+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pápay György
2018. április 10. kedd, 18:28
Kijelenthetjük: Magyarországon egypártrendszer jött létre. Ezt pedig a Fidesz és az ellenzéki pártok közösen hozták össze. A Fidesz azzal, hogy egy önmagára szabott, a győztest erősítő, a széttartó ellenzéket gyengítő választási rendszert alakított ki az előző ciklusban. Az ellenzék pedig azzal, hogy… És innentől igencsak eltérnek az értelmezési lehetőségek.

A legegyszerűbb megközelítés szerint a fő probléma az, hogy az ellenzéki pártok nem fogtak össze. A következő napokban rengeteg helyről halljuk majd ezt az értelmezést. És valóban: ha több egyéni körzetben lett volna koordináció, a Fidesznek most valószínűleg nem lenne kétharmada.

 

Nem csak a koordináció, a történet is hiányzott

 

De ilyen listás eredmények mellett, 50 százalék felett elvitt körzetekkel így is, úgy is a Fidesz győzött volna. Az együttműködés – összefogás, koordináció – csak a vereség mérsékléséhez lett volna elegendő, a győzelemhez nem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség egységesebb ellenzékre, hanem azt, hogy

 

a koordináció önmagában semmire sem elég. A győzelemhez ugyanis egy közös ellenzéki történet is kellett volna.

 

Érvelhetünk ugyan azzal, hogy volt ilyen, de ez a koordinációhoz hasonlóan alapvetően technikai jellegű maradt: a Fidesz leváltása és a jogállamiság helyreállítása. Bár ez megmozdított egy választói réteget, sőt ennek egy részét még arra is rábírta, hogy választókerületi szinten átszavazzon más ellenzéki pártok esélyesebbnek vélt jelöltjeire, de a Fidesz mozgósításával szemben édeskevésnek bizonyult.

 

A Fidesz ezzel szemben azért tudott hatékonyan mozgósítani, mert volt egy jól felépített története. Ez ugyan féligazságokon és teljes hazugságokon alapult, de mi tagadás: működött.

 

Mit várhatunk a parlamenti ellenzéktől?

 

Vajon érdemes-e ezek után azzal az igénnyel fordulnunk a parlamentbe került ellenzéki pártokhoz, hogy működjenek jobban együtt a jogállamiság helyreállítása érdekében? Nem, egészen biztos, hogy nem érdemes.

 

Egyrészt azért nem, mert egyelőre nehéz elhinni, hogy a magyar társadalom számára a választási rendszer vagy a hatalommegosztás kérdése a közeljövőben több lehet, mint rétegtéma, amely egy tovább már nem bővíthető közönségnek szól. Másrészt mostanában mintha hajlamosak lennénk megfeledkezni arról, hogy

 

az ellenzéki pártok együttműködésének lehetőségei korlátozottak, mivel egymással is versengő politikai formációkról van szó.

 

Akkor mégis mitől remélhetjük a kialakult „egypártrendszer” lebontását, vagyis annak a helyzetnek a megszüntetését, hogy a Fidesz győzelemre van ítélve nála gyengébb, egymással versengő riválisaival szemben?

 

Attól, ha valamelyik ellenzéki párt győztesként tud kikerülni ebből a versengésből. Ha lesz egy olyan párt, amelyikre egyértelműen kormányváltóként tekintenek a választók, és nemcsak azért, mert kiemelkedik mezőnyből, hanem azért is, mert van egy, a választók széles rétegeit megszólítani és mozgósítani képes, hitelesen felépített saját története.

 

Le kellene másolni a Fidesz modelljét

 

Ha ez a recept ismerős, az egyáltalán nem véletlen: ez a Fidesz 1998-as modellje. Az 1994-1998 közötti ciklusban a Fidesz kiemelkedett az ellenzéki pártok sorából, és egy hiteles történetet kínált a Horn-kormányt elutasító választóknak: a polgári Magyarország történetét.

 

A győzelemhez persze Orbán Viktornak is szüksége volt szövetségesre, de a kisgazdákkal való szövetségkötést a Fidesz által kialakított politikai helyzet tette lehetővé, nem a ciklus közbeni együttműködésre való törekvés.

 

Így tudott az akkor még polgári jobboldal legyőzi egy szintén kétharmados kormányt.

 

Más kérdés, hogy az a kormányzat nem torzította ennyire szisztematikusan a politikai versenyt, pontosabban szólva „beérte” az önkormányzati választások szabályainak módosításával.

 

A kérdés csupán az, van-e a parlamentbe jutott ellenzéki pártok között olyan, amelyik alkalmas lehet erre a szerepre. Erre a pártok teljesítményét elnézve meglehetősen nehéz igent mondani.

 

Ma úgy tűnik, hogy ehhez az építkezéshez a parlamenten kívüli civil szereplők, mozgalmak, állampolgári kezdeményezések becsatornázására is szükség van. És nem pusztán abban a formában, hogy ezeket felszívja a pártok valamelyike, hanem úgy, hogy e mozgalmak maguk is hatással legyenek a pártokra, azok társadalmi beágyazódására.

 

Itt egy másik fideszes modell merül fel: a polgári körök. De míg a polgári körök gyakorlatilag Orbán Viktor vezető pozícióban tartását szolgálták, addig most a pártok és a civil szféra közeledése éppen azért lenne fontos, hogy teljes megújulást jelenthessen a sokak szemében lejáratódott parlamenti formációk számára.

 

Összességében tehát Magyarországon várhatóan egypártrendszer lesz, amíg nem alakul ki valamilyen módon kétpártrendszer.

 

Azt viszont nehéz megmondani, pontosan hogyan és a politikai spektrum mely részén jöhetne létre az ellenzéki váltópárt. Mert míg a Fidesz számára 1994-től egyértelmű volt, hogy a jobboldal vezető erejévé kell válnia, addig a társadalom mostani jobbra tolódását elnézve egyáltalán nem biztos, hogy egy karakteresen baloldali pártra van szükség.

 

Sokkal inkább a politikai centrumban keletkezett űr jobb- és balközépről való kitöltésére. Ha viszont ez így van, arra biztosan nem a régi baloldal parlamentbe jutott pártjai lesznek alkalmasak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás