+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. május 23. szerda, 09:47
Egyre pozitívabban viszonyulnak az európaiak az EU-hoz, kétharmaduk szerint kifejezetten hasznos országuk számára a tagság, ami 1983 óta a legmagasabb arány. A magyarok 61 százaléka válaszolt úgy, hogy az EU-tagság jó Magyarországnak, ami 5 százalékponttal magasabb, mint 2017-ben.

A 2018. áprilisi, a 2019-es európai választásokat pont egy évvel megelőző Eurobarométer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az uniós polgárok az EU-tagsághoz és annak előnyeihez, mennyire érzik úgy, hogy számít a szavuk, és mit gondolnak a jövőre esedékes európai választásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz. Ez a tendencia 2016 óta töretlen – derül ki az Európai Parlament magyarországi tájékoztatási irodájának közleményéből.

 

Több régen nem látott eredmény is született az Európai Parlament legújabb kutatásában: tíz megkérdezettből hat jó dolognak tartja az EU-tagságot. Ez 2007 óta a legmagasabb arány.

 

Az európaiak több mint kétharmada (67 százalék) pedig úgy gondolja, országának kifejezetten hasznos az uniós tagság, ami az 1983 óta mért legmagasabb adat.

 

A demokrácia-érzet is nőtt: a megkérdezettek majdnem fele (48 százalék) szerint számít a szava az EU-ban; ez a 2009-es európai választások óta az eddigi legjobb eredmény. Az Unión belüli demokrácia működésével a megkérdezettek 46 százaléka elégedett, míg ez az arány a magyaroknál idén 58 százalék.

 

Magyarországon az EU megítélése kiemelten pozitív, amely ráadásul folyamatosan növekszik.

 

A megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy jó dolog az EU-tagság Magyarország számára.

 

Ez 5 százalékponttal nagyobb a legutóbbi, 2017-es eredménynél, amely már akkor is komoly, nyolc százalékpontos növekedést jelentett az azt megelőző évhez képest. A magyarok fele érzi úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban – ez kimagasló, 11 százalékpontos növekedés.

 

Miről szóljon az EP-választás kampánya?

 

A megkérdezettek több mint harmada tisztában van a következő, 2019-es európai választások időpontjával és hasonló mértékű érdeklődés mutatkozik a részvétel iránt is. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) szerint fontos szavazni az európai parlamenti választásokon.

 

Ez az arány Magyarországon 51 százalék, vagyis meghaladja az uniós átlagot.
 

Magyarországon a „Főként miért vesznek részt az emberek az európai parlamenti választásokon?" kérdésre a legmagasabb arányban (42 százalék) a „mert ők rendszeres szavazók" választ adták, míg uniós átlagban (47 százalék) az „állampolgári kötelesség" válasz dominált. Arra a kérdésre, hogy miért nem szavaznak az emberek, a magyar válaszadók jóval kisebb hányada (52 százalék) reagált úgy, hogy „nem számít a szavuk"; erre a kérdésre uniós átlagban 60 százalék adta ezt a választ.

 

Az előző, 2017 márciusában végzett felmérés már azt mutatta, hogy az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az EU őket képviselve keres megoldásokat az általuk is kiemelten fontosnak tartott területeken.

 

Arra a kérdésre, hogy mely témák szerepeljenek kiemelten az európai választási kampányban, az állampolgárok a terrorizmus elleni küzdelmet (49%), a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését (48 százalék), és a bevándorlást (45 százalék) jelölték meg legfontosabbként.

 

A magyar válaszadók többsége szintén ezeket a területeket emelte ki, de náluk más volt a sorrend: a bevándorlás került az élre 60 százalékkal, majd terrorizmus következett 47 százalékkal, a munkanélküliség csak 40 százaléknyian jelölték meg. Ezzel szemben a külső határok védelmét 43 százalék jelölte meg fontos témaként, amely össz-európai szinten viszont csak 26 százalékot kapott.  Az uniós állampolgárok számára kiugróan fontos a gazdasági növekedés kérdése is (42 százalék).

 

FOTÓ: Pxhere.com

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás