Génmódosítás-e az, ha nem más DNS-t tesznek egy növénybe, hanem a sajátját módosítják? Te ennél-e ilyet? Szavazás!
A tudomány az éhezés és a gyógyíthatatlan betegségek elleni csodafegyverként ünnepli a DNS-változtatás új módszereit: hamarosan beköszönt a rossz talajon termő, vizet alig igénylő, cserébe fontos tápanyagokkal dúsított növények kora. A génmódosítás új metódusai hatékonyabbak, gyorsabbak, pontosabbak és ami a legfontosabb: olcsóbbak, mint az eddigi géntechnológiai módszerek. Az Egyesült Államokban már zöld utat is adtak pár készre fejlesztett terméknek: például az olyan champignonoknak, amelyek nem barnulnak be.
Vagyis: kérdés, mikor érik el ezek az élelmiszerek az Európai Uniót, és lesz-e rajtuk plecsni, miszerint génmódosított termékekről van szó. A berlini Die Tageszeitung arról ír, hogy ez a kérdés azért is fontos, mert egy német fogyasztó például csak akkor vásárol szívesen ilyesmit, ha tudja: amit vesz, az az, ami (piros paradicsom, ami a napfény miatt piros), és nem valami GMO-termékről van szó (piros paradicsom, ami piros napfény nélkül is). A géntechnológia-kutatók és a biotechipar pedig pont ebben reménykednek: ha az újfajta metódus nem esik a GMO-szabályozás alá, simán piacra lehet dobni őket anélkül, hogy hivatalosan génmódosított terméknek lennének minősítve.
Vagyis simán ki lehetne iktatni egy gént, megnövelni mondjuk a zsírsavak vagy az egyik vitamin arányát. A génkutatók azzal érvelnek a módszer mellett, hogy mindez a természetben is előfordul, ezt hívják pontmutációnak, vagyis amikor a kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.
Az Európai Unióban 2015 óta folyik arról vita, GMO-terméknek minősülnek-e a génszerkesztett termékek. Akkor hozott ugyanis döntést a svéd mezőgazdasági hivatal arról, hogy az így előállított növényekre nem vonatkozik automatikusan minden esetben az élelmiszerekre és állateledelekre érvényes géntechnológiai szabályozás. A német fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hivatal is a svéd álláspont mellé állt. Ez azt jelenti: a génmódosított növényeket ezentúl szabadon el lehetne vetni a termőföldeken. Hogy micsoda tudományos és gazdasági lobbiérdekek vannak a háttérben, jól mutatja, hogy az Alfahír idén januárban arról írt: az OTP Bank és a Magyar Tudományos Akadémia is arra kérte az Orbán-kormányt, ne tekintse génmódosításnak a génszerkesztést.
A génszerkesztés GMO-szabályozás alól való mentesítése számos környezetvédő, fogyasztóvédő és biotermelő mozgalomnál kiverte a biztosítékot: a döntés több biotermék végét jelentené. Francia szervezetek az ügyet az Európai Bíróság elé vitték. A luxembourgi testület szerdán hozta meg rafinált ítéletét, amiben hozott is meg nem is. Alapvetően a génszerkesztett élelmiszerek is GMO-snak minősülnek, vagyis kell rájuk a plecsni, van azonban egy nem lényegtelen kivétel.
Nem vonatkoznak ugyanis a GMO-s termékeket érintő megkötések olyan élelmiszerekre, amiket olyan génszerkesztési eljárással hoztak létre, amelyek már hagyományosnak tekinthetők, és régóta bebizonyosodott, hogy biztonságosak.
Ettől függetlenül a tagállamok azért előírhatnak ezekre is plusz kötelezettségeket, viszont az áruk szabad áramlását tiszteletben kell tartaniuk.
Te vásárolnál génszerkesztett élelmiszert?
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.