+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2018. április 26. csütörtök, 08:25
Sokan mondogatták korábban, hogy Emmanuel Macron hiába mond szépeket, ha nem tudja megvalósítani, akkor mindez csak egy francia sármőr álmodozása marad. Amerikai látogatásával és kongresszusi beszédével most alaposan rácáfolt ezekre a kritikákra. A franko-amerikai vezetéssel alakuló új világrendben az illiberális, autoriter nacionalizmus a fő ellenség. Egyszóval Orbán, akin keresztül katonai konfrontáció nélkül lehet ütni a putyini Oroszországot.

Háromnapos washingtoni látogatása eredményeként Macron eddigi legnagyobb sikerének bizonyulhat a francia-amerikai szövetség rendkívüli megerősítése a nyugati világ vezető erejeként. A francia elnök egyórás kongresszusi beszédét két-három percenként ováció szakította meg, többször pedig állva tapsolták meg a képviselők.

 

Macron szónoki képességeit csúcsra járatva gyakorlatilag egy pillanatra újra egyesítette a két táborra szakadt Amerikát a közös alapértékek kiemelésével.

 

A lapok a világ új vezetőjeként írtak róla, a sajtóban és a közösségi médiában kommentárok tömegei üdvözölték, hogy végre valaki úgy beszél, ahogy az egy valódi globális vezetőhöz illik – ami persze Trumphoz képest magas labda volt Macronnak. Meglepően sok amerikai írt a Politico élő közvetítése alá olyan kommenteket, hogy ilyen vezető kéne Amerikának a vállalhatatlanul kínos Trump helyett.

 

A franciák kiütötték a briteket a nyeregből

 

A fenyegető globális kihívások megoldása Macron szerint csak a nyugati liberális demokrácia megerősítése, a közös alapértékek megvédése lehet – leginkább az előretörő nacionalizmus, az autoriter, illiberális és populista rezsimek veszélyeivel szemben.  (Csak, hogy tudjuk, melyik oldalra kerül ebben az új világrendben Magyarország.)

 

Angela Merkel német kancellár pénteken érkezik Washingtonba, és az előzmények alapján közel sem számíthat hasonlóan baráti fogadtatásra és olyan sikerre, mint a francia elnök. Theresa May brit miniszterelnök látogatását is már jó ideje halogatják, pedig

 

korábban sokáig a britek töltötték be Amerika legszorosabb szövetségesének szerepét, amit most elég egyértelmű megnyilvánulások alapján Franciaország vett át a globális térben.

 

A szíriai válaszcsapást is akkor rendelte el Trump, mikor Macron egyértelművé tette, hogy a franciák is részt vesznek benne, és csak ezután csatlakoztak a britek. A váltás tehát nemcsak a nyilatkozatokban, hanem a legkonkrétabb akciók szintjén is látható.

 

Így kell eladni az amerikaiaknak a multilaterális világrendet

 

A beszéd legsúlyosabb mondata kevés beszámolóba került bele, pedig ennyire egyértelműen és nyíltan talán még a világ egy vezetője se mondta még ezt ki: „Kritikus pillanathoz értünk.

 

Ha nem tudjuk globális közösségként a sürgős cselekvést választani, meggyőződésem, hogy a nemzetközi intézmények, például az ENSZ és a NATO, nem maradnak meg” 

 

– mondta Macron, főleg a nagyhatalmi status quo felbomlására utalva.

 

Ügyes retorikával Macron úgy nyerte meg az amerikai kongresszust a multilaterális világrendre épített saját geostratégiai víziójának, hogy úgy prezentálta, mintha az mindig is Amerika geostratégiájának alapja lett volna.

 

Pedig nyilvánvalóan az amerikai hegemóniát felváltó új világrendről van immár szó, melyben Macron és Európa sokkal inkább vezető szerepet kíván játszani, mint korábban.

 

Elhíresült beszédében, melyet tavaly szeptemberben mondott az ENSZ-ben, Macron még kifejezetten a trumpi kapkodó és egyoldalú, unilaterális megközelítéssel szembeszállva vette védelmébe a multilaterális világrendet és a nemzetközi jog tiszteletben tartását, amivel nagyjából biztosra vehette, hogy elnyeri az ENSZ-tagországok nagy többségének támogatását.

 

Hol lesz a helye Orbánnak és Putyinnak?

 

Macron először akkor, az ENSZ közgyűlése előtt lépett fel a nemzetközi porondon, mint a nyugati világ vezető politikusa. Ennek is úgyszólván közvetlen folytatása volt tehát a washingtoni kongresszusi beszéd, leginkább azonban a múlt héten Strasbourgban, az Európai Parlamentben elmondott program folytatását hallhattuk, ami megerősíti azt, hogy

 

a most franko-amerikai vezetéssel alakuló új világrendben az illiberális, autoriter nacionalizmus a fő ellenség. Egyszóval Orbán.

 

Az erőviszonyok ismeretében Magyarországra nézve ez semmi jóval nem kecsegtet – már egészen rövid távon sem. A putyinizmusra ugyanis jelenleg rajtunk keresztül mérhetik a legkeményebb csapást az oroszokkal való közvetlen katonai konfrontáció veszélye nélkül: megadva Putyinnak a lehetőséget, hogy visszavonulhasson, és egyezséget köthessenek.

 

Oroszország nyilván meg fogja őrizni nagyhatalmi pozícióját, de egy olyan kis országot, mint Magyarország, a nagyhatalmi játszmákban könnyen beáldoznak. Ezúton is gratulálunk a kétharmadhoz!

 

Amit még Macron sem tudott megoldani

 

Persze már az is értékelhető, hogy ezen a szinten elismeri egy vezető politikus, hogy milyen kritikus a helyzet, de azért

 

a globális ökológiai válságra aligha lesz megoldás a jó kommunikáció és a demokrácia iránti elkötelezettség lelkes megújítása;

 

ahogy a párizsi klímaegyezmény vállalásai is csak árnyalatnyit lassítják a drámai folyamatokat. Közben pedig Macron karhatalma otthon épp szétveri az alternatív ökogazdálkodás és a fogyasztói társadalom alternatívakeresésének talán legjelentősebb európai bázisát, a Notre-Dame-des-Landes közösségeit.

 

Taktikai tehetségével Macron már eddig is meglepően sokat elért, főleg külpolitikai téren, de a szavak és a cselekvés kiáltó ellentmondásainak feloldását még nem demonstrálta elég meggyőzően. Pedig egy igazán jelentős államférfi fő ismérve mégiscsak az volna, hogy nemcsak a meggyőzésben sikeres, hanem képes valódi változásokat is keresztülvinni.

 

A bolygót ugyanis nem hatják meg az emberek tömegeit magukkal ragadó sikeres szónoklatok. Az evolúciót nem érdekli a véleményünk, sem az, hogy kire vagy mire szavazunk.

 

Olyan lépéseket kéne sürgősen tenni bármilyen néven nevezhető globális megoldáshoz, melyek a legkevésbé sem lennének népszerűek a fogyasztói jólét illúziójában élő tömegek számára. Ez az illúzió pedig egy ponton a Macron által joggal bírált nacionalizmus illúziójánál is veszélyesebb.

 

Pontosabban épp azért lehetnek momentán sikeresek a nacionalista és populista politikák egyes térségekben, mert olcsó bűnbakkereséssel durván leegyszerűsítő válaszokat adnak civilizációnk globális válságára: elhitetik a félretájékoztatott tömegekkel, hogy „csupán” a migránsok fenyegetik a jólétünket, nem pedig az, hogy erőforrásaink elfogynak.

 

Ugyanakkor

 

Macron sem mondja ki kellő egyértelműséggel, hogy az utóbbi évtizedekben megszokott nyugati jólét többé nem fenntartható. Az ő populizmusa értelmesebb, szofisztikáltabb,

 

elvileg mindenképp alkalmasabb lehet a problémamegoldásra, de valódi válaszokat a végső kérdésekre sajnos egyelőre ő sem ad.

 

Így a liberális Nyugat és az illiberális Kelet küzdelme még elvi síkon sem dőlt el kellő egyértelműséggel. Egyelőre mindkettővel szemben a természettörvények állnak nyerésre.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás