+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Farkas Eszter
2018. június 30. szombat, 15:47
Miközben az ellenzéki politikusok mind a vidéki építkezésről beszélnek, egy friss kutatás arról mesél, hogy a budapesti lakosok félnek legkevésbé a Fidesz-kormányzástól, valamint ők említik leghamarabb a migránsok beköltözését, mint ami legjobban aggasztja őket. Hogyhogy mégis ellenzéki fellegvár a főváros?

Az ellenzéki politikai elemzést és gondolkodást az elmúlt években nagy mértékben meghatározta, hogy a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok alapvetően Budapesten és a nagyvárosokban népszerűek. Budapest kulturálisan liberális, az itt élők kormányellenes tüntetésekre járnak, és nem csak a kormányzati médiából tájékozódnak a politikai eseményekről – leegyszerűsítve ezek az ellenzéki politikai elemzés kiindulópontjai.

 

Valóban, a legtöbb egyéni mandátumot Budapesten szerezték az ellenzéki pártok képviselői, a főváros tehát megvan, hátradőlhetnek, és indulhat a „Le kell menni végre vidékre hálózatot építeni!” című hősi mantra, amelyet persze a harmadik kétharmados választási vereség után sem felejtettek el hangoztatni ismert ellenzéki politikusok. 

 

Azért még lenne min gondolkodni

 

A Policy Solutions Magyar rémálom címmel publikált kutatása a budapesti lakosok félelmeivel kapcsolatosan számos összefüggésre mutat rá. Kiderül többek között, hogy egyéni szinten a budapestiek félnek legkevésbé attól, hogy az életük bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válik, illetve hogy ők éreznek legnagyobb arányban félelmet attól, hogy valamelyik családtagjuk külföldre költözik.

 

Magyarország jövőjét illetően a budapesti lakosok jelentős része (67 százaléka) teljes mértékben vagy inkább bizakodó. Az egészségüggyel kapcsolatban a budapestiek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tart a kórházi ellátások színvonalának romlásától: ezzel a megyeszékhelyen élők 66 százaléka van így. Ez annyiban érdekes, mert az elmúlt években pont a megyeszékhelyeken történtek a legjelentősebb egészségügyi beruházások, szemben Budapesttel, ahol az uniós támogatások szabályozása miatt nem jutottak uniós fejlesztési pénzek ilyesmire.

 

Az egyének félelmei tehát nem idomulnak feltétlenül az aktuális kormányzati politikához,

 

ami persze érthető: a jövedelmi helyzet, a kulturális beágyazottság, a világról kialakított percepciók mind befolyásolhatják, mi vált ki félelmet belőlünk.

 

A tanulmány közöl egy táblázatot, amelyből az látszik, lakóhelyi összehasonlításban a budapesti lakosok említik leghamarabb, hogy migránsok költöznek az országba, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban.

 

Ugyanezt ilyen nagy arányban csak a Fidesz-szavazók említik.

 

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

 

Egy másik táblázatból pedig kiderül, hogy a községben élők mellett a budapestiek azok, akik a legkevésbé féltik az országot a Fidesz kormányzásától.

 

FORRÁS: Policy Solutions: Magyar rémálom

 

Felvetődik a kérdés, hogy ha a budapestiek így rezonálnak a Fidesz félelemkeltő üzeneteire, akkor mi magyarázhatja az ellenzék viszonylagos politikai sikerét a fővárosban?

 

A magas életszínvonal tompítja a félelmeket

 

A budapestiek félelmeinek (illetve azok hiányának) gyökerét a magasabb életszínvonal mindenképpen befolyásolja. Minél magasabb a jövedelme ugyanis valakinek, az egzisztenciális félelmek háttérbe, az absztrakt félelmek pedig előtérbe kerülnek. A Budapesten élők vélhetően valóban kevésbé félnek a Fidesz-kormánytól, hiszen jóval kevésbé vannak egzisztenciális értelemben kiszolgáltatva a kormány gazdaságpolitikai tevékenységének, szemben például a vidéki városokban élőkkel – ez persze kormánnyal szembeni szimpátiát még korántsem jelent.

 

A migráció kapcsán sem pontosan tudjuk, hogy mi vált ki félelmet a megkérdezettekből: vajon a terrorizmustól, a munkahelyük elvesztésétől vagy a társadalom további polarizációjától tartanak-e leginkább.

 

A magyar társadalom politikai értékrendjét vizsgáló Politikai útmutató Magyarországhoz című tanulmány szerint a megkérdezettek közül a budapesti lakosok értenek egyet legkevésbé azzal az állítással, hogy „akkor igazán jó egy társadalomban élni, ha nincsenek jelentős különbségek gazdagok és szegények között”. Holott ezzel egyidőben a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésétől való félelem kifejezetten magas a magyar állampolgárok körében a Magyar rémálom című kutatás eredményei szerint. 

 

Azt persze fontos látni, hogy hiába a szociáldemokrata értékrend az irányadó a magyar társadalomban, ez nem eredményezi automatikusan a baloldali pártokra való szavazást.

 

Sőt, a szociáldemokrata értékek képviseletét a társadalom többsége a Fidesznek tulajdonítja, ami a magyar társadalom nagymértékű pártosságáról árul el sokat: az erősen párthoz kötődő szavazók hajlamosak vágyaikat és értékeiket az általuk támogatott pártokra vetíteni, függetlenül attól, hogy az adott párt programjában és kommunikációjában képviseli-e azt vagy sem.

 

Arra is fontos azonban odafigyelni, hogy noha a budapestiek nagy arányban nevezik meg a migránsok Magyarországra költözését, mint egy olyan eseményt, amely aggasztja őket Magyarország jövőjével kapcsolatban,

 

szintén ők értenek egyet legnagyobb arányban azzal, hogy „Magyarországnak előnye származik abból, ha más országokból emberek költöznek ide”.

 

Ez persze szintén sok mindent jelenthet, elképzelhető például, hogy a „migráns” és a „beköltöző” fogalmak máshogy csapódnak le a fővárosi válaszadók gondolkodásában.

 

Budapestről nézve a világ nem veszélyes

 

És ha már félelmek: a budapestiek gondolják legkisebb (17 százalékos) arányban a megkérdezettek közül, hogy a „világ egy alapvetően veszélyes hely”. Amiből akár az a következtetés is levonható, hogy a budapestiek számára nem a félelmek jelentik politikai identitásuk és cselekvésük alapját.

 

Noha a fenti kutatások kiindulópontot jelenthetnek a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választási kampányok stratégiájának kialakításában, természetesen még számos kérdés nyitva marad ezek ismeretében is. Azt ugyanis nem tudjuk, melyek azok az érzelmek és/vagy értékek, amelyek a választáson való részvételt legerősebb mértékben befolyásolják a budapesti lakosok esetén.

 

Vajon tényleg az Orbánnal, Putyinnal, vagy az EU-ból való kilépéssel való riogatás működik majd esetükben is? Vagy a szociáldemokrata értékek határozottabb képviseletét várják el végre?

 

Az mindenesetre biztos,

 

jobb, ha az ellenzék elkezd megbarátkozni azzal a nem túl bonyolult és meglepő gondolattal, hogy Budapest sem fehér és fekete,

 

és minél hosszabban zajlanak a nyilvánosságban az ellenzéki pártok belső pozícióharcai, minél később mernek elköteleződni egy középtávon is kiszámítható és követhető politikai stratégia mellett, annál inkább bizonytalanná válik majd szavazóik támogatása. Igen, Budapesten is.

 

A szerző az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa és az Andrássy Egyetem doktori hallgatója.

 

CÍMLAPRAJZ: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Varsó kötelező érvényű értelmezést kér az EU-s pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmusról.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás