+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. április 15. vasárnap, 07:31
Ha Budapestnek saját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebbségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne.
Szembekerült egymással a főváros és a vidék?

 

Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő kijelentést kissé árnyalja, ha körbenézünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti különbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metropoliszai demokraták, míg a két partvidék között óriási republikánus területek vannak; folytatva Nagy-Britanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Keresztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent.

 

Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbánus és rurális térségek politikai véleménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kampányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok hálózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel.

 

Ez a helyzet alakult ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és meglehetősen élesek.

 

Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon – nemcsak a politikában, hanem a „valóságban” is, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés alakulásában –, hogy

 

a főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás során: ez a kisváros.

 

És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghosszabbított szatellitjévé, kisebb méretű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok számára. Sokszor inkább ellenkező tendencia alakult ki, és amolyan emeletes házakkal teli falvakká alakulnak.

 

Ezt a statisztikai adatok is igazolják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem átlaga felett termelnek, úgy életminőség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép-Európában a kisvárosok nem jelentenek komoly vonzerőt. Magyarországon már

 

a nyugati határszélen lévő városok felé sem irányul komolyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elvándorlás, mint a falvakra.

 

Ahogy nemrég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart.

 

Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regionális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regionális Politika Intézete, Stanislav Mičev elnökletével. A szlovák tudományos élet és civil szféra így próbálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és javaslatokat kidolgozni ezek felszámolására.

 

Elég nagyívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyarországon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétszakadt társadalomról, és rámutatni néhány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti időszakot.

 

A cikk a felvidéki magyar napilap, az Új Szó hasábjain jelent meg először. Mivel az Azonnali és az Új Szó együttműködik, Kollai István írását nálunk is olvashatod.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Vajon mennyit költött a busztársaság a bárki által fillérekért beszerezhető műalkotásra?

Már a képmegosztónál is belátták, rettentő káros a fiatalok testképére, ha az arcukba nyomják a pénzért megvásárolható szépülést.

Az Ireland Simpsons Fans csoport saját pártjának tényleg egy fánk lesz a logója, de amúgy nagyon úgy tűnik, nem egy új viccpárt lesz az ISF Party.

Százezer ember vonult végig New York pénzügyi negyedén, hogy aztán meghallgassa a svéd klímaaktivistát. Az Azonnali ott volt, és hoztunk nektek képeket!

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Ezen három dolog kombinációja lesz szeptember 27-29 között, naná, hogy Szentendrén.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás