Erre emlékezzünk, ha a Fidesz legközelebb Brüsszelt támadja

Hetek óta azon háborog az Európai Parlament, hogy Juncker bizottsági elnök nyílt pályáztatás nélkül egy közeli munkatársát, Martin Selmayrt teszi a Bizottság főtitkári posztjára. Szerdai állásfoglalásában az EP szolidan éreztette, hogy ejnye-bejnye, de nem írta elő az újrapályáztatást: az erről szóló módosítót teljes egyetértésben szavazták le a magyarok közül a szocialista és a fideszes EP-képviselők is, akik nemrég még hangosan tiltakoztak Selmayr ellen.

Finoman rácsapott az Európai Parlament Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kezére amiatt, hogy gyakorlatilag nyílt verseny nélkül, átláthatatlan módon nevezte ki addigi kabinetfőnökét, a német Martin Selmayrt a Bizottság főtitkári posztjára, miután a korábbi főtitkár nyugdíjba ment – írja hírlevelében a Politico, nem véletlenül használva a kézre csapós hasonlatot.

A szerdai plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás ugyanis igencsak langyosra sikeredett, főleg ahhoz képest, hogy évtizedek óta nem látott belső politikai feszültséget okozott az EU intézményei – a Parlament és a Bizottság – között a kinevezési ügy.

a Bizottság szépen átláthatóan írjon ki pályázatokat a pozíciókra, és ezután fejezzék be a haverok beejtőernyőztetését.

A Selmayr kinevezésével kapcsolatos visszásságokat előszeretettel tartotta napirenden a hazai kormányközeli sajtó, hiszen jól illeszkedett abba az érvelésbe, hogy ha a Bizottság a saját háza táján sem képes transzparensen és jogszerűen eljárni, akkor ne oktasson ki más tagállamokat (mondjuk Magyarországot és Lengyelországot) a jogállamiságról.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő ezt egy március közepi strasbourgi felszólalásában egyértelműen ki is mondta: a Selmayr-ügy illusztrálja, hogy a fékek és ellensúlyok hiányoznak a Bizottság munkájából. Ha pedig a Bizottság így semmibe veszi a saját szabályait, akkor miért kéne arra odafigyelnünk, amikor a tagállamok jogállamiságbéli hiányosságait emlegeti? – tette fel a költői kérdést.

Van azért valami jogos ebben a kritikában, még ha a nagyságrend egyértelműen el is tér: hiszen a Bizottság nem is szállta meg az Európai Bíróságot, mint az Orbán-kormány a magyar AB-t, és nem is alkot jogszabályokat a barátaira vagy ellenségeire szabva.

Ami a dologban érdekes, az az, hogy Schöpflin szigora a szerdai, Selmayr kinevezéséről szóló EP-szavazásra valahogy elpárolgott, de legalábbis megszelídült. Az állásfoglaláshoz ugyanis

Persze nem csak ők, hanem az egész néppárti frakció, ami nem is meglepő, hiszen Juncker mégis csak az ő emberük. A fideszesek pedig szépen engedelmeskedtek a frakciófegyelemnek, hiába szidják itthon a párttársaik teli szájjal Junckert és Brüsszelt. Nem véletlen, hogy hiába szúrják sokaknak a szemét a Néppártban, egyelőre nem teszik ki őket a frakcióból, hiszen valójában a szavazat számít, az pedig a megfelelő helyre megy.

Schöpflin György, Szájer József, Deutsch Tamás, Hölvényi György, Tőkés László és a többiek tehát most is szót fogadtak, és arra szavaztak, hogy tényleges következmények helyett Juncker csak egy szelíd ejnye-bejnyét kapjon.

Nem csak a fideszesek enyhültek azonban meg, hanem összesen 422 EP-képviselő. Pontosan annyi, ahány szavazattal Junckert anno megválasztották bizottsági elnöknek – mutat rá a Politico hírlevele. A kérdéses módosításról szóló szavazási listát itt lehet böngészni (a dokumentum 6. módosításról szóló 34-35. oldalai az érdekesek).

Az derül ki a szavazási listából, hogy a Néppárt egységesen, de a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint a liberális ALDE frakciójának a túlnyomó része sem akarta nagyon megbüntetni Junckert, és visszavonatni vele a haveri kinevezést. Például az itthon a kormányzati mutyikat hangosan sérelmező szocialista Szanyi Tibor és a DK-s Niedermüller Péter is az enyhébb verzióra szavazott. A magyarok közül egyedül a zöldfrakcióban ülő Jávor Benedek nyomott igent a szigorúbb változatra – nem volt elég.

NYITÓKÉP: Martin Selmayr és Jean-Claude Juncker, fotó: EPA