+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2018. április 26. csütörtök, 08:25
Sokan mondogatták korábban, hogy Emmanuel Macron hiába mond szépeket, ha nem tudja megvalósítani, akkor mindez csak egy francia sármőr álmodozása marad. Amerikai látogatásával és kongresszusi beszédével most alaposan rácáfolt ezekre a kritikákra. A franko-amerikai vezetéssel alakuló új világrendben az illiberális, autoriter nacionalizmus a fő ellenség. Egyszóval Orbán, akin keresztül katonai konfrontáció nélkül lehet ütni a putyini Oroszországot.

Háromnapos washingtoni látogatása eredményeként Macron eddigi legnagyobb sikerének bizonyulhat a francia-amerikai szövetség rendkívüli megerősítése a nyugati világ vezető erejeként. A francia elnök egyórás kongresszusi beszédét két-három percenként ováció szakította meg, többször pedig állva tapsolták meg a képviselők.

 

Macron szónoki képességeit csúcsra járatva gyakorlatilag egy pillanatra újra egyesítette a két táborra szakadt Amerikát a közös alapértékek kiemelésével.

 

A lapok a világ új vezetőjeként írtak róla, a sajtóban és a közösségi médiában kommentárok tömegei üdvözölték, hogy végre valaki úgy beszél, ahogy az egy valódi globális vezetőhöz illik – ami persze Trumphoz képest magas labda volt Macronnak. Meglepően sok amerikai írt a Politico élő közvetítése alá olyan kommenteket, hogy ilyen vezető kéne Amerikának a vállalhatatlanul kínos Trump helyett.

 

A franciák kiütötték a briteket a nyeregből

 

A fenyegető globális kihívások megoldása Macron szerint csak a nyugati liberális demokrácia megerősítése, a közös alapértékek megvédése lehet – leginkább az előretörő nacionalizmus, az autoriter, illiberális és populista rezsimek veszélyeivel szemben.  (Csak, hogy tudjuk, melyik oldalra kerül ebben az új világrendben Magyarország.)

 

Angela Merkel német kancellár pénteken érkezik Washingtonba, és az előzmények alapján közel sem számíthat hasonlóan baráti fogadtatásra és olyan sikerre, mint a francia elnök. Theresa May brit miniszterelnök látogatását is már jó ideje halogatják, pedig

 

korábban sokáig a britek töltötték be Amerika legszorosabb szövetségesének szerepét, amit most elég egyértelmű megnyilvánulások alapján Franciaország vett át a globális térben.

 

A szíriai válaszcsapást is akkor rendelte el Trump, mikor Macron egyértelművé tette, hogy a franciák is részt vesznek benne, és csak ezután csatlakoztak a britek. A váltás tehát nemcsak a nyilatkozatokban, hanem a legkonkrétabb akciók szintjén is látható.

 

Így kell eladni az amerikaiaknak a multilaterális világrendet

 

A beszéd legsúlyosabb mondata kevés beszámolóba került bele, pedig ennyire egyértelműen és nyíltan talán még a világ egy vezetője se mondta még ezt ki: „Kritikus pillanathoz értünk.

 

Ha nem tudjuk globális közösségként a sürgős cselekvést választani, meggyőződésem, hogy a nemzetközi intézmények, például az ENSZ és a NATO, nem maradnak meg” 

 

– mondta Macron, főleg a nagyhatalmi status quo felbomlására utalva.

 

Ügyes retorikával Macron úgy nyerte meg az amerikai kongresszust a multilaterális világrendre épített saját geostratégiai víziójának, hogy úgy prezentálta, mintha az mindig is Amerika geostratégiájának alapja lett volna.

 

Pedig nyilvánvalóan az amerikai hegemóniát felváltó új világrendről van immár szó, melyben Macron és Európa sokkal inkább vezető szerepet kíván játszani, mint korábban.

 

Elhíresült beszédében, melyet tavaly szeptemberben mondott az ENSZ-ben, Macron még kifejezetten a trumpi kapkodó és egyoldalú, unilaterális megközelítéssel szembeszállva vette védelmébe a multilaterális világrendet és a nemzetközi jog tiszteletben tartását, amivel nagyjából biztosra vehette, hogy elnyeri az ENSZ-tagországok nagy többségének támogatását.

 

Hol lesz a helye Orbánnak és Putyinnak?

 

Macron először akkor, az ENSZ közgyűlése előtt lépett fel a nemzetközi porondon, mint a nyugati világ vezető politikusa. Ennek is úgyszólván közvetlen folytatása volt tehát a washingtoni kongresszusi beszéd, leginkább azonban a múlt héten Strasbourgban, az Európai Parlamentben elmondott program folytatását hallhattuk, ami megerősíti azt, hogy

 

a most franko-amerikai vezetéssel alakuló új világrendben az illiberális, autoriter nacionalizmus a fő ellenség. Egyszóval Orbán.

 

Az erőviszonyok ismeretében Magyarországra nézve ez semmi jóval nem kecsegtet – már egészen rövid távon sem. A putyinizmusra ugyanis jelenleg rajtunk keresztül mérhetik a legkeményebb csapást az oroszokkal való közvetlen katonai konfrontáció veszélye nélkül: megadva Putyinnak a lehetőséget, hogy visszavonulhasson, és egyezséget köthessenek.

 

Oroszország nyilván meg fogja őrizni nagyhatalmi pozícióját, de egy olyan kis országot, mint Magyarország, a nagyhatalmi játszmákban könnyen beáldoznak. Ezúton is gratulálunk a kétharmadhoz!

 

Amit még Macron sem tudott megoldani

 

Persze már az is értékelhető, hogy ezen a szinten elismeri egy vezető politikus, hogy milyen kritikus a helyzet, de azért

 

a globális ökológiai válságra aligha lesz megoldás a jó kommunikáció és a demokrácia iránti elkötelezettség lelkes megújítása;

 

ahogy a párizsi klímaegyezmény vállalásai is csak árnyalatnyit lassítják a drámai folyamatokat. Közben pedig Macron karhatalma otthon épp szétveri az alternatív ökogazdálkodás és a fogyasztói társadalom alternatívakeresésének talán legjelentősebb európai bázisát, a Notre-Dame-des-Landes közösségeit.

 

Taktikai tehetségével Macron már eddig is meglepően sokat elért, főleg külpolitikai téren, de a szavak és a cselekvés kiáltó ellentmondásainak feloldását még nem demonstrálta elég meggyőzően. Pedig egy igazán jelentős államférfi fő ismérve mégiscsak az volna, hogy nemcsak a meggyőzésben sikeres, hanem képes valódi változásokat is keresztülvinni.

 

A bolygót ugyanis nem hatják meg az emberek tömegeit magukkal ragadó sikeres szónoklatok. Az evolúciót nem érdekli a véleményünk, sem az, hogy kire vagy mire szavazunk.

 

Olyan lépéseket kéne sürgősen tenni bármilyen néven nevezhető globális megoldáshoz, melyek a legkevésbé sem lennének népszerűek a fogyasztói jólét illúziójában élő tömegek számára. Ez az illúzió pedig egy ponton a Macron által joggal bírált nacionalizmus illúziójánál is veszélyesebb.

 

Pontosabban épp azért lehetnek momentán sikeresek a nacionalista és populista politikák egyes térségekben, mert olcsó bűnbakkereséssel durván leegyszerűsítő válaszokat adnak civilizációnk globális válságára: elhitetik a félretájékoztatott tömegekkel, hogy „csupán” a migránsok fenyegetik a jólétünket, nem pedig az, hogy erőforrásaink elfogynak.

 

Ugyanakkor

 

Macron sem mondja ki kellő egyértelműséggel, hogy az utóbbi évtizedekben megszokott nyugati jólét többé nem fenntartható. Az ő populizmusa értelmesebb, szofisztikáltabb,

 

elvileg mindenképp alkalmasabb lehet a problémamegoldásra, de valódi válaszokat a végső kérdésekre sajnos egyelőre ő sem ad.

 

Így a liberális Nyugat és az illiberális Kelet küzdelme még elvi síkon sem dőlt el kellő egyértelműséggel. Egyelőre mindkettővel szemben a természettörvények állnak nyerésre.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még mindig nem tudni magyarországi fertőzésről, de Olaszországban tizenegy, Franciaországban pedig egy halottat követelt a héten Európában is megjelent vírus.

Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke pontosan erre készül a Hegyvidéken. Az Azonnalinak elmesélte, miért.

Hans Peter Doskozil jó szórakozást kívánt a minimálbérre pénzt sajnáló cégeknek Orbánnál.

Csak a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs szavazott a börtönkártérítések kifizetését befagyasztó törvényjavaslat ellen, az LMP tartózkodott, a balos pártok be se mentek.

Mohamed bin Szalman látványosan enyhít az ország női lakosságát szívató kemény szabályokon, de rá is van szorulva országa a pozitív PR-ra.

Nem tudja felvállalni az immáron Jakab Péter vezette Jobbik új irányvonalát.

Az akciói elnagyoltak, a befejezése bátortalan, így a saját gyártású német Netflix-sorozat, a Wir sind die Welle (A hullám mi vagyunk) újbalos netflixes kultsorozat helyett kihagyott ziccer marad. Spoileres kritika.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Mármint Kádár Barnabás, a momentumos jövőkutató. Február 26, Pannon Kincstár.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás