Tizenhét könyv, amit csekkolnod kell a Könyvhéten

Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek; Enikő, aki nem jut egyről a kettőre; egy közel százhúsz éve kiadatlan botránykönyv; egy lány, akinek kilences iker begóniái születnek; egy furcsa körülmények között öngyilkos színész és Kádár János árulásának hét napja. Könyvheti ajánlóval jelentkezik a Könyves Kálmán, az Azonnali új könyves rovata.

Nem vágod, mi az az új könyv, amiről minden haverod azt hazudja, hogy olvasta? Amit a romkocsma szomszéd asztalánál fitymál le éppen egy sálas bölcsészhallgató? Strandra mész és olvasnál?

Ugyan nem szoktál olvasni, de könyvet vennél ajándékba? Egyszerűen kikapcsolódnál egy kicsit? Vagy tényleg művelt, olvasott polgárrá szeretnél válni, de semmi kedved a könyvesboltokban nézelődni? Tudni szeretnéd, mit divat most szeretni/utálni?

Nem fogunk sznoboskodni: ha valami izgalmasat látunk egy hónapban, ajánlani fogjuk nektek anélkül, hogy cenzúráznánk magunkat zsáner, téma, terjedelem, vagy a szerző politikai beállítottsága alapján. Alapvetően csak két kategóriát különböztetünk meg: a fiktív (fiction) és a nem fiktív (non-ficition) műveket. Ajánlónk persze nem teljes körű, bármikor átszaladhat a szemünk egy remekművőn; s ugyanígy garanciát sem tudunk adni sem a minőségre, sem a menőségre, hiszen nem olvastunk minden könyvet.

Nem is kezdhettünk volna súlyosabb hónapban, hiszen június van, tehát előttünk a Könyvhét, ami azt jelenti, hogy a szokásosnál is több remek könyv jelenik meg nagyon rövid idő alatt. Ezért most két részletben ajánlunk könyveket: ma a fikciós műveket, holnap pedig a mindenféle tényirodalmi alkotásokat.

+ + +

Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave Könyvek)

Egy év telt el azóta, hogy Veres Attila berobbant a hazai fantasztikus irodalomba Odakint sötétebb című regényével, ami egy hazánkban viszonylag ismeretlen irodalmi területet képviselt: a weirdet és a horrort. Most megjelenő kötetében tizenöt novellával folytatódik tovább a furcsa rettegés. „Magyarország, ahogy még sosem láttuk.

Egy város felfalja lakóit. Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek. Egy borkóstolás, ahol az italba idegen életeket zártak. Egy falu, ahol embereket termesztenek a földeken. Egy növény, amely a túlvilágra nyit átjárót. Egy szeméttelep, amely a világ legértékesebb anyagát őrzi. Egy wellness, amely szó szerint maga a pokol” – beszél magáért a fülszöveg. Két novellát pedig már el is lehet olvasni a Könyesblogon.

Paul Auster: New York-trilógia (21. Század Kiadó)

Paul Auster-életműkiadásba vág bele a 21. Század Kiadó: az amerikai szerzőtől első körben például a klasszikus (és magyarul is már jó párszor megjelent) New York-trilógia érkezik új köntösben. Az Üvegvárosban egy Quinn nevű, álnéven publikáló író története, akit felbérelnek, hogy kövesse Stillmannt, a börtönből szabadult filozófust, hátha az meg akarja ölni a fiát. A Kísértetek című második darab egy detektívtörténet lecsupaszított váza. A bezárt szoba főszereplője pedig egy eltűnt és halottnak hitt író, Fanshawe kéziratának birtokába jut, amelynek publikálása valóságos irodalmi szenzáció. De tényleg meghalt az író? És őszintén: mi a fene történik itt? Auster rendkívül érdekes szerző még most is, talán érdemes az új sorozattal együtt nekiállni.

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy (Magvető)

Regénnyel jelentkezik a Könyvhéten Mán-Várhegyi Réka, aki első novelláskötete, a Boldogtalanság ​az Auróra-telepen 2014-es megjelenése után szinte minden fontosabb díjat megnyert debütáló szerzőként. Jó pár gyerekkönyv után most itt a felnőtteknek szóló folytatás. A fülszövegből: „Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre.

Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás?“

Kondor Vilmos: A haldokló részvényes (Libri)

A modern magyar krimi megteremtője a Szent Korona-trilógia tavaszi befejezése után novellagyűjteménnyel örvendezteti meg népes rajongótáborát: a kötetben helyet kapnak már korábban megjelent elbeszélések (pl. a Magda, ​a bestiális Népszínház utcai mindenes című kötet novellái), valamint új alkotások is.

„Gyilkos cselédek, svindlerek, kasszafúrók, transzneműek és ledér nőszemélyek töltik meg a füstös lebujokat, zugkifőzdéket és a hírhedt Conti utcát, és keltik életre a múlt századi Budapestet, megmutatva annak kevésbé elegáns, ám talán éppen ezért olyan érdekes arcát. Ugyanakkor bármilyen szórakoztató is ez a miliő, bármilyen kisstílűek a bűnök és pitik a bűnözők, a Bűnös Budapest ciklus folyamatosan arra emlékeztet minket, hogy az elmúlt száz évben a színfalak talán részben megújultak, ám voltaképpen semmi sem változott a fővárosban” – áll a fülszövegben. A szerzővel tavaly márciusban interjúztam.

John Scalzi: Fejvesztve (Agave Könyvek)

A kortárs sci-fi egyik legismertebb és legtöbbet foglalkoztatott írója visszatért egyik régebbi világához, hogy egy újabb bűntényt tárjon fel. A közeljövőben a gyógyíthatatlan Haden-szindrómában szenvedők elméje ép marad, de elveszítik az uralmat önnön testük felett, így az agyukba ültetett neurális háló segítségével tartják a kapcsolatot a világgal.

Az új regény egy öldöklő sportot mutat be, amelyet hadenesek játszanak: a hilketa egy pörgős, erőszakos sportág, amelyben a játékosok kardokkal és csatabárdokkal esnek egymásnak. A játék célja, hogy letépjük az ellenfél fejét, majd átjuttassuk a gólvonalon. Valójában senkinek nem esik bántódása, de a brutalitás valódi, és a közönség imádja. Egészen addig, amíg az egyik játékos holtan nem esik össze a pályán. Balesetről vagy gyilkosságról van szó?

Jo Nesbø: Macbeth (Kossuth Kiadó)

Ki ne unná már nagyon az északi krimiket? Most annyi a csavar a hideg és a depresszió mellé, hogy Jo Nesbø is beszállt a Hogarth Press sorozatába, amelyben ismert írók dolgozzák fel Shakespeare drámáit. A könyv címe magáért beszél, a fülszövege meg ilyesféle: „A fiatal és tehetséges nyomozó a város bűnbandájának felszámolására teszi fel életét, ám amikor sikerei nyomán magasabb pozícióba kerül, őt is megkísérti a hatalom csábítása. A hatalom megszerzése érdekében szörnyű gyilkosságok sora, és ezzel párhuzamosan egy szövevényes nyomozás veszi kezdetét.”

Neil Gaiman: Death ​– Halál (Fumax)

Mára nem csak a Sandman című képregénysorozat, de annak szerzője, Neil Gaiman is a fantasztikum klasszikusává vált. Az álmok fejedelmének történeteit bemutató Sandman-képregények hazai kiadása azonban 2011-ben szerencsétlen módon elakadt itthon négy kötet, azaz a történet harmada után. A képregényekre újra jobban koncentráló Fumaxnál a Könyvhétre érkezik keménytáblás, az eredeti képregényméretnél nagyobb kiadásban a Death – Halál, amelynek címszereplője – érdekes módon – a Sandman-képregények egyik legnépszerűbb figurája.

Bartók Imre: Jerikó ​épül (Jelenkor)

„A Jerikó épül merő provokáció, kísérlet egy újfajta irodalmi stratégia és nyelv megteremtésére” – állítja a fülszöveg Bartók Imre új regényéről, amiből őszintén szólva ennél többet nem tudtam kihámozni arról, hogy miről is szól a könyv, ami önéletrajz, családregény és nevelődési regény „meghökkentő elegye”. Állítólag. Amióta azonban a Láttam a ködnek országát című regényének köszönhetően két évvel ezelőtt egy napon elképesztő módon berezeltem, nem merem nem követni Bartók Imre munkásságát.

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről (Móra)

Az idei a fantasztikus antológiák éve lesz: a Könyvhéten érkezik a Főnix Könyvműhelynél egy sci-fi antológia Szélesi Sándor szerkesztésében (Rés a valóság szürke szövetén), őszre pedig a Gabo SFF készül egy magyar spekulatív novellákat felvonultató antológiával. A Könyvhétre érkező 2050 – Ifjúsági novellák a jövőről pedig azért kifejezetten izgalmas, mert egyrészt ifjúsági, másrészt egyszerre szerepelnek benne a zsánerirodalom és a szépirodalom ismert nevei: egy kötetben olvashatunk tehát novellát például Brandon Hackettől, Totth Benedektől, Moskát Anitától vagy Szöllősi Mátyástól. Nem semmi.

Milbacher Róbert: Léleknyavalyák (Magvető)

Döglött akták a szabadságharc utáni években, avagy regénnyel jelentkezik a 2016-ban Margó-díjat érő Szűz Mária jegyese című novellaciklus írója, Milbacher Róbert. Idézünk a fülszövegből: „A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz.”

Benedek Szabolcs: Kádár ​hét napja (Helikon)

Vannak sorsfordító időszakok a történelemben, és Magyarország 1956 őszén egyértelműen ilyet élt át. Senki sem fordult azonban nagyobbat abban a pár hétben, mint Kádár János, aki a Nagy-kormány államminiszteréből pár nap alatt a forradalom moszkovita elnyomója lett. Benedek Szabolcs új regénye ezt a pár napot vizsgálja meg közelebbről. Mi késztette Kádárt az árulásra? Mindeközben pedig visszatekintünk a korábbi eseményekre is: itt is rejtőzhetnek ugyanis pálfordulásának mozgatórugói.

Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert (Kalligram)

Milyen ​Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne? Papp-Zakor Ilka korábban beszámolt arról, hogy hogyan kell elejteni és elfogyasztani egy angyalt, most pedig egy delíriumos, amorf képeskönyvet lapozgathatunk, amely egyszerre bizarr és ismerős. Feketehumor, fanasztikum, abszurd. Az elhagyott, állapotos lánynak kilences iker begóniái születnek, nagymamában rovarok és mindenféle állat lakik, a telefonbetyárkodó aggokat házikedvenceik, a kopogólemúrok segítik. Atya ég.

Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse (Reakció)

Egy igazi botrányönyv az előző előtti századból: Tolnai Lajos regényével 1890 őszén a Pesti Napló hasábjain találkozhattak az olvasók. A szerzőre jellemző kíméletlen gúnnyal megírt magán- és közéleti botrányok azonban olyan felháborodást szültek az érintettek körében, hogy vehemens tiltakozásukkal megakadályozták, hogy könyvben is megjelenjen – egészen mostanáig.

A fülszöveg: „Peterdy Tili telegráf-hivatalnoknak tanul Budapesten, de félbe kell hagynia tanulmányait és hazautaznia, hogy segítse apját óriási vállalkozásában: a Tisztviselőtelep létrehozásában. Tizennyolc évesen egyszerre kell megküzdenie nagyravágyó anyjával, annak behízelgő modorú – a szép lányt is megkörnyékező – udvarlójával, valamint az apját mind jobban behálózó uzsorással és saját érzelmeivel.“

Bill Clinton - James Patterson: Az elnök eltűnt (21. Század Kiadó)

Az Alex Cross-sorozatot jegyző James Pattersont sokaknak nem kell bemutatni, és a Lewinsky-ügyet jegyző Bill Clinton is viszonylag ismert. Az krimiíró és az exelnök most összeállt, hogy megválaszoljon egy égető kérdést: mi történne, ha egy napon arra ébredne a világ, hogy eltűnt az amerikai elnök? Ha ez most történne a valóságban, akkor valószínűleg sokan fellélegeznének; a könyv fiktív világában azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Rejtély, izgalom és kaland, ilyesmi, strandra mindenképpen jó olvasmány lesz.

Krusovszky Dénes: Akik ​már nem leszünk sosem (Magvető)

Költőként lett ismert, de már novellistaként is bemutatkozott (A fiúk országa, 2014) Krusovszky Dénes, aki az idei Könyvhéten egy több idősíkon játszódó, generációkon átívelő regénnyel jelentkezik. A fülszövegből: „1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak.”

Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak (Libri)

Panelház, maffia, szerelem. A kilencvenes években játszódó regényben három dunaszerdahelyi nőt követünk, akik ugyanabban a nyolcemeletes panelházban laknak. Júlia fodrászként dolgozik. Látszólag gondtalan életet él rendőr férjével és kisfiával, amikor váratlanul betoppan a szalonba András, aki megváltoztatja az életét. Hilda a Júlia alatti lakásban él. Külföldi továbbtanulásról és bulikról álmodozik, de mindez lehetetlen egy olyan városban, ami a helyi maffia megszállása alatt van. A nyugdíjas Erzsi ehetetlenül nézi végig, ahogy Ricsi fiából véreskezű maffiózó lesz. Mindeközben a csallóközi álmos kisváros 1997-ben a rettegés szinonimájává válik.

Lőrinczy Judit: Elveszett Gondvána (Gabo SFF)

Már öt év is eltelt azóta, hogy Lőrinczy Judit a második világháború legborzalmasabb ostromába, Sztálingrádba vezényelte szereplőit. Lőrinczynél azonban a háborús felek, a közkatonák, harci gépek és tábornokok mellett maga a város is harcolt. A sorsfordító csata mágikus realista feldolgozása után most egy olyan országba visz el minket, amely tulajdonképpen a semmi közepén áll.

A fülszövegből: „Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány szívének, Sadness Springs városának kényes hatalmi egyensúlyát. A melankólia forrásaira épült városban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni.”

A könyvheti Könyves Kálmán második fele hamarosan érkezik, benne tizenhét tényirodalmi művel. Ha külön érdekelnek a fantasztikus könyvek, akkor itt találsz egy teljes könyvheti ajánlót. Ez a lista nem jöhetett volna létre Gaborják Ádám és Szabó Dominik segítsége nélkül.