a válaszadó politikához való hozzáállásáról, mint az értékekre, szakpolitikákra vonatkozó kérdések.

 

Az persze érthető, hogy a fenti címek az ellenzéki kattintókat is vonzzák, hiszen visszaigazolják számukra az illiberális kormányzás veszélyét, a putyinizálódás tényét. A közösségi médiában a felháborodás-felhők vonulása nyomán erősödhet az ellenzéki közösség összetartozás-tudata, erkölcsi önbizalma, azonban a tisztánlátást és így a helyes cselekvést végső soron akadályozzák az ehhez hasonló, félresiklott információk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Semmit sem szabad túlbecsülnünk, csak a klíma miatt ne legyünk vegák és nyugodtan vállaljunk gyereket is – mondta a cseh kormányfő.

Tenné ezt csupán egy nappal azon titkos dokumentum kiszivárgása után, mely szerint az oroszok bekebeleznék a belarusz gazdaságot.

Jon Worth még áprilisban, a brexit határidejének legutóbbi kitolásakor rakta össze egy ábrára, hogy mi történhet. Hol vagyunk most? És mi jöhet még?

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás