+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
2018. április 27. péntek, 10:36
Mégsem elfogult, túlreagált euroatlanti hiszti Magyarország orosz érdekszférába tolódása – írja friss Facebook-posztjában a jobbikos Bencsik János. Az eddig oroszbarátként számon tartott párt külpolitikusát az vette rá az önkritikára, hogy a kormány legutóbb megvétózott egy fontos egyezményt az EU és az afrikai országok között – Bencsik szerint ezzel Putyin érdekeit szolgálva.

„Tartozom egy vallomással. Sokáig nem hittem el, pontosabban nem vettem elég komolyan Magyarország fokozatos és tudatos orosz érdekek szerinti alárendelését” – így kezdődik Bencsik János, a Jobbik külügyesének egészen meglepő, friss Facebook-posztja.

 

Meglepő, hiszen hosszú ideig pont a Jobbik volt a leginkább Oroszország-barát párt.

 

Erről rengeteg cikk született a KGBéla becenevet kapó, a pártból azóta már kilépett Kovács Bélától kezdve a Putyin embere által jobbikosoknak intézett orosz vízumokon át a párt oroszországi finanszírozási gyanújáig. A Mérce korábban odáig ment, hogy ezek miatt nemes egyszerűséggel Lobbik Oroszországért Mozgalomként aposztrofálja a pártot.

 

Bencsik mindezt 2018-ból visszatekintve úgy értékeli, hogy pártja nem azért volt híve a keleti nyitásnak, mert ezek az országok (Oroszország, Kína, Irán, és további kisebb-nagyobb ázsiai diktatúrák) pénzelték volna a Jobbikot, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy felvevőpiacot találjanak a magyar élelmiszereknek, mert a magyarságnak keleti gyökerei vannak, és mert szerinte a baloldali magyar kormányok szolgai módon kötelezték el magukat az Európai Unió irányába. 

 

„A Jobbik 2010 előtti külpolitikája tehát nem egyoldalú keleti irányultságot, hanem az általunk egyoldalúnak ítélt nyugati befolyás kiegyensúlyozását célozta meg, hogy Magyarország tényleg híd szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között, amire földrajzi elhelyezkedésünk és történelmi szerepünk okán hivatottak vagyunk. Amit az elmúlt nyolc évben tapasztalunk, az az inga túllendülése a másik irányba: az EU kiszolgálóiból Ázsia csatlósai lettünk” – írja a jobbikos politikus.

 

Ugyanerről beszélt egyébként a párt másik külpolitikusa, Gyöngyösi Márton is az Azonnalinak még a választás előtt. A lényeg című szakpolitikai sorozatunkban Gyöngyösi is a kelet-nyugat egyensúly felborulását nehezményezte a külpolitikában, és azt mondta: vissza kell állítani a nyugat felé elveszített hitelünket, a Jobbik kelet és nyugat felé egyaránt kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerre törekszik.

 

Hogy mi vitte rá Bencsiket, hogy minderről Facebook-posztot írjon?

 

Két friss hír. 

 

Az egyik, hogy a magyar kormány váratlanul megvétózott egy nemzetközi egyezményt, amelyet május 2-án kötött volna alá az EU afrikai kormányokkal, a többi tagállam szerint az illegális migrációt segítve ezáltal.

 

A másik pedig a Ganz meghiúsult egyiptomi biznisze. A Direkt36 derítette ki, hogy a cég majdnem elnyert egy nagy üzletet, 700 vasúti kocsi gyártását. Aztán az Orbán-kormány Eximbankjának pénze inkább beállt a Ganz orosz riválisa mögé.

 

„Voltak aggasztó előjelek már az előző ciklusban is, de ezeket sokan egyfajta túlkompenzációnak tudtuk be, egészen a vízválasztó Paks 2-ig. Ami azóta történt és történik, az a legrosszabb rémálmainkat is felülírja.

 

Orbán Viktor egyre sűrűbben és egyre nyilvánvalóbb jeleit adja annak, hogy kész kivezetni Magyarországot az Európai Unióból, vagy legalábbis olyan szinten kerékkötője lenni a közös uniós fellépéseknek, hogy az a legnagyobb rivális, Oroszország érdekeinek megfelelően alapvető kérdésekben bénítsa meg az Uniót” – írja Bencsik János. A Ganz-üzlet meghiúsítása szerinte „azoknak is kijózanító pofonnal kell felérjen, akik eddig úgy próbáltak megbarátkozni a ruszkiknak való befekvéssel, hogy legalább az országnak gazdaságilag megéri”.

 

A bejegyzésben Bencsik ráadásul még elnézést is kér, hogy nem hitte el a 2010-es évek elejének nyugati liberális szólamait.

 

„Amikor 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulása után a teljes nyugati sajtó (karöltve a hazai liberális portálokkal) orosz érdekszférába tolódásról, Orbán-Putyin paktumról és a putyini modell átvételéről cikkezett, azt gondoltam, mindez elfogult, túlreagált euroatlanti hiszti. (...) A balliberális értelmiség az elmúlt három évtizedben túl sokszor kiáltott már farkast, de az ordas végül mégis csak lecsapott a tyúkólra.”

 

Bencsik János teljes posztja itt olvasható:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás