+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. május 29. kedd, 13:38
Mik a budapesti erőviszonyok? Az országos átlagnál erősebb a Momentum és az LMP, gyengébb a Jobbik és a Fidesz. Az ellenzék vezető ereje az MSZP-Párbeszéd szövetség. A Republikon Intézet a 2018-as választási eredményeket elemezte ki.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltsége szavazatokat hozott az MSZP-nek, a DK listás szavazatait pedig a párt sok egyéni jelöltje húzta fel a fővárosban – derül ki a Republikon Intézet friss elemzéséből, amelyet a 2018-as parlamenti választások eredményei alapján készített.

 

A legtöbb listás szavazatot ugyan Budapesten is a Fidesz-KDNP listája kapta, ám

 

miközben a Fidesz-KDNP országosan a listán 47 százalékot kapott, addig Budapesten „csak” 38 százalékos eredményt ért el.

 

A Fidesz-KDNP a kormánypártok számára hagyományosan erős belvárosban és Buda hegyvidéki részén szerepelt a legjobban, de gyenge eredményt ért el a XIII. kerületben a IV., a XIII. és a XIV. kerületben is.

 

Vezet a régi baloldal

 

Az ellenzéki pártok listái közül Budapesten az MSZP-Párbeszéd lista kapta a legtöbb szavazatot (18 százalék), a pártszövetség fővárosi eredménye tehát lényegesen jobb, mint az országos. A pártszövetség a hagyományosan baloldali XIII. kerületben az átlagosnál jóval sikeresebben szerepelt, a legjobb eredményt viszont Zuglóban érte el. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy Karácsony Gergely párbeszédes politikus, a két párt miniszterelnök-jelöltje egyben Zugló polgármestere.

 

Gyurcsány ott volt erős, ahol volt jelöltje

 

A Demokratikus Koalíció a XV., a IV. és a VI. kerületben szerepelt a legeredményesebben; ezek olyan kerületek, ahol a megállapodások értelmében Gyurcsány Ferenc pártja állíthatott egyéni jelöltet. A DK eredményei is azt igazolják, hogy a pártok listás eredményét nagymértékben befolyásolta, hogy az adott választókerületben volt-e egyéni jelöltje a pártnak vagy sem.

 

Az új ellenzék a belső kerületekben erősebb

 

Az LMP-re és a Momentumra is jellemző, hogy leginkább a főváros belső kerületeiben rendelkeznek magasabb támogatottsággal, a külső kerületekben viszont az átlagosnál gyengébben szerepeltek. Érdekesség, hogy mindkét párt a Fidesz számára hagyományosan erős I., V. és a XII. kerületben volt a legsikeresebb, a legrosszabb eredményt pedig Soroksáron és Csepelen, vagyis a XXIII. és a XXI. kerületben érték el.

 

Nem túl acélos Jobbik-támogatottság

 

A néppártosodás ellenére a Jobbik továbbra is gyenge a fővárosban: 13 százalékos fővárosi eredménye jóval elmarad az országosan elért 20 százaléktól. A Jobbik egyértelműen a dél-pesti (a XXIII., a XXI., a XX. és a XVIII.) kerületekben a legerősebb a fővároson belül, ugyanakkor a Fidesznek kedvező területeken érte el a legrosszabb eredményt: a XII., a II., az I. és az V. kerületben a listás szavazatok 10 százalékát sem szerezték meg. 

 

Vagyis: a baloldali ellenzéki szavazók többségét minden kerületben a „régi" baloldali pártok, tehát az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt szavazói adják, az „új" baloldali ellenzék (LMP, Momentum) a budai polgári és a belvárosi kerületekben erős.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csitulnak a kedélyek a vasárnapi bukaresti főpolgármester-választás után. Az egyik kerületben a jelöltek szavazathamisítással váldolják egymást. Elmondjuk, pontosan miről van szó az első kerületben.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás