+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2018. április 19. csütörtök, 12:47
Hetek óta azon háborog az Európai Parlament, hogy Juncker bizottsági elnök nyílt pályáztatás nélkül egy közeli munkatársát, Martin Selmayrt teszi a Bizottság főtitkári posztjára. Szerdai állásfoglalásában az EP szolidan éreztette, hogy ejnye-bejnye, de nem írta elő az újrapályáztatást: az erről szóló módosítót teljes egyetértésben szavazták le a magyarok közül a szocialista és a fideszes EP-képviselők is, akik nemrég még hangosan tiltakoztak Selmayr ellen.

Finoman rácsapott az Európai Parlament Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kezére amiatt, hogy gyakorlatilag nyílt verseny nélkül, átláthatatlan módon nevezte ki addigi kabinetfőnökét, a német Martin Selmayrt a Bizottság főtitkári posztjára, miután a korábbi főtitkár nyugdíjba ment – írja hírlevelében a Politico, nem véletlenül használva a kézre csapós hasonlatot.

 

A szerdai plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás ugyanis igencsak langyosra sikeredett, főleg ahhoz képest, hogy évtizedek óta nem látott belső politikai feszültséget okozott az EU intézményei – a Parlament és a Bizottság – között a kinevezési ügy.

 

Az EP nagy többséggel elfogadott állásfoglalása ugyanis kimerül abban, hogy sajnálkozik Selmayr kinevezése felett, és a jövőre nézve kéri, hogy máskor ilyen azért ne forduljon elő,

 

a Bizottság szépen átláthatóan írjon ki pályázatokat a pozíciókra, és ezután fejezzék be a haverok beejtőernyőztetését.

 

A Selmayr kinevezésével kapcsolatos visszásságokat előszeretettel tartotta napirenden a hazai kormányközeli sajtó, hiszen jól illeszkedett abba az érvelésbe, hogy ha a Bizottság a saját háza táján sem képes transzparensen és jogszerűen eljárni, akkor ne oktasson ki más tagállamokat (mondjuk Magyarországot és Lengyelországot) a jogállamiságról.

 

Schöpflin György fideszes EP-képviselő ezt egy március közepi strasbourgi felszólalásában egyértelműen ki is mondta: a Selmayr-ügy illusztrálja, hogy a fékek és ellensúlyok hiányoznak a Bizottság munkájából. Ha pedig a Bizottság így semmibe veszi a saját szabályait, akkor miért kéne arra odafigyelnünk, amikor a tagállamok jogállamiságbéli hiányosságait emlegeti? – tette fel a költői kérdést.

 

Van azért valami jogos ebben a kritikában, még ha a nagyságrend egyértelműen el is tér: hiszen a Bizottság nem is szállta meg az Európai Bíróságot, mint az Orbán-kormány a magyar AB-t, és nem is alkot jogszabályokat a barátaira vagy ellenségeire szabva.

 

Ami a dologban érdekes, az az, hogy Schöpflin szigora a szerdai, Selmayr kinevezéséről szóló EP-szavazásra valahogy elpárolgott, de legalábbis megszelídült. Az állásfoglaláshoz ugyanis

 

érkezett egy olyan módosító javaslat, hogy puszta dorgálás helyett szólítsák fel Junckert Selmayr felfüggesztésére és arra, hogy indítson új eljárást a főtitkár kinevezésére. Ezt azonban a többség a fideszesek aktív közreműködésével leszavazta.

 

Persze nem csak ők, hanem az egész néppárti frakció, ami nem is meglepő, hiszen Juncker mégis csak az ő emberük. A fideszesek pedig szépen engedelmeskedtek a frakciófegyelemnek, hiába szidják itthon a párttársaik teli szájjal Junckert és Brüsszelt. Nem véletlen, hogy hiába szúrják sokaknak a szemét a Néppártban, egyelőre nem teszik ki őket a frakcióból, hiszen valójában a szavazat számít, az pedig a megfelelő helyre megy.

 

Schöpflin György, Szájer József, Deutsch Tamás, Hölvényi György, Tőkés László és a többiek tehát most is szót fogadtak, és arra szavaztak, hogy tényleges következmények helyett Juncker csak egy szelíd ejnye-bejnyét kapjon.

 

Nem csak a fideszesek enyhültek azonban meg, hanem összesen 422 EP-képviselő. Pontosan annyi, ahány szavazattal Junckert anno megválasztották bizottsági elnöknek – mutat rá a Politico hírlevele. A kérdéses módosításról szóló szavazási listát itt lehet böngészni (a dokumentum 6. módosításról szóló 34-35. oldalai az érdekesek).

 

Az derül ki a szavazási listából, hogy a Néppárt egységesen, de a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a liberális ALDE frakciójának a túlnyomó része sem akarta nagyon megbüntetni Junckert, és visszavonatni vele a haveri kinevezést. Például az itthon a kormányzati mutyikat hangosan sérelmező szocialista Szanyi Tibor és a DK-s Niedermüller Péter is az enyhébb verzióra szavazott. A magyarok közül egyedül a zöldfrakcióban ülő Jávor Benedek nyomott igent a szigorúbb változatra – nem volt elég.

 

NYITÓKÉP: Martin Selmayr és Jean-Claude Juncker, fotó: EPA

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás