+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Isztin Péter
2018. július 2. hétfő, 11:11
Jobb tervünk van, mint a Soros-terv: a magyar származású milliárdos segélyekkel pörgetné fel az afrikai gazdaságot, pedig a segélyek sok mindenre jók lehetnek, de erre nem.

Soros György megjelentette legújabb írását – vagy, hogy a magyar kormány szóhasználatával éljünk: „tervét” a menekültválsággal kapcsolatban. (Az eredetileg olaszul írt cikk magyarul itt olvasható.) Jelen esetben a „terv” kifejezés nem is kifejezetten lenne pontatlan, ugyanis a szerző nem először egy 30 milliárd dolláros új „Marshall-tervet” javasol Afrika megsegítésére, ettől várva az afrikai gazdaságok megerősödését és ezen keresztül a menekülthullám apadását. Ezzel, illetve általában véve Afrika menekültproblémájával kapcsolatban tennék itt néhány megjegyzést.

 

Ma már viszonylag széleskörű konszenzus van a közgazdászok között abban, hogy a segélyek sok mindenre jók ugyan, de a gazdasági növekedés beindítását pont kár tőlük várni. A hosszú távú gazdasági növekedéshez olyan intézményekre van szükség, amelyek ösztönzik a specializációt és a kereskedelmet, a beruházást és az innovációt. Ez elsősorban egy piacgazdasági intézményrendszert jelent, stabil tulajdonjogokkal és a szerződések kikényszerítését garantáló bírósági és büntetőjogi rendszerrel. Ilyen intézményi alapok nélkül a fejlesztési segélyek gyakran csak a korrupciót növelik.

 

Ez azt jelentené, hogy a segélyek minden formája pazarlás? Távolról sem.

 

A készpénztranszferek például bizonyított módon képesek enyhíteni a szegénységet, a közegészségügyi segélyezés pedig segíthet felszámolni halálos járványokat. Mindössze arról van szó, hogy a gazdaságot nem a segélyek fogják beindtani, így aztán egy új „Marshall-segély” kapcsán is jó okunk van a szkepticizmusra. Ráadásul számos afrikai ország, köztük Etiópia, Nigéria vagy Botswana fényes bizonyítékát adják annak, hogy „Marshall-segély” nélkül is képesek afrikai országok növekedni, amennyiben a növekedés intézményi és egyéb feltételei fennállnak.

 

De akkor mit tehet Európa és általában véve a Nyugat annak érdekében, hogy kevesebb afrikai legyen kénytelen elhagyni az országát? Azt hiszem, én is tudok egy „tervet” javasolni – más kérdés, hogy aligha fogják a közeljövőben megvalósítani. A terv a következőkből állna:

 

1. Legyenek a vízkészletek felett jól definiált tulajdonjogok és legyen a víznek mindenhol működő piaca, olyan árakkal, amelyek tartalmazzák a víz „szűkösség-értékét”, vagyis figyelembe veszik azt, hogy a víz véges erőforrás. A jól funkcionáló árrendszer takarékoskodásra ösztönzi a fogyasztókat, a szolgáltatókat pedig arra, hogy oda helyezzék a vízkészleteket, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ehhez megfelelő tulajdonjogi, bírósági és igazgatási rezsimek kellenek. 

 

A vízszolgáltatóknak például biztosítani kell a lehetőséget, hogy a szolgáltatás díját behajthassák és általában azt, hogy tevékenységüket profitábilisan folytathassák. Igen, a fentiek azt jelentik, hogy a gyakran szegény embereknek fizetniük kell a vízért. De ez még mindig sokkal jobb a vízhiánynál, ami rengeteg embert késztet otthona elhagyására.


2. Európa (és Amerika) bontsa le azokat az akadályokat, amelyeket Afrika további gazdagodása elé állítanak. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek piacán végre valósuljon meg a szabad kereskedelem és szüntessük meg ne csak "megreformáljuk" az agrártámogatásokat. Az afrikai mezőgazdasági termékek útjába emelt vámok és az agrártámogatások rossz szakosodáshoz vezetnek:

 

ezek hiányában a mezőgazdasági termékek egy részét Európán kívülről, például Afrikából szerezhetnénk be, olcsóbban,

 

Európa pedig a felszabaduló erőforrásokat átcsatornázhatná más területekre, ahol azok nagyobb haszonnal hasznosulhatnának. Ez önmagában a menekültválságot nem fogja megoldani, de Afrika helyzetén sokat javítana. És pénzbe nem kerül, sőt, pénzt takarítunk meg vele, fogyasztóként és adófizetőként is.

 

3. Fogadjunk be menekülteket és gazdasági bevándorlókat is valamilyen mértékben, de egyúttal gondoljuk újra a menekültügyi rendszert. Az nyilvánvalóan nem optimális rendszer, amely hosszú és kockázatos utak megtételére ösztönzi az embereket.


Az a haszon, amelyet a migránsok a migráció révén szereznek, jelenleg így részben az embercsempészek zsebébe vándorol.

 

Mindenkinek jobb lenne, ha hosszú hajóutak helyett valamilyen biztonságos és legális módon érkeznének menekültek Európába. Azt, hogy ezt hogyan érhetjük el, egyelőre senki sem tudja.

 

4. Ami az Európába befogadott menekültek elosztását illeti:

 

legyenek kiosztva kezdeti menekültkvóták, amelyekkel lehessen kereskedni.

 

Ha tehát egy állam kevesebb menekültet szeretne befogadni, tehesse ezt meg, de cserébe fizessen azon országoknak, akik átvállalnák tőle a kötelezettégeit. Ez a megoldás szerepelt a Momentum választási programjában is. (A javaslat kidolgozásában külső szakértőként jelen cikk szerzője is közreműködött.) Ezt még ki lehetne egészíteni egy, a menekültek preferenciáit is figyelembe vevő párosítási mechanizmussal.

 

Persze ha a fentiek mind megvalósulnának, akkor is érkeznének bevándorló tömegek Afrikából Európába. Ameddig Európa jóval gazdagabb Afrikánál, addig lesz igény a migrációra. De a migráció mértékét kezelhetőbbé tehetjük eközben pedig nagyon sok emberen segíthetünk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Csalódott-e az MSZP-s Pollreisz Balázs győri polgármesterjelölt, hogy egy volt párttársa nyíltan a fideszes jelölt mellé állt? Válaszolt az Azonnalinak!

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

Az egyik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom vezetőjét már régóta kritizálják pártján belül. Most öt nappal két kulcsfontosságú választás előtt hagyhatja ott a pártot.

Kiszivárgott a bölcsek jelentése, eszerint a Fidesz maradhatna a Néppártban, de amíg nem viselkedik jól nyilvánosan, felfüggesztve marad.

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás