+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. július 5. csütörtök, 17:00
Mindenki okos és ravasz embernek tartja, a Fidesz elleni háborújában mégsem volt egy váratlan húzása, kiszámíthatatlan lépése sem. Simicska Lajos gyakorlatilag egy darab nyertes csata nélkül kapitulált.

„Amíg én vagyok, minden van,
folytatom a háborút, és mindenkit kibaszok.”

Simicska Lajos, 2015. február 6. (ún. G-nap)

 

 

Amióta végigfutott a sajtón a hír, hogy Simicska Lajos, az ország egykor legnagyobb hatalmú oligarchája – egykori lapom, a Magyar Nemzet tulajdonosa – bedobta a törölközőt, egy kérdés jár a fejemben.

 

Vajon mi volt a terv?

 

Ez a kérdés általában akkor merül fel, mikor vicces videókat néz az ember arról, hogy a költöztetők a második emeletről egy szekrényt öt darab matrac és a gravitáció segítségével próbálnak szakszerűen eltávolítani, nyilván sikertelenül.

 

Valahogy így néz ki Simicska elmúlt négy éve is

 

A Fidesz második kétharmados győzelme után Orbán Viktor úgy döntött, hogy megszabadul legrégebbi harcostársától, aki addigra legalább egy minisztériumot irányított a kormányon belül. A szakadás első jelei azok a Simicska-cégeket is sújtó intézkedések voltak, amelyek mentén az első, Orbán-kormányt bíráló publicisztikák jelentek meg a Magyar Nemzet hasábjain.

 

A kremlinológiai elemzések valami olyasmiről beszéltek, hogy Simicska igazából megtarthatná a gazdasági érdekeltségeit, csak a médiacégeit kéne lepasszolnia Habony Árpádnak és Andy Vajnának. Miután ez nem történt meg, Orbán személyesen jelentette be a Simicska-lapok vezetőinek, hogy vége a dalnak, nem lesz több állami támogatás. Simicska válaszul médiaháborút hirdetett, a tábornokai pedig szinte rögtön magára hagyták.

 

Ez lett a híres G-nap, amely során Simicska tulajdonképpen programot is adott magának. „Orbán egy geci” – mondta el egy nap alatt több sajtóorgánumnak is, majd fogta magát, és elment szánkózni.

 

Aztán nem történt semmi

 

Jó, persze, a Simicska-birodalom médiumai ellenzékiek lettek, és három évig léteztek a Fidesz-vonaltól eltérő, mégis jobboldali hangok a magyar médiában, ami remek dolog. Én is azért mentem át a Magyar Nemzethez, mert láttam, hogy a pártkáderek nyomása alól felszabadulva ismét újságírás folyik ott, és nem bántam meg a döntésem: tényleg az folyt – itt sem láttam érvényesülni valamiféle nagy és átfogó Simicska-tervet.

 

Habony és Vajna pedig nem a már létező cégeket és brandeket átvéve, hanem más cégeket gründolva kellett létrehozzák a Fidesz új propagandamédiáját – talán így még könnyebb dolguk is volt. Ugyanígy semmi eredménye nem lett annak, hogy Simicska Lajos óvatosan beállt a Jobbik mögé.

 

Apró szálka volt ez az egész ügy Orbán Viktor körme alatt, semmi több.

 

A választási kampány végéig várta mindenki, hogy Simicska Lajos ledobja majd az atombombát, ami seperc alatt összeomlasztja az Orbán-rendszert. Ehelyett a miniszterelnök egykori legbizalmasabb embere párszor felfújta pár helyre a már idézett tételmondatát, és egy darab ügyet sem hozott nyilvánosságra a választás előtt. A választás után bezárta a nyolcvan éves Magyar Nemzetet, most pedig végleg eladta az összes érdekeltségét, amelyek feltehetően a Mészáros Lőrinc által képviselt emberek portfóliójában kötnek majd ki.

 

Még egyszer kérdezem: mi volt a terv?

 

A válasz erre az, hogy valószínűleg semmi. A Fidesz építkezésének a kezdetektől fogva két motorja volt: Orbán, akinek remek a politikai érzéke, és Simicska, aki pedig mindig kitalálta, hogy hogyan lehet minél több pénzt a párt és a párt körüli érdekkör – és így a saját – zsebébe juttatni és a legjobban felhasználni. Mindkét ember tehetséges volt, de mindketten más területen.

 

A második kétharmados győzelem után nyilvánvalóvá vált, hogy itt most már mindent lehet, és nincs szükség többé Simicska tehetségére: amit einstandolni akar a Fidesz, azt einstandolja. A Fidesz innentől Simicska nélkül is tudott működni,

 

Simicska Lajos azonban láthatóan nem tudott működni a Fidesz nélkül.

 

Hiába volt meg a pénz, hiába voltak meg az orgánumok, hiába talált még egy pártot is, ami mellé oda tudott állni: nem volt meg az ötlet, a terv, a program – és valószínűleg hiányzott a bátorság is olyan ügyek nyilvánosságra hozásához, amivel Orbán Viktor nimbusza több szempontból is letörhető lett volna.

 

A teljesen céltalan graffitizés ugyan egész innovatívnak tűnt, de ezen túl Simicska stratégiája régi, bevett módszerekre épült. Gondolom, adott valamennyi pénzt valamilyen formában a néppártosodásba belezavarodó Jobbiknak, és működtette immár ellenzéki médiumait, pontosan olyan formában, ahogy eddig tette. De egy váratlan húzása, kiszámíthatatlan lépése sem volt.

 

Simicska Lajos története intő jel: minden lehetősége megvolt rá, hogy belülről lázadva döntse meg Orbán Viktor rendszerét, de nem élt vele, és a gépezet simán bedarálta. Ha pedig a mindenki által ravasznak és okosnak tartott, az ellenfelét a lehető legjobban ismerő oligarcha ilyen csúfosan elbukott,

 

akkor mire számíthatnak a NER mostani percemberei, ha valaha is lázadni próbálnak majd a központi akarat ellen?

 

Pintér Bence eddigi, Azonnalin megjelent cikkeit itt olvashatod végig.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás